Az igazság az, hogy már a tavaly előtti Valentin napkor is írni akartam erről a filmről, mint az egyik kedvenc romantikus filmemről, de akkor (is) túl sokat akartam és erre már nem jutott idő, energia. Tavaly a táncos filmekbe nem fért bele, így most pótlom a hiányosságot. Egy nagyon kedves és vicces, de szerintem nem nyálas film a távkapcsolat nehézségeiről. Bárkinek merem ajánlani, aki szereti a romantikus, de nem giccses hangulatú mozikat, aki kedveli Drew Barrymore-t, vagy Justin Longot, illetve azoknak, akik ilyen vagy olyan okokból kénytelenek távkapcsolatban élni, vagy éltek már benne, de valamiért nem jól sült el.

Tizenhat éven aluliak számára nem ajánlott

Érdekesség, hogy a rendező, Nanette Burstein sem 2010-ig, sem azóta nem készített jelentősebb egész estés filmet, de a Hétmérföldes szerelem mégis nagyon jól sikerült. Kellően romantikus, de nem csöpög, éppen eléggé vicces, de nem fingós/böfögős viccekkel van tele. A két főszereplőt is csak dicsérni tudom, mind Barrymore, mind Long hiteles marad a szerepben és látszólag össze is passzolnak, szóval nem lóg ki a lóláb. Bár teszem hozzá, hogy jó darabig ténylegesen is egy párt alkottak, így talán annyira nem is volt nehéz eljátszani a szerelmeseket, akik között olyan erős a kötelék, hogy időt és távolságot is legyőz. Vagy mégse???

Garrett (Justin Long) szó szerint épphogy túl van egy szakításon, mivel éppen ma szakított a nőjével, a barátaival (Charlie Day és Jason Sudeikis) megy bút felejteni, amikor véletlenül belebotlik Erinbe (Drew Barrymore). A nő éppen gyakornokként dolgozik egy New Yorki lapnál, de hat hét múlva haza kell térni az USA másik felébe, hogy befejezze a sulit és találjon valami munkát.

Erin és Garett egyre több időt töltenek együtt, és ha akarják, ha nem, ha ésszerű, ha nem egymásba szeretnek. letelik a hat hét és Erinnek haza kell mennie, nővéréhez (Christina Applegate) és annak családjához. Christina Applegate szögesen ellentétes karaktert játszik egykori Rém rendes családbeli szőke butuska szerepével. Most egy karakán, tudálékos, makacs, önfejű feleséget és anyát alakít, egyébként nagyon hitelesen és mókásan. Az egyik leginkább megjegyezhető szereplő, aki nem rejti véka alá, hogy kishúgáért bármire hajlandó.

A fiatalok megpróbálkoznak a távkapcsolattal, és közben állást keresnek a másik lakhelyének környékén. De egyik se megy túl jól: munka nincs, és a távolság leküzdése az idő múlásával és a problémák egymásra halmozódásával egyre nehezebbé válik. Három-négy havonta látják egymást, és bár telefonon és különböző közösségi oldalakon, levelező programokon tartják a kapcsolatot, az mégsem ugyanolyan. Nem lehet egymást megölelni, ha a másik szomorú, nem lehet összebújni, és igazából semmit, amit egy pár szokott csinálni.

A srácoknak be kell látni, hogy bármennyire szeretik egymást ez így nem mehet tovább, így hát szakítanak, de vajon érhet-e így véget egy romantikus vígjáték!? Merem ajánlani pároknak, egyedülállóaknak, de leginkább azoknak akik tudják milyen nehézségei vannak egy távkapcsolatnak.