Jó tudom, hogy másfél hónap késésben vagyok, de hát most jutottam el moziba – erről majd máskor. Hát jó volt újra látni Colin Farrellt, főleg, hogy pár napja láttam szőrösen, gonoszan, büdös szájjal (ezt nem éreztem, csak kitaláltam) és sztálintetoválással a mellkasán a The Way Back-ben. De egyébként nem sok értelme volt a filmnek.

Tizenhat éven aluliak számára nem ajánlott.

A világ pusztul, egyre kevesebb az élhető lakóhely, nyugi nem lesz spoiler, a nagyhatalom pedig ki akarja sajátítani a gyarmatot. Ez annyira nem izgalmas, és nem is mond sok újat, ilyen a világ, amióta világ. Nagy hal eszi a kishalat, meg ugye van itt globális felmelegedés, esőerdő pusztulás, satöbbi satöbbi. Lehet a Bourne hagyatékkal jobban jártam volna, bár elolvasva a kritikákat, kb. ugyanezt láttam volna, ráadásul Colin nélkül.

Szóval a sztori, röviden – nem is érdemes sok szót pazarolni rá – és spoiler nélkül, hátha valaki mégis meg akarja nézni: teltek múltak az évek, az ön- és környezetpusztító életmódunknak köszönhetően szinte élhetetlenné vált a világ. Mindössze két kontinens maradt emberi élethez megfelelőként értékelhetőnek: Nagy Britannia (ezt valahogy máshogy hívták a filmben, de elfelejtettem és igazából nem ér annyit az egész, hogy most guglizzak egyet), meg Ausztrália, aki valahogy megint angol gyarmatként tengette napjait.

Még lepődtünk meg nagyon ugye?

Na és akkor jön az a rész, hogy az emberek már szinte a középkorba visszatérve napszámosként hegesztik tömegszámban a robotokat egy gyárban. Az emberi élet szinte mit sem ér, és az élmények – szép emlékek, mint olyanok már csak a technológia vívmányainak köszönhetően léteznek az emberek buksijában.

„Tűzoltó leszel s katona” József Attila verssel tudnám kifejezni, amikor Colin elmegy a Rekall nevű helyre (igen kával kell írni), hogy szép emlékeket szerezzen, s megkérdik, mit szeretne? Titkos szeretőt? Kémkedni? Vagy vadakat terelő juhászkodni?

Na és akkor jön a fordulat – még mindig nem érzem, hogy szpojlerezek, mert ez az első 20 percben megtörténik – kiderül, hogy Colin egy kém, csak elvették az emlékeit, és senki és semmi nem az, aminek látszik. Tömegsztori. Ilyenkor mondjuk azt, hogy legalább a látvány jó volt. Nem. Most nem. Csak Colin.

Látványszinten úgy tudnám elképzelni, hogy vegyünk néhány Star Wars-os robotot, keverjük össze Marty Mcfly és a repülő autó kalandokkal, adjunk hozzá egy kis „hogyan képzeltük el a 21. század közepét-végét a 90-es évek végén és a 2000-es évek elején filmeket (pl.: A sziget), jól rázzuk össze, és kis esernyővel tálaljuk Y pohárban.

Mindenképpen megemlíteném, hogy az 1990-ben leforgatott Total Recall Arnold Schwarzeneggerrel – ja említettem már, hogy ez is egy remake? – legalább a Marsra mentek. Itt meg Ausztráliába ugrálnak odavissza. Milyen eredeti, de legalább van itt is 3 csöcsű prosti. Azt nem lehetett kihagyni. Na jó kaptok róla egy képet. Cenzúrázva.

Valahogy úgy érzem, hogy elfogyott a fantázia az emberekből, már nem tudunk új jövőképet kitalálni, csak, amit már láttunk. Megragadunk a fehér designnál, az érintőképernyőnél – ami már tényleg nem olyan menő! -, a robotoknál és az agyturkászásnál. Mondjuk jobb, mint a csillogó vámpírok, de tényleg. Nem lehetne végre valami eredetit kitalálni?

Colin nélkül ez egy értékelhetetlen szarság. Így meg egy értékelhetetlen szarság Colinnal. Fiúknak főleg nem ajánlom Jessica Biel táskás szemeit, a Taftnak meg ajánlom, hogyha már Thor-t nem használta reklámarcnak, sürgősen csapjon le Kate Beckinsale-re, mer végig kurvajó a haja.

Luv U Colin.

XoXo