Vezércsel az amerikai kormány és a drogkartellek sakkjátszmájában. 2015 ősze óta ott az ígéret, hogy Del Toro újra az ügyész bőrébe bújik, és megint elmerülhetünk a Sicario drogos-mocskos világába. Újragondolt film noir rengeteg erőszakkal megspékelve, váratlan fordulatokkal fűszerezve.
@Freeman Film
Szeretem a Sicario világát, az erős, de árnyalt karaktereket, valamint hogy mindig sáros valahol valaki. Olyan, mint a valóság, csak szebben van fotózva.
Az Elit halálosztók és az Isten városa óta tudjuk, hogy az összes közép-(vagy dél)-amerikai zsaru sáros valami módon, elkötelezett a drogkartellek irányába. A Sicario első része óta meg abban is biztosak vagyunk, hogy Texas jobbik részén is akad szép számmal ilyen közeg.
Vannak viszont a megvesztegethetetlen figurák, mint megfelelő és hatékony ellenpólusa a korrupt egyenruhásoknak. Sajnos ezekből kevés akad itt is, a valóságban is.
Ezúttal Emily Blunt helyett Del Toro karaktere áll a középpontban - ebben reménykedtem titkon, hiszen az első részben már nagyon izgalmas karakternek tűnt.
Bár sajnos a kötelező bosszú-szálat itt is beleerőltették.
A nyitójelenetben egyből belecsapunk a lecsóba - kötelező arab szál kell, ha már terrorizmusról kell regélni valamit, ám a megfejtés szerencsére bonyolultabb, mint első pillanatra tűnik.
Kell egy kis szomáliai kalóz is, némi CIA-s kínvallatással megtűzdelve - de ez a csomó hamar kibogozódik, és ismét a drogkartellek és az amerikai kormány sakkjátszmájában találjuk magukat.
Különös mese ez arról, hogy próbálja a kormány a saját érdekei szerint tologatni az embereit, és hogy válnak a bábui önálló akaratú lényekké, kiszámíthatatlan cselekvésekkel. Jó érzéssel tölt el, hogy a hatalom mégse korrumpál mindenkit, mert vannak nemesebb és fontosabb célok is, mint holmi végtelen mennyiségű pénz, amit a drogból és embercsempészetből merítenek.
Minden egyes szereplő nem egyszerűen zsánerkarakter, hanem jóval árnyaltabb, több annál - nem megjósolható módon viselkednek. (Ah, tiszta káoszelmélet!)
Kiemelném Josh Brolin játékát a marcona független szakértő személyében, akinek van szíve is valahol. Valahol nagyon mélyen. Tetszett, hogy a két fiatal szálába nem erőltettek bele románcot, és csak felületesen és véletlenül fonódtak össze. Külön jópont az erős női karakterekért, akik NEM feketék vagy fehérek, hanem valahol a határmezsgyén mozognak.
Ajánlom, bár gondolkodós és nem egyszerű, és lesz néhány olyan pillanat, amikor a homlokodra csapsz. Az Imdb-n nem érte el a 8 pontot, nekem viszont jócskán megugrotta.
Ha szeretnél még érdekességeket olvasni a filmről, tessék:
http://popkult.blog.hu/
http://popkult.blog.hu/2018/