Pedig nem az, mármint akként is működik, de mostanra egyértelművé vált, hogy rendezőként állja meg leginkább a helyét. Én már a Tolvajok városánál is mondtam/írtam, hogy lehet színészként nem is kéne működnie, csak rendezőként. Nem hallgatott rám és az Argo főszerepét is magára osztotta, de jól tette, mert Oscart hozott neki! Az igaz, hogy nem férfi főszereplő kategóriában, hanem a Legjobb film kategóriában győzedelmeskedett az idei Golden Globe-on, illetve az Oscaron is, de ez legalább akkora teljesítmény... Legyőzött sokkal esélyesebbnek tűnő filmeket (úgy mint a Lincoln, vagy a Pi élete stb.), ráadásul úgy, hogy rendezőként még csak jelölést sem kapott. Hát akárhogy is, gratulálunk, Ben!

Tizenhat éven aluliak számára nem ajánlott

Intercom

Ben Affleck jött, látott és győzött. Szinte minden fontosabb idei filmes díjat besöpört az Argo-val, amit csak lehetett. Tulajdonképpen azt is, amit nem lehetett, hiszen szinte senki nem gondolta, hogy az Oscart is hazaviheti Spielberg orra elől, de megcsinálta. Az Argo egyébként egy viszonylag régi történet, már úgy értem, hogy régóta tervezték az elkészítését. George Clooney és Grant Haslow producerként már 2007-ben a film mellé álltak, és 2011-ben Afllecket is sikerült a programhoz igazolni, de valahogy forgatókönyvet nem igazán találtak hozzá megfelelőt. Pedig viszonylag könnyű pálya volt, hiszen a film megtörtént eseményeken alapul és rendelkezésre álltak Tony Mendez CIA ügynök eredeti feljegyzései, valamint egy akkoriban íródott tényfeltáró riport is. Végül Chris Terrionak sikerült összehoznia egy helytálló forgatókönyvet és megkezdődhetett a munka!

Az Argó-akció azoknak az iráni forradalmi eseményeknek a megmutatásával kezdődik, melyek komoly reakciókat váltottak ki Washington D.C.-ben. Affleck kreatív csapatával együttműködve különböző helyszíneken a kulturális töréseket és ütközéseket, valamit a kort akarta bemutatni. „A fő célom az volt, hogy mindez hitelesnek és természetesnek hasson, ne kimódoltnak. Minden, a helyszínektől a ruhákon át a frizurákig, beleolvadjon a háttérbe és kifogásolhatatlanul életszerű legyen.”

Mint mondtam a mozi igaz történeten alapul, amit pár mondatban idézzünk fel most. 1979-ben Iránban forradalom zajlott, és a népnek sikerült elüldöznie az elnyomó rezsimet. Novemberben a főleg fiatalokból álló, nyugatellenes tüntetők elfoglalták az Egyesült Államok teheráni nagykövetségét és túszul ejtenek 52 diplomatát. Hat embernek (két nőnek és négy férfinak) sikerül megszöknie, és egy helyi kanadai állampolgárnál találnak búvóhelyet. De a helyzet necces, csak idő kérdése, hogy rájuk találjanak. Cselekedni kell méghozzá gyorsan.

Intercom

Ekkor kerül  a képbe a CIA beszivárgásokért felelős ügynöke, Tony Mendez (aki valóságos karakter) és jelen esetben Affleck alakítja. Tony feladata, hogy kimenekítse a hat embert, lehetőleg úgy, hogy mindenki ép bőrrel megússza. Affleck, a következőket mondja: „Tony jön és csinálja, amit kértek tőle, teljesen titokban. Nincs fanfár, nincs kézfogás… csak teszi a dolgát, és amikor végül sikerül végrehajtania a kockázatos tervet, csöndben hazamegy. Az életét arra tette fel, hogy megpróbálja megmenteni ezeket az embereket, és ez az igazi hősiesség.”

De hogyan tegye mindezt? Hiszen nem ronthat csak úgy be az ajtón, lőhet le egy két embert, tuszkolhatja be őket egy kocsiba és menekítheti meg őket, mint a jelenkor "hősei". Hiszen a 80-as évek elején járunk, és Affleckék szerettek volna egy abszolút korhű művet alkotni, így nem igazán az akciójelenetekre helyezték hangsúlyt, sokkal inkább a párbeszédekre, a feszültségkeltésre. Talán ez teszi 2012-ben különlegessé az Argot.

Intercom

Ha már az Argonál tartunk. Mit is takar ez a fedőnév? Nos az az elképesztő ötlet merül fel, hogy a hat diplomatát egy kisebb filmes stábnak álcázzák, akik helyszín keresés céljából utaztak Iránba. Ez egyébként szintén létező dolog volt, csak az akció fedőneve a valóságban "Canadian Caper" volt. Az Argo egy sci-fi lett volna, kb. a Star Wars-hoz hasonló, és a hitelesség kedvéért egy fiktív céget is létrehoztak, a Studio Sixet, ez később életmentőnek is bizonyult.

Intercom

Hogy még hitelesebb legyen a sztori a CIA tanácsot kért egy neves producertől, Lester Siegeltől, akit Alan Arkin alakít. Nos Lester valójában nem létezett, őt már Affleckék találták ki, de milyen jól tették, mert Arkin alakítása isteni és Hollywood-ról alkotott képe még ebben a feszült hangulatban is mosolyt csal az arcunkra. Fekete humorával abszolút emészthetővé teszi a sztorit. Egy maszkmester segítségét is kérik, őt John Chambersnek hívják, és John Goodman alakítja. Chambers egyébként valós személy, aki többször is dolgozott a CIA-nek.

Intercom

A hitelesség kedvéért az Argo-hoz plakát is készül, script is, sajtótájékoztatót is tartanak, a casting is elindul. Így már "legálisan" mehet a helyszín keresés, amire nagy nehezen még az iráni kultuszminiszter is rábólint. Mégis gyorsan kell cselekedni, nehogy fény derüljön a stáb valódi kilétére, akiknek idő közben be kell tanulniuk kik is ők valójában, ami nem könnyű feladat.

Amikor már úgy fest, hogy minden sínen van és a kis csapat elindulhat hazafelé, akkor képbe kerül az a bizonyos bürokrácia, és a CIA felső vezetése visszavonja az egész tervet. Mendez azt a feladatot kapja, hogy fogja a cókmókját és hagyja hátra a diplomatákat, induljon haza. De vajon meg tudja e ezt tenni? Hogy zárul végül a történet? Lesz e happy end? lehet e egyáltalán egy ilyen helyzetben boldog befejezés? Ki fog derülni.

Ajánlom a filmet Ben Affleck rajongóinak, az igaz történt alapján készült filmek kedvelőinek, a politikai témájú thrillerek szeretőinek. Ők biztosan nem fognak csalódni 2012 Oscar díjas filmjében!