Mit szólnál, ha egy hétre felmentést kapnál minden házassági kötelességed alól? Kibírnád, hogy hűséges maradj vagy becsajoznál/pasiznál. Két házaspár teszi próbára magát, lesz akinek sikerül és lesz akinek nem... Könnyen emészthető, vicces, néhol kicsit gusztustalan poénokkal tarkított átlagos amerikai vígjáték a rettentően megöregedett Owen Wilsonnal.

Ez így elsőre nem tűnik túl biztatónak, de sajnos ez az igazság. Bár tény, hogy nem is vártam ennél sokkal többet, szóval, ha kikapcsolódásra vágysz akkor jó választás ez a film! A film rendezői Peter és Bobby Farrelly voltak. Akik eddig többek között a Keresd a nőt, az Én én és meg az Irén vagy az Agyő nagy Ő című vígjátékokat készítették, akiknek tetszettek ezek a filmek, azoknak ez is fog!

Elsőre kicsit furcsának találtam a magyar címet, még úgyis, hogy Elhajtási engedélynek olvastam jó ideig. A moziban szembesültem azzal, hogy Elhajlási engedélyről van szó, ami egyébként érthetővé válik a film folyamán. A történet főszereplői két házaspár, akik különös módszerrel próbálják jobbá tenni házasságukat, vagy inkább haloványka szerelmi illetve nullára redukálódott szexuális életüket.

Rick (Owen Wilson) és Maggie (Jenna Fischer) boldog házasságban élnek két gyerekkel, de a szexuális életük nemcsak kezd ellaposodni, hanem szinte nincs is. Maggienek nem tetszik, hogy férje megfordul egy-egy csinos nő után. Finoman fogalmazok akkor, ha azt mondom egy icipicit túlzásba is esik, egyik éjszaka alvást szimulál, ezzel elkerülve házastársi kötelességeit. Fred (Jason Sudeikis) és Grace (Christina Applegate) házassága (számomra) nagyon furcsa, valahogy olyan mintha együtt élnének, de mégis külön. Azon már meg sem lepődünk, hogy a szexuális életük rossz, olyannyira, hogy a férfi általában segít magán: kint az utcán a kocsijában. Ezt azért meséltem el, mert ebből kialakul majd egy vicces jelenet, sőt (nem várt) következményei is lesznek.

Maggie és Grace az egyik idősebb barátnőjük tanácsára kimenőt ad a férfiaknak. Ez maga az elhajlási engedély, egy hetet kapnak arra, hogy csajozzanak, idegen nőket cipeljenek az ágyukba vagy bármi olyat tegyenek, amit házasságuk miatt eddig tilos volt. A két nő a gyerekkel és a babysziterrel Paige-el (aki titokban szerelmes az egyik férfiba is) elmennek Maggie szüleihez. Paiget Alexandra