2012. június 06. írta: redbandita

Fantázia - Fantasia [1940]

Walt Disney harmadik egész estés meséje a Fantázia volt. Igazi kuriózumnak számított akkoriban. A lényege az volt, hogy a zenét kombinálták össze a látvánnyal. Eddig nem készült még csak hasonló sem! Én viszont nem hiszem, hogy egy mai gyereket ez két órán keresztül lekötne, maximum ha kis részletekben nézi meg. Bevallom, hogy én is többször ültem neki.

Abban viszont biztos vagyok, hogy akkoriban a gyerekek és talán a szüleik is tátott szájjal nézték az előadást. Walt Disneyt lehet szeretni, vagy nem szeretni, de el kell ismerni, hogy szinte minden forradalmi új ötletet belevitt a rajzfilmgyártásba. Tulajdonképpen nem is volt olyan, amit ne használt volna meséiben. Azt gondolom, hogy lényegében azóta sem sikerült olyan újításokat létrehozni, mint neki akkoriban! A mesekészítők, animátorok sokszor még mindig az ő „álmait” követik. Walt Disney a Fantázia elkészítésekor azt mondta a rajzfilmkészítőknek, hogy ne törődjenek semmivel, csak hallgassák a zenét és rajzolják le, ami eszükbe jut! Azt hiszem ez sikerült is nekik, minden ami megjelenik a szemünk előtt legyen az szereplő, vagy csak egy falevél, vagy egy vonal az a zenére mozog! Elképesztő!

Már 1937-ben felmerült Disney-ben a Fantázia létrehozása, de a cél inkább Mickey egér népszerűsítése volt. A Fantázia elkészítésén több, mint 1000 ember (zenészek, technikusok, animátorok) dolgozott. A Fantázia különlegessége, hogy képekkel illusztrálta a zenét, eddig ilyen nem volt! A meseszereplők, a tündérek, a falevelek zenére mozognak, táncolnak, repkednek. Tényleg nagyon látványos, ráadásul sok helyen még humorral is fűszerezték pl. balettozó vízilovak, elefántok, vagy a seprűvel küzdő varázsló Mickey egér is vicces. Mickey egér eredeti hangját nem más, mint maga Walt Disney adta!
De el kell, hogy mondjam, nem tetszett minden rész pl. a dinoszauruszos jelenet. A meztelen, de nemi szervek nélküli kisfiú angyalkák és a mellbimbó nélküli, de félmeztelen kentaurnők számomra elég bizarr látványt nyújtanak.

A Fantáziában a Philadelphia-i Szimfonikus Zenekar tagjai hallhatóak, és az ő híres karmesterüket Leopold Storowski-t kérte fel Disney, hogy játsszák el a nagy klasszikusok híressé vált dalait. Természetesen mindegyik a komoly zene egy egy ékes darabja pl. Csajkovszkij, Schubert, Bach vagy Beethowen. Összesen nyolc tételből áll a koncert, minden tétel elején bevezetést mondd egy zenekritikus, Deems Taylor. A zenekart és a karmestert is láthatjuk ilyenkor, az egyik jelenetben még Mickey egér is kezet fog Storowski-val.

Kicsit furcsa egyébként, hogy az elején nincs főcím, logó, hanem egy függöny elhúzódik és látjuk, ahogy zenekar bejön, leülnek és lassan elkezdenek játszani. Már ez elhatárolja a többi Walt Disney mesétől. Ezután jön be Deems Taylor és tőle tudjuk, hogy a Fantáziát nézzük. Melyben a következő nyolc tételt látjuk majd:

1. Toccata and Fugue in D minor: Bach zenéjét játssza a zenekar, miközben mi különböző szögből, különböző színes megvilágításban látjuk őket. Majd éles váltással kerülünk a rajzfilmvilágba, ahol különböző geometria formák mozognak a zenére. Nagyon jópofa.

