Előre figyelmeztetésül: akinek tetszett ez a film, annak nem ajánlom ezt a bejegyzést, mert sok jót nem tudok írni a filmről, mondhatni nem is tudok írni a filmről, mert a sztori olyan lapos, hogy egy fél mondattal elintézhető, és vígjáték léte ellenére a poénok sem sorakoznak benne…

Szóval, mikor halálra untam magam a sok kiszámítható klisé és egyáltalán nem vicces, de állítólag annak szánt mondatok között, azon kezdtem gondolkodni, hogy mi lehet a legnagyobb hiba a filmben. Rájöttem: nem tudom. Talán a történet? Hát már sok film eljátszotta ezt a sztorit, hogy a főhősöket kiveszi az eredeti környezetükből, és az ismeretlenben próbálja meg vicces szituációkba sodorni őket. Na ez, ennél a filmnél nem jött be.

Vagy talán ott a bibi, hogy az 50 éves Hugh Grant-nek már nem áll olyan igazán jól a „romantic-hero” szerep? (Mondjuk szerintem már a zene és szövegben sem alakított olyan nagyot…) Ha már a szereposztásról van szó: Sarah Jessica Parkerre a Szex és New York óta valóban illik a nagyvárosi, vidéket nem ismerő, „sikeres nő” karaktere, azonban talán nem ártott volna jobban átgondolni, hogy mivel a film nagy része vidéken játszódik, tényleg beleillik ebbe a környezetbe a mi kis „Carrie-nk”? Szerintem nem.

Tudom, hogy nő létemre odavissza kéne lennem a Szex és New York-ért. Egy darabig így is volt, amikor még fiatal voltam és bolond. Amikor azonban elkezdték a Viasat 3-on a light verziót (én meg elkezdtem felnőni? - haha), és kimaradtak a legjobb poénok, rájöttem, hogy igazából sok értelme nincs az egésznek, sőt kifejezetten bugyuta tud lenni néha a maga közhelyes tanulságaival. Valószínűleg csak a ruhák meg a cipők tartják egyben az egészet. A lényeg azonban, hogy szerintem azzal a véleménnyel nem vagyok egyedül, hogy SJP neve szinte összeolvadt a divatos ruhákkal, és amikor a Hová lettek Morganék-ben megláttam kicsit (?) slamposan, a nagyáruházban 10 dollárért vásárolt pulcsijában, hát, ja.
Rájöttem, hogy Carrie-nek soha többé ne adjunk olyan szerepet, amiben nincs minimum 20 cm magas-sarkú cipője, és valami nagyon ocsmány, de annál drágább extravagáns fejfedője. Mondjuk a Szex és New York 2 filmben pedig már az is kiderült, hogy a legnagyobb sminkmesterek sem tudják eltűntetni az idő nyomait, így talán már a „szupermodellként viselem a legnagyobb tervezők ruháit” szerep sem neki való. (Talán itt az ideje nyugdíjba vonulni?)

Egy szó, mint száz, tényleg nem tudom, vajon mi rontotta el legjobban a filmet, és néha nagyon tudom utálni magam, amiatt a tulajdonságom miatt, hogy nem tudok félbehagyni dolgokat. Sem rossz filmeket, sem rossz könyveket. Na jó, a házimunkát talán néha igen…J