Camryn Bennett azon mázlisták egyike, aki már középiskolában rátalált a nagy szerelemre. Ám nagyot esni igazán csak a magasból lehet, és ezt ő is megtapasztalja, amikor a fiú egy autóbalesetben meghal. Camryn természetesen eléggé megzuhan ettől, de a barátnője segítségével már kilábalóban van a helyzetből, amikor is történik valami, ami örökre megváltoztatja az életét.

Camryn egyik este elmegy a barátnőjével, Natalie-val és annak pasijával (Damon, aki szintén gyerekkori barát) bulizni. Cam összeismerkedik egy pasival, de Damon kiüti a fickót, és gyakorlatilag szerelmet vall Camrynnek. Ezt a lány másnap el is mondja Natalie-nak, aki persze nem hisz neki, és "szakít" vele - ez pedig végleg beteszi Camrynnek a kiskaput. Úgy érzi, muszáj kiszabadulnia a mókuskerékből, ezért összepakol egy táska ruhát, kimegy a buszpályaudvarra, és egy jeltől megihletve (a pénztáros éppen krumplit eszik) jegyet vesz az első iowai járatra.

Persze Camryn hamar rájön magától is, hogy nem egészen olyan ez az utazás, amire ő számított, hiszen a rengeteg buszon töltött óra unalmas, ráadásul zsibbasztó élmény is, és Észak-Karolinából az út kifejezetten hosszú Iowába, főleg magyar szemmel. Túlságosan is sok ideje van Camrynnek arra, hogy gondolkozzon, és folyamat olyan dolgok jutnak eszébe, amik nem kifejezetten segítenek neki abban, hogy kikeveredjen abból az érzelmi válságból, aminek a közepén csücsül.

Ekkor azonban felszáll a buszra a fiatal pasi, aki a következő napokban idegesítő hátsó "szomszédból" szépen lassan baráttá lép elő, és Camrynnek nagyon is nehezére esik végig nézni, ahogy Adam a saját végállomásán leszáll a buszról, beül egy taxiba és elhajt. 

Na ne higgyétek, hogy Adam csak így le tud lépni. Oda van Camrynért az első pillanattól fogva, hogy meglátta, és bár neki is megvan a maga problémája, képtelen csak így elengedni a lányt. Adam megmenti Camrynt egy igen veszélyes helyzetből, és innentől fogva ezek ketten tényleg elválaszthatatlanná válnak. Először Camryn segít Adamnak túlélni egy nehéz találkozást, aztán együtt indulnak tovább, hogy Camryn is megtalálja azt, ami miatt útnak indult. Bármi legyen is az.

A soha határa tulajdonképpen Camryn útkereséséről szól, rengeteg drámával megspékelve. Adam végig asszisztálja ezt az egészet, és csak a végén derül ki, hogy neki is legalább annyira szüksége volt erre a közös élményre, mint a lánynak. Apropó vége! Azt hiszem, az írónő kicsit túlzásba esett a befejezéssel. Annyi mindenen ment végig Camryn és Adam, együtt és külön-külön is, hogy arra a drámára, ami a végén még csavar egyet a történeten, semmi szükség nem volt. A hollywoodi befejezés jó példa arra, amikor a több nem jelenti azt, hogy jobb is, egyszerűen csak több.

Ettől függetlenül a könyv kiváló inspiráció azok számára, akik kicsit megrekedtek a hétköznapokba, és változtatni szeretnének az életükön. Nem azt mondom, hogy mindenki induljon és szálljon fel az első Volán buszra, mert Adam ott lesz a következő megállóban, de Camryn, miután besokallt, mert lépni, tenni valamit azért, hogy az élete megváltozzon.

Kedvenc idézet a könyvből:
- Szűz kéz szerencsét hoz, vagy egyszerűen átvertél?
Rávigyorgok, és átsétálok az asztal túloldalára a következő lökéshez. Válaszra sem méltatom, csak somolygok, a szemem nem veszem le a golyókról. Készakarva olyan lökést választok, hogy egészen közel kelljen állnom Andrew-hoz. Az asztal fölé hajolok, éppen az orra előtt [...] irányba igazítom a dákót, és belököm a 9-est az oldalsó lyukba.
- Átvertél - hallom magam mögül Andrew hangját -, és még incselkedsz is velem.

A soha határa a 2014-es várólistámon szerepel.