Ország-örökbefogadós projektünk következő állomása a Spanyolországi húsvét. Az elmúlt napokban megismerhettük a finn és a francia szokásokat, most picit délebben is nézünk körül.

Spanyolországban területenként nagyon eltérő szokásokról beszélhetünk, ezért megpróbálok egy-két érdekességet leírni nektek. Húsvét előtti vasárnapon veszi kezdetét a Nagyhét, a Semana Santa, amely során orszégszerte különböző körmeneteket tartanak, melyek során Jézus és Mária életének és halálának fontos eseményeit jelenítik meg.Sevillában az öltözékük alapján is jól megkülönböztethető 58 különböző vallási közösség indul rituális körmenetre, több tonna súlyú ereklyét cipelve, hogy a Sevillai katedrálison átvonulva jelképesen vezekeljenek. Ez Sevilla egyik leghíresebb ünnepe, de húsvét ideje alatt országszerte hasonló körmenetekbe botlunk.

Ahogy már mondtam az öltözék nagyon fontos, hisz ez alapján különböztetik meg magukat a különböző vallási közösségek, azonban külső szemlélőként akár ijesztőnek is tűnhet a palástokba, leplekbe, csuklyás ruházatba bújt menet.

Spanyolország más területein nagypéntek előtt kezdődik a Haláltánc, melynek során a helyiek csontvázaknak öltöznek be és az utcákon táncolnak, miközben dobozokban hamut visznek magukkal. A parádé majdnem egész éjszaka tart.

Pár évszázada még spanyol földön is jellemző volt a festett tojás ajándékozása némi bújócskával kísérve, de mára ezek a hagyományok egyre elkopnak, és inkább csokitojásokat ajándékoznak egymásnak, vagy más csokiból formált szobrokat.

A húsvéti nyúl spanyolországban inkább csak a tányéron jelenik meg, és nem is ritka, hisz náluk hagyományos húsvéti menü a parázson sült nyúl, báránykaraj, paella és területenként eltérő ételekkel is találkozhatunk bőven, Madrid környékén például ilyenkor Bartolillos madrilenos-t szoktak húsvétkor sütni, ami pudinggal töltött kalácsféleség, Kasztília és Leon környékének a Hornazo a jellemző húsvéti étel, ami sonkával, tojással és kolbásszal töltött kalács.