Kicsit nehéz dolog írni egy filmről, ami egy néhány évvel korábbi nagy sikert aratott krimi remake-je. Hogy miért? Nos részben, mert remake általában jóval több idő múlva szokott csak készülni, ráadásul én abban a furcsa helyzetben vagyok, hogy előbb láttam ezt a változatot, mint az eredetit (amiről Enbee írt Nektek). Sőt be kell vallanom, hogy a film alapjául szolgáló regényt is még csak félig olvastam el... Továbbá az is különös, hogy én eddig nem szerettem Daniel Craiget, de ebben a filmben teljesen magával ragadott, kimondottan megkedveltem a játékát. Nyilván úgy "illene", hogy azt mondjam mennyivel jobban tetszett a svéd verzió, de ha ezt írnám, akkor hazudnék. Mindkettő tetszett, de ez egy picivel jobban.

Tizennyolc éven aluliak számára nem ajánlott

Sokat gondolkoztam azon, hogy vajon mi az oka annak, hogy jobban tetszik a 2011-es (ráadásul hollywood-i) változat, de nem igazán tudom rá a választ. Talán csak annyi az oka, hogy ezt előbb láttam, vagy a moziélmény miatt. Vagy azért, mert Daniel Craig pozitív csalódás volt, vagy mert szeretem David Fincher filmjeit (pl. A közösségi hálót). Nem tudom... De ez van :)

Engedjétek meg, hogy rendhagyó módon, inkább egy összehasonlító cikket írjak, mintsem egy átlagos filmajánlót. A történet nyilván ugyanaz, de kb. ennyi a hasonlóság a kettő között. Sok minden kimaradt az amerikai változatból, ami a svédben (ami teljes mértékben hű az eredeti Stieg Larsson regényhez). Például nem ítélik börtönbüntetésre Blomkvistot (csak pénzbírságot kap). A svéd verzióban a börtönbüntetése előtti időszakot tölti Henrik Vanger megbízásából egy 40 évvel azelőtti gyilkosság kinyomozásával. Ezzel szemben az amerikaiban (mivel szó sincs börtönről) ezért csak annyi derül ki, hogy felbérelik a feladatra és mivel éppen amúgy is fel kell mondania a Milleniumnál, továbbá amúgy is szétszedi a média, inkább "elbujdosik" vidéken. Nem mellesleg nyilván az anyagi jövedelmezőség miatt is, hiszen jókora pénzbírságra ítélik egy gazdag üzletember, Hans Erik Wennerström "bemocskolása" miatt. Továbbá Vanger úr azt ígéri, hogy az ügy lezárása után, terhelő bizonyítékokat ad át Wennerströmről.

Mikael Blomkvist kapott anno egy fülest arról, hogy ez a Wennerström hááát mondjuk úgy, hogy nem tisztán szerezte hatalmas vagyonát. A svéd verzióban egy volt osztálytársától, míg a Fincher-félében Wennerström egyik emberétől kapja az infót.

Így tehát Blomkvist elhagyja a fővárost és a Vanger család szigetére utazik, fagyoskodni... vagyis nyomozni az eltűnt Harriet Vanger ügyében, ami ugyebár négy évtizeddel ezelőtt volt. Itt is van egy lényeges különbség méghozzá az, hogy a svéd verzióban a kisgyerek Mikael ismerte Harrietet, mert Blomkvisték nyaraltak a szigeten. A hoolywood-i verzióban ilyesmiről szó sincs....

Harriet eltűnéséről annyit elég tudni, hogy egy nagy családi rendezvény zajlott éppen, amikor is a tinilány nem jelent meg a vacsorán és utána nem is látták többet. Gyilkosságra gyanakodtak, de holttestet nem találtak sosem, és a sziget egy baleset miatt el volt zárva, így csak is a családtagok között lehet a gyilkos... Szép lassan kiderül, hogy szinte minden Vanger őrült, vagy náci, vagy alkoholista, vagy nem áll szóba senkivel.

Blomkvist nem fűz sok reményt egy ennyire elavult ügy felderítésében, de azért belevág. A modern technika vívmányait is beveti, továbbá a világ egyik legjobb hackerét is megkapja segítségül, Lisbeth Salendert. Igen, igen, ő a tetovált lány, bár lehetne piercinges lány is. Lisbeth külseje nem hétköznapi, de szinte az első perctől lehet tudni, hogy ennek oka van. A lánynak borzalmas gyerekkora volt, sőt igazából sosem volt jó élete. Most éppen a gyámja terrorizálja, és akkor még finoman fogalmaztam...

Lisbeth és Blomkvist együtt kezdenek dolgozni Harriet Vanger ügyén és egyre durvább dolgokra jönnek rá, amikre senki sem számított. Nyilván nem fogom leírni, hogy mikre jönnek rá, és azt sem, hogy ér véget a történet, mert elvenném a krimi lényegét... az izgalmat... a bonyodalmakat.

Inkább evezzünk egy kicsit más vizekre, mert bizony krimi ide vagy oda vannak itt bizony szerelmi szálak is, nem is kevés. Először is Erika Berger és Mikael Blomkvist, akik annak ellenére is szeretők, hogy együtt vezetik a Millenium újságot, és, hogy a hölgynek van férje... Az is egyértelmű, hogy Erika jóval többet is szeretne Mikaeltől, mint amit most kap, és most nem a Rooney Mara által megformázott Lisbeth "beszólására" gondolok... Az amerikai verzióban egyébként Mikael és Lisbeth nagyon egymásra hangolódnak, már már úgy érezzük, hogy a zord külsejű lány, érzéseket kezd táplálni egy nálánál jóval idősebb férfi iránt.

Korhatár besorolás: 18 éven aluliak számára nem ajánlott

A színészekről

Végül essen néhány szó a négy főszereplőről is. Fura egy helyzet, mert nekem a Noomi Rapace- Daniel Craig páros tetszik vagy tetszett volna, dehát nem így alakult...

A Blomkvist(ok)

A svéd verzióban az ottani színészóriás, (számomra kimondhatatlan nevű) Michael Nyqvist játszotta Blomkvistet, aki az én olvasatomban közelébe sem ér Daniel Craignek, és most nem arról beszélek, hogy ki mennyire ismert színész. Mivel, mint mondottam, eddig kifejezetten nem kedveltem Craiget, ám ez a karakter nagyon jól áll neki. Mintha rászabták volna. Végre nem valami macsó titkosügynököt játszik, sőt nem is domborítják ki a szépfiú oldalát, amitől szerintem férfiasabb, mint korábban bármikor. David Fincher szerintem nem is választhatott volna alkalmasabb embert a feladatra.

A Salender(ek)

Viszont Lisbeth rendkívül összetett, bonyolult karakterét rábízni egy szinte tapasztalatlan színésznőre, Rooney Marára, az elég nagy bátorság volt... Az már szinte most biztos, hogy nagy színésznő lesz belőle, hiszen egy igazi kaméleon (ahogy a filmben is az). De még van hova fejlődnie, mindenesetre az is nagy dolog, hogy szinte az első jelentősebb szerepével rögtön ekkora siker aratott, sőt számos díjra is jelölték. Noomi Rapace-t én még nem láttam korábban, bár azóta már igen, a Sherlock Holmes 2-ben, ő valahogy mégis hitelesebb a szerepben, talán mert eleve a külső jegyek sincsenek annyira eltúlozva, mint Rooney Maránál, vagy mert jobban használja a testbeszéd és a mimika eszközeit.

Szerintetek melyik "páros" a jobb?

Michael Nyqvist és Noomi Rapace

vagy Daniel Craig és Rooney Mara?