Gondoltam keresek olyan iskolaindító filmet, amit még nem láttam és feltölti az embert, a szeptemberi tanévkezdésre. Ami diákoknak a tanévkezdés, az a felnőtteket a szilveszter. Legalábbis nekem ez a tapasztalatom, hogy akkor jönnek a nagy fogadalmak. Ami a felnőtteknek a leadok 5 kilót és leszokom, a cigiről az a diákoknak a mindig megcsinálom a hf-et és nem az utolsó pillanatban, vagy, hogy lesz check list-em, hogy soha többé ne maradjon otthon a szöveggyűjtemény. Ehhez az év eleji hajrához kellett volna egy ütős kis alkotás. Ugyan a film nem az élet napos oldaláról szól, de egy érdekes dráma.

A film trailer-je alapján egy igazán vidám és feltöltő filmre számítottam. Hát nem az volt. Ilyenkor mindig elgondolkodom, hogy vajon mi célból viszik el a nézőt ennyire más irányba? Egy könnyed vicces alkotás helyett egy igazán elgondolkodtató filmet kaptam. Nem volt hiba benne, de úgy éreztem kicsit átvertek, és ez csak is kizárólag a rossz előzetes hibája. 

Történet:

Egy csendes és halk szavú fiú Charlie (Logan Lerman) kezdi el a híres neves amerikai gimnáziumot. Vannak a klikkek, nagy ebédlők és a sportdzsekis sportoló nagymenők is. Ebben a forgatagban szinte láthatatlanná válik, csak figyel és saját magát kontrollálja,hogy ne legyen semmiképp se feltűnőbb és az a legjobb, ha szinte teljesen el is tűnik. De barátok mindenkinek kellenek, így kerül Sam (Emma Watson) és Patrick (Ezra Miller) a képbe. Ők nem a nagymenők csak egyszerű vidám végzősök, akik a szárnyaik alá veszik Charlie-t. És itt jön az elgondolkodtató része a történetnek, ami sokkal mélyebb, mint az a bizonyos lábvíz konkrétan a nyakunk sem látszik ki belőle. A látszólag vidám és gondtalan tinédzser évek minden csak nem gondtalan.

Gondolkodtam, hogy hogyan tudnám ezt spoiler nélkül megírni, de rájöttem, hogy nem is nagyon szeretném:)

SPOILER 

Nos Charlie nem furán hallgatag, inkább az a csoda hogy ilyen jól van. Megtudjuk, hogy előző évben a legjobb barátja öngyilkos lett és végül a gyermekkori molesztálásra is fény derül, amit a nagynénje követett el ellene. Itt volt az a pont, hogy már sehol nem volt a fejemben az a gondolat, hogy rőzsedalokat dúdolva a lelkemben vonulok be az iskola falai közé.

Ehhez az őrülethez jött, hogy a barátok közül egy Sam, aki cuki ugyan, de önértékelési gondokkal küzd.

Patrick pedig meleg. De nem az a keresem önmagam típus? Hanem aki tisztában van magával és az érzéseivel? De fiatal kora miatt mások a kegyetlen tizenévesek hozzá fűződő érzéseivel kell szembe néznie. És ez sokkal nehezebben megy, mint magával kibékülni.

Történeti buktató, amit nem értek, hogy miért vesz be saját baráti körébe egy szürke kisegeret, hiszen semmit nem tudnak róla. miért barátkoznak vele eleinte? Mert persze később kiderül a műveltsége, és az esze meg ugye empátia is van a világon no de kérem, akkor is csak egy kis gólya!!!

SPOILER VÉGE

 A többi szereplő nem sok vizet zavar csak arra jók, hogy azt az érzést erősítsék bennünk, hogy mindenkinek megvan a saját baja és senki nem tökéletes.  

Végkicsengés! Egy jó barát sokszor fontosabb mindennél, és mindig talpra lehet állni. Mindenkit megnyugtatok, hogy a story vége happy end (többé kevésbé), de nem egyszerű az út mire odáig eljutnak.

Szép iskolévet kívánok mindenkinek :)