A cikk címe ne tévesszen meg senkit NEM a nagysikerű Belmondo filmről szeretnék írni. Sokkal inkább folytatni szeretném a Szilvásgombóc által elkezdett minisorozatunkat az általunk még januárban "örökbefogadott" országunk kicsit pontosabb megismerésével. Eddig méltatlanul mellőztem ezt a rovatomat, mindössze neves francia színészekről/színésznőkről írtam cikket. Most a húsvéti hagyományokról szeretnék, és egyben fogadalmat is teszek, hogy picit jobban felturbózom francia projektemet. Ti tudjátok például, hogy honnan érkeznek a francia gyerekek számára a festett tojások? Vagy hogy milyen ünnepi ételeket fogyasztanak a franciák? Vagy hogy miért van ez a képen egy hatalmas harang? 

Mivel Franciaországban is uralkodó vallás a római katolikus, így természetesen elég nagy ünnep a franciáknál a Húsvét. Sok hagyomány hasonlít a hazánkra is jellemző szokásokra, de azért vannak eltérőek is.

Egyébként már jóval a Húsvét kialakulása előtt is ünnepelték az emberek a tél elmúltát, a tavasz közeledtét. Új ruhát húztak, ettek, ittak, mulattak.

Csokitojás/ajándékok

A hagyományok sorába tartozik, hogy Franciaországban a királyok kapták az országban fellelhető legnagyobb – az aktuális évben tojt (pondu) – tojást (oeuf). A keresztszülők tojásokat adtak a keresztgyerekeknek, a szülők a ház különböző zugaiba, például a kemencébe dugták el a tojásokat, amelyeket a gyerekek lázasan keresni kezdtek. Valamikor szokás volt új ruhát ajándékozni, de nem maradt el a csokoládényuszi, -tyúk és a csokoládéharang, de még a csokoládébárány és -hal is kedves a gyerekek számára. A kis ajándékokat a kert, az udvar különböző helyeire rejtik, a gyerekek nagy kedvvel kutatnak utánuk.

Nyuszi

A húsvéti nyuszi eredete az ősi keleti kultúrára nyúlik vissza. Eredendően "un lièvre de Pâques" volt a neve, nem tudni pontosan miért vált tojáshordozó állattá. Többféle magyarázat is létezik: az egyik, hogy a nyulak nagyon termékenyek, bizonyára a bőséget szimbolizálják. Egy másik elmélet szerint a szülők hitették el a gyerekekkel, hogy a nyulak dugdossák el a tojásokat, mert nagyon félénk állatok. Vagy pedig azt mondták, hogy a nyúl fürgébb, mint a tyúk, így könnyebben, ügyesebben tudja eldugdosni a tojásokat.

A harangok Rómába mentek...

Húsvét előtti Nagypénteken (ma) a harangok Rómába mennek, azaz elhallgatnak. Jézus halálának tiszteletére egész nap nem szólnak a harangok. Húsvét reggelén szólalnak meg újra, jelezvén, hogy Jézus feltámadt. Egyes falvakban az emberekkel csókkal, és öleléssel köszöntik egymást, mikor a harangok újra megszólalnak.

Az ajándékozásban a harangok (cloches) is nagy szerepet játszanak úgy is, hogy a Rómából visszatérő harangok tojásokat hoznak a gyerekeknek. Amik a kertek különböző pontjain vannak elrejtve, a Szentmiséről hazatérve kell a gyerkőcöknek megkeresni a festett tojásokat.

Ezt a hagyományt már nem mindenütt tartják, Elzászban például német szokás szerint a nyúl, másutt a gólya hozza a tojást. De a nyúl lassan-lassan egyre több helyen veszi át a harang szerepét.

Mit esznek?

A franciák, mint tudjuk elég nagy jelentőséget tulajdonítanak a gasztronómiának, nincs ez másképp Húsvétkor sem. A csokoládékészítő mesterek ilyenkor igazi remekműveket készítenek, a látogatók pedig megnézhetik őket a kirakatokban, vagy akár az elkészítést is.

A hagyományos ételek mégis a bárány, a disznó és a tojásnak nagyjából minden formája: omlett, főtt. Érdekesség, hogy a főtt tojásokat is befestik, és így színesen teszik a báránysült, vagy a sonka mellé.

Haux városában immár hagyománnyá nőtte ki magát, hogy Húsvét hétfőn több mint 5000 tojásból készítenek egy óriási rántottát és 1000 embert látnak vendégül ebédre a város főterén. A tojások száma évről-évre nő.

A báránynak mindig is vallásos hangzása volt és a kezdetek óta a tisztaságot, az ártatlanságot képviselte. Már régtől fogva, a bárány, mint szerencsehozó él a köztudatban. Létezett egy babona, miszerint az ördög minden állati formát magára ölthet, kivéve a bárányét. A franciák ilyenkor báránysültet fogyasztanak, amit előre bepácolnak, vagy esetleg pástétomnak készítik el. 

Ahogyan nálunk is, úgy a franciáknál is szokás ilyenkor sonkát főzni, de érdekes lehet, hogy a magyar szokástól eltérően, ők fehérborban főzik meg a sonkát, amit tárkonnyal és petrezselyemmel ízesítenek.

Persze a sütemények (főleg a tojás alapúak) sem maradhatnak ki a menüből.  Az egyik legérdekesebb az elzászi cukros bárány, a lamala. (A szó báránykát jelent.) Ehhez külön üreges formát készítenek, amelybe beletöltik a kelt tésztát és így sütik ki.

Források

http://www.francianyelv.hu

http://www.hotdog.hu/parizs_1/francia-husvet-unnepe