2. Nutckracker Suite: Csajkovszkij Diótörője a következő darab zenéje. Nekem ez a fejezet tetszett a legjobban. Nagyon szeretem a zenéjét, és nagyon tetszik, ahogy erre a zenére mozognak a tündérkék, varázslatos gombák. Nem mellesleg pedig minden csillog, villog, amit a tündérkék behintenek csillámporral. Amikor a virágok táncolnak az pedig elképesztően jól meg van csinálva, ott én is csak ámultam. Aztán a halak is elbalettozzák, miközben színes buborékok szálldosnak körülöttük, nagyon látványos. Majd ismét virágok, falevelek, tündérkék. Olyan gyorsan változnak a képek, hogy csak kapkodjuk a fejünket, miközben Csajkovszkij szól. El tudom képzelni, hogy akkoriban (a 40-es években a gyerekek, hogy elképedtek ezen). Megjegyzem ezek a részek nekem is nagyon tetszettek.

3. The Sorcerer's Apprentice: ebben a fejezetben tűnik fel Mickey egér, aki egy varázsló segédjeként dolgozik. Az a dolga, hogy vizet hordjon be a varázslónak. De ez nagyon fárasztó feladat, és a vödrök is olyan nehezek! Így Mickey-nek ötlete támad, ellopja a varázsló pálcáját és elvarázsolja a seprűt. Így a seprű kezdi hordani a vizet, Mickey pedig pihenhet. Csakhogy balul sül el, mert a seprű túl lelkes lesz, és csak hordja és hordja a vizet. Annyit, hogy már árvíz lesz a szobában, ekkor érkezik a varázsló!

4. The Rite of Spring: Strawinsky zenéjét halljuk ebben fejezetben. De ne számítsunk virágokra, vagy bármire, ami tavaszhoz kötődne. Ez az a bizonyos dinoszauruszos fejezet, amit írtam, hogy nem tetszett. Az űrből indulunk, aztán mikor a Földre érkezünk mindenhol csak vulkánokat látunk. Az izzó láva is a zenére folyik. Majd a tenger fenekére jutunk, ahol mindenféle furcsa őslény él. Ezután látjuk a dinókat, akik egész békés állatoknak tűnnek, de ekkor jön egy T-Rex. Elég félelmetes rész, nem is tudom, hogy az akkori gyerekek, hogy reagálhattak erre. Amikor vége a dinós résznek bejelentik, hogy 15 perc szünetet tart a zenekar, kivonulnak és a függöny összehúzódik. Kb. Egy perc múlva szétnyílik a függöny és folytatódik a műsor, a zenészek visszaülnek a helyükre.

5. Intermission/Meet the Soundtrack: Itt egyszerre halljuk a zenét, és a konferálást miközben látjuk is a zenét. Ez most egy kicsit furán hangozhat, de nem lehet jobban megfogalmazni. Színes vonalakat látunk, és ha megszólal egy trombita, hegedű vagy bármilyen hangszer látjuk a rezgését. Nagyon érdekes, de csak 6-8 percig, pedig ez egy közel 20 perces rész.

6. The Pastoral Symphony: Beethowen muzsikáját halljuk. Ebben részben engem hatalmas meglepetés ért, nem más szerepel benne, mint Zeusz. Az Olympus hegy főistene ugyanúgy néz ki, mint jó néhány évtizeddel későbbi Herculesben. Csak annyi különbség, hogy itt gonoszként szerepel, amit az is jelképez, hogy kék színű az egész teste. De nem csak ő szerepel benne, hanem kentaurok, és a már említett kentaurnők, és sok sok Pegazus, amik szintén nagyon hasonlítanak a Herkulesből is ismert lovacskára. Egyébként a kis meztelen angyalkák pedig eléggé hajaznak a Pán Péterből ismert gyerekekre. Természetesen mivel ez készült előbb, nyilván a Pán Péter és a Herkules szereplőit mintázták ezekről a szereplőkről. De én bevallom azokat jóval előbb láttam, mint a Fantáziát. A Fantázia eddig valahogy kimaradt az életemből. Úgyhogy itt volt az ideje, hogy végre pótoljam ezt a hiányosságomat.

