A tavalyi sorozatos pasimustrám első két helyezettje katonát (bocsi, tengerészt) alakít a Csatahajóban, ráadásul az első fél órában mind a ketten félmeztelenre vetkőznek. Komolyan olyan, mint ha ezt a filmet én írtam volna magamnak, a józan ész keretein belül, mert hát az már tényleg túlzás lett volna, ha a földönkívüliekkel küzdő Hopper tesóknak először a helyi zsaru/tengerész Steve McGarrett, majd egy speckó FBI alakulat (a profilozók + Booth ügynök) próbál meg segíteni. Hm, na ezen dolgozok még egy kicsit, és majd jelentkezek a producereknél.

A film első negyed órája még 2006-ban játszódik, amikor két fontos dolog is történt. Egyrészt egy nagyon nagy és nagyon távoli műhold segítségével üzenet sugározását kezdte a NASA a Földhöz nagyon hasonló G-Bolygóra, másrészt pedig a 25 éves Alex Hopper (Taylor Kitsch) megismerkedett Sammel (Brooklyn Decker), amihez nem mellesleg a Stone Temple Pilots szolgáltatta a háttér zenét. Alexről egyébként érdemes tudni, hogy egy lúzer alak, akit a bátyja, Stone (Alexander Skarsgård) próbál maga mellé beszervezni a tengerészethez, hogy ott férfit faragjanak belőle. Sam pedig nem egy mezei halandó, hanem Stone felettesének, Shane admirálisnak (Liam Neeson) a pici lánya.

A kis felvezető után máris a jelenben vagyunk, amikor is Alex már hadnagyként szolgál egy rombolón, és nem mellesleg azt gyakorolgatja, hogyan kérje meg Sam kezét az admirálistól. Ezen kívül talán talán csak annyi változott, hogy Alex haja rövidebb lett, de ezzel nem nőtt fordított arányban az önfegyelme, amire azért szüksége lenne... Továbbra is Mauin állomásoznak Hopperék, és egy össznépi hadgyakorlaton vesznek részt többek között a japánokkal. Azért pont a japánokat említem, mert az ő kapitányukkal (Nagata - Tadanobu Asano) a kihajózás előtti "barátságos" focimeccsen Alex összebalhézik, aminek aztán később verekedés a vége.

UIP-Duna Film

Szóval elindul a hadgyakorlat, de ekkor valami fura dolog történik. Feltűnik a Nasa radarjain öt azonosítatlan objektum, amelyek óriási sebességgel haladnak a Föld légköre felé, ráadásul teszik mindezt alakzatban! Az egyik "izé" gellert kap a "nagyon nagy és nagyon távoli" műholdon, ezért telibe trafálja Hong Kongot a földre zuhanáskor, de a másik négy "bigyó" a Csendes-óceánba zuhan. Shane admirális három rombolót gyorsan előre küld felderíteni, a többi hadgyakorlaton résztvevő hajó szépen lassan, komótosan változtat irányt, és halad a becsapódás helyszínére. A három előre küldött romboló Nagata hajója, valamint a USS John Paul Jones (amin Alex szolgál), és a USS Samson (aminek pedig Stone a parancsnoka).

A becsapódott izék persze földön kívüliek, és valószínűleg az elveszített hajójuk volt a kommunikációért felelős. A maradék négy hajó egy bazi nagy védőpajzsot alakít ki maguk körül, és az így lefedett területeken teljes a rádiócsend. Igen, a három romboló pajzson belül, mindenki más azon kívül van. A John Paul Jones találatot kap (ami a parancsnok és az elsőtiszt életébe kerül), a Samson pedig, a fedélzetén Stone Hopperrel megsemmisül. A JPJ-n a rangidős tiszt veszi át az irányítást, aki kicsoda? Bingó: Alex! ("Hopper a kapitány? Szivatsz engem? Mind meg fogunk halni!") A feldúlt öcskös egyből ráugrana az idegenekre, de ekkor a japánok hajója is komoly találatot kap, és elkezd süllyedni. Hopper visszavonulót fúj, hogy a vízben lévő tengerészeket kimentsék, de ezzel nincsen még vége az ügynek. Egy romboló a négy idegen (űr)hajóval szemben... Hát ha ez nem egy film lenne, akkor azt mondanám, hogy a JPJ kilátásai nem túl fényesek.

Tizenhat éven aluliak számára nem ajánlott.

Persze a sztorinak itt még nincsen vége: folytatódik az összecsapás nem csak vízen, de szárazföldön és egy picit a levegőben is. Találkozunk a földön kívüliekkel, akik ilyen ember-gyík-robot hibridek, de messze nem olyan gonoszak, mint azt Cal (Hamish Linklater), a tudós pasi a kolumbuszos hasonlatával előre vetítette. Bár csendben hozzá tenném, hogy Alex előérzete sem volt éppen alaptalan. ("Olyan 'Kell nekünk egy új bolygó' féle rossz előérzet.")

A Csatahajó rendező-producere Peter Berg, és ez elég sokat elmond a filmről. Iszonyatosan látványos az egész, az első másfél órában csak tátottam a számat, kapkodtam a fejemet, és ami engem meglepett, hogy nevetgéltem. Mert hogy a Csatahajóban igenis vannak poénok! Ez volt az egyik kellemes meglepetés, ami ért. A másik Rihanna, aki a JPJ-n szolgáló Raikes hadnagyot (és Alex barátját) alakítja, nem is rosszul. Raikes egyébként igazi belevaló csaj, aki keményebb sok pasi bajtársánál is, és Alexszel elsők között kerül közelebbi kapcsolatba az idegenekkel.

UIP-Duna Film

A sok-sok jó pont mellett vannak kevésbé jól sikerült részeredmények is. Az egyik ilyen Brooklyn Decker, akinek a színészkedés még mindig a szűk ruhákból és a bájos mosolygásból áll (bár ilyen adalékanyag talán kell is egy katonás akciófilmbe), a másik, sokkal durvább hiba, az az utolsó fél óra a filmből, úgy, ahogyan van. Igen, Mighty Mo-ra gondolok úgy ahogyan van. Amikor Alexék a Missouri fedélzetére lépnek, és a hadnagy látja maga körül a veteránokat... na ott már lehet érezni, hogy ez iszonyatosan gejl lesz, méghozzá a "bazmeeeeg" fajtából, és reménykedsz, hogy nem teszik meg, de aztán igen. Megteszik. És jaaaaj... Amit egész végig sikerült megúszni - hogy ne legyen túlságosan elrugaszkodott hősgyártás az egész film - az az utolsó harminc percre olyan szépen el lett felejtve, mintha egy teljesen más projektet vágtak volna oda a készítők.

Ennek ellenére is CSAK a megnézés mellett vannak érveim, mert:

• Taylor Kitsch,
• Taylor Kitsch félmeztelenül,
• Alex Skarsgård,
• Alex Skarsgård félmeztelenül,
• jó poénok vannak a filmben,
• iszonyat látványosak a jelenetek,
• az akcióban bővelkedő részek nem feleslegesek,
• földönkívülis témában amatőrök (én) számára egészen biztosan érthető, logikus, hihető a háttérsztori,
• az idegenek nem a határtalan gonosz megtestesítői,
• megnézésével ingyen jó pont szerezhető a barátunknál.