A Grimm testvérek Hófehérke című meséjét választotta Walt Disney első egész estés rajzfilmjének témájául, melynek ősbemutatójára 1937. december 21-én került sor a korszak legjelentősebb mozijában, a Los Angeles-i Carthay Circle Színházban. Igaz, a történetet nem kell senkinek bemutatni, de azért fussuk át, hogy miről is van szó.

A szép, fiatal hercegnőt, Hófehérkét mostohája koszos cselédnek öltözteti, és e szerint is bánik vele, hogy szépségét elfedje. A királynő annyira hiú, hogy minden nap varázstükrét kérdezi, ki a legszebb a világon? Hófehérke biztonságban volt, amíg a tükör biztosította a mostohát, hogy ő a legszebb. Mire a hercegnő felcseperedett, már a tükör sem tehetett mást, mint hogy "beárulja" őt a királynőnek. Mit tehet ilyenkor egy csalódott nő? Hát "bérgyilkost" fogad, hogy végezzen a konkurenciával!

A vadász az erdőbe viszi Hófehérkét, hogy megölje és a kivágott szívét hazavigye az úrnőnek, de képtelen lesúlytani a lányra. Elmondja neki, mire bérelték fel, és azt tanácsolja, hogy bújjon jól el. Hófehérke az erdő mélyére menekül, az őzek, nyulak, madarak és a többi állat segítségével pedig rátalál egy kicsi, koszos házra, ahol talán megpihenhet aznapra. A hercegnő újdonsült barátaival nekiáll kitakarítani a kunyhót, de akkora a rendetlenség, hogy a munka végére érve teljesen elfárad a lány, és elnyomja az álom. Erre érkeznek haza a tulajdonosok, a hét törpe. Először megijednek a betolakodótól, de amint meglátják Hófehérke bájos kis arcát, egyből megenyhülnek. Befogadják magukhoz, és boldogan éldegélnek együtt, nyolcasban.

A gonosz mostoha hamar rájön a vadász csalására, és saját kezébe veszi a dolgokat. Öregasszonnyá változtatja magát, és egy kosár almával beállít az erdei kunyhóba. Felajánlja Hófehérkének a legpirosabb almát, és azt mondja a lánynak, ha kíván valamit, az valóra fog válni. A hercegnő persze a hercegével akar találkozni, és beleharap a mérgezett almába, majd pedig elájul. A haza siető törpék üldözőbe veszik a banyát, aki végül egy szakadékba zuhan és meghal. Ez persze hófehérkén nem segít már. A recept szerint egy valami van, ami megmentheti a lányt: az első szerelmes csók.

A törpéknek nincs szívük föld alá temetni Hófehérkét, ezért üvegkoporsóba fektetik, és kiviszik az erdőbe. Az őt folyamatosan kereső herceg hírét veszi az üvegkoporsóban fekvő szépségnek, és elmegy meglátogatni. Felismeri Hófehérkét, megcsókolja, és a lány felébred. Utána jön az "... és boldogan éltek, amíg meg nem haltak."

Ezzel az első egész estés rajzfilmmel Walt Disney megteremtette a későbbi hercegnők tökéletes prototípusát. Gyönyörű fiatal lány, aki kedves és szeretetre méltó, természetesen királyi vér csörgedezik az ereiben, de valami miatt nem e szerint él. Sok szenvedést kell elviselnie, de aztán jön a jóképű herceg, és a főszereplő a megérdemelt helyére kerül. Közben persze sokat énekelnek és táncolnak, meg persze jóban vannak az erdei állatokkal. Ez egy olyan recept, ami tényleg bármikor működik, és nagyon nehéz neki ellent állni. Még annak is, aki keményen próbálkozik vele.

Az elbővölő történet önmagában még nem feltétlenül elég a sikerhez. Így több, mint 70 év távlatából például a karakterek kidolgozása eléggé elnagyoltnak tűnik, de ez az egész estés rajzfilm dolog a '30-as évek végén innovatív dolognak számított, tehát egészen biztosan elvarázsolta a közönséget. Az igazat megvallva még most is képes hasonló módon hatni, és ezt saját bőrön tapasztaltam. Jó ideje nem láttam már a Hófehérkét, de most magamban bazsalyogva ültem a tévé előtt, és dudorásztam a Hej-hót. Mert az igazi klasszikusok ezt hozzák ki belőlünk.

Hófehérke történetéből rengeteg feldolgozás készült már, közülük a Disney féle változat a legismertebb. De milyen az eredeti, Grimm testvérek által lejegyzett történet?

Alapjaiban véve Walt Disney nagy mértékben hű maradt az eredeti változathoz, de természetesen vannak kisebb-nagyobb eltérések. A rajzfilmből például teljes mértékben kimaradt a sztori eleje, amikor Hófehérke édesanyja megfogalmazza az óhaját születendő gyermekével kapcsolatban: "Bárcsak ilyen gyermekem volna: fehér, mint a hó, piros, mint a vér, fekete, mint az ében." Amire Disney bekapcsolódik a történetbe, az édesanya már rég halott, megvan az új feleség, és míg az eredeti változatban tudjuk, hogy az apa/király merre jár, addig a rajzfilmben semmi utalás nincs erre.

Ez a példa csak egy kis eltérés a két, szerintem legfontosabb differenciához képest. Hiszen sokkal lényegesebb az, hogy Grimmék szerint a mostohának (aki egyébként nem zuhan a szakadékba, hanem életben marad, hogy aztán megjelenjen Hófehérke esküvőjén...) csak harmadik próbálkozásra sikerült az almával elérnie célját; először fojtogató övvel, majd pedig mérgezett fésűvel próbálkozott. Hófehérke mindkétszer bedőlt a banyának, és csak a törpéknek köszönhette, hogy megmenekült. Harmadjára, az almánál azonban már ők is elkéstek, és itt jön a másik fontos különbség. Az első csók "gyógyító" ereje ugyanis csak Disneynek köszönhető, ha szöveghű akart volna maradni, akkor az üvegkoporsót cipelő törpék egyike megbotlott volna, hogy elejtse Hófehérkét, aki a zöttyenés következtében felköhintette volna a torkára akadt falatot. Az első csók azért jóval romantikusabb megoldás.

A hús-vér Hófehérkékre is muszáj kitérni, az elmúlt időszakban ez elkerülhetetlenné vált. A Once Upon a Time című sorozat első epizódját 2011. október 23-án mutatta be az ABC, és a teljes első évad, valamint a második évad berendelése arra utal, hogy a gonosz mostoha átka miatt a modern világba került mesehősök története (köztük természetesen Hófehérkével) elnyerte a nézők tetszését. A másik két projekt, amit muszáj megemlítenem, az természetesen Tarsem Singh Tükröm, tükröm című feldolgozása Julia Robertsszel és Lily Collinsszal, ami a hazai mozikba idén március 15-én került, valamint a mától látható Hófehér és a vadász, amiben a két címszereplő Kristen Stewart és Chris Hemsworth.