7. Dance of the Hours: Ez volt a másik fejezet, ami tetszett. Ebben tütüs és balettcipős struccok, vízilovak, elefántok balettoznak. Nagyon vicces, ahogy ezek a kissé molett állatkák piruetteznek. Itt kell megjegyezni, hogy az elefántok ugyanúgy néznek ki, mint Dumbo anyukája. De ez nem von le a jelenet értékéből, így is nagyon tetszett. Főleg amikor a krokodil fiú táncol a víziló kisasszonnyal.

8. Night on Bald Mountain/Ave Maria: Na ez a rész kifejezetten nem tetszett, lehet, hogy eddigre már a türelmem is elfogyott. Itt mindenféle démon, szellem, denevérember alakjait látjuk, róluk szól a jelenet. Szerintem egy gyerek (7 év alatti) kb. sikító frászt kap, ha megnézi ezt a részt. De akkoriban (a 40-es években) még kevesebb inger érte a gyerekeket, úgyhogy el se tudom képzelni mennyire megijedhettek!

A Fantáziát bemutatása után rengetegszer átalakították:

1940. november 13-án mutatták be New York Cityben, The Broadway Theatre-ben a Fantáziát. Ezután pedig egy roadshowra indultak vele, 14 moziban kezdték játszani. A technikai feltételek magas költsége miatt tudták csak ilyen kevésben adni. Így tehát nagyon kis bevételt jelentett a bemutatásakor. 1941-ben a disztribúciós jogokat átadták az RKO Radio Pictures-nek, akik mono hangzást adtak a filmnek, így már több amerikai moziban is be tudták mutatni a filmet. 1941 végén lerövidítették a filmet 81 percre (kivették az első tételt és lerövidítették Taylor kommentárjait. 1942-ben Walt Disney két Oscar díjat is kapott a Fantáziáért. 1942-43-ban játszották a mozikban a vágott verziót, de ekkoriban nagyon kevesen jártak moziba, így a bevétel minimális volt.
1946-ban ismét egyben mutatták be a nyolc tételt, és a kommenteket a lehető legminimálisabbra vágták. 1956-ban ismét új hangzást kapott a film, mert már lehetséges volt a sztereó minőségű hang. 1969-ben a képi világhoz nyúltak hozzá, Sunflower nevű kentaurnőt alakították át (a bőrszíne miatt kellett kicenzúrázni a filmből). 1982-ben a Walt Disney Productions 1 millió dollárt költött arra, hogy újra felvegyék a film zenéjét. Ekkor már Dolby Digital hangzásban. 125 tagú együttes játszotta a dalokat, a karmester pedig Irwin Kostal volt. A tételek közti kommenteket Hugh Douglassal vették fel. A képi világot is digitalizálták.

1990-ben a film 50. évfordulója alkalmából az eredeti Storowski -féle verziót digitalizálták, és a képet is az 1940-es negatívok alapján digitalizálták. Október 5-én 550 moziban mutatták be, ami 25 millió dolláros bevételt hozott. 1990-ben kiadták videokazettán, ami szintén hatalmas bevételt jelentett. A Szépség és a szörnyeteg megjelenéséig ez volt a legnagyobb példányban eladott film. A film zenéjét is kiadták, ami szintén óriási bevételt jelentett.

2000-ben DVD-n is megjelent a 60. születésnap alkalmából. Az eredeti kétórás verzió volt a lemezen, a különbség annyi volt, hogy a kommentekhez egy színész Corey Burton adta a hangját.

2010-ben Blu-ray lemezen jelent meg, szintén az eredeti verzió, olyannyira, hogy a kommenteket ismét Deems Taylortól hallhatjuk.

Vajon mit adnak majd ki 2020, vagy 30-ban? A Fantázia olyan népszerű lett, hogy még paródiát is készítettek róla a Bolondos Dallamok sztárjaival!
A Fantázia 2000-ről pedig majd nálunk is olvashattok, amikor sorra kerül. Ez is egyfajta feldolgozása az eredeti verziónak, 1999-ben készült el. Néhány új tétellel egészítették ki az 1940-es verziót pl. Beethowen 5-ik szimfóniája, vagy az Ólomkatona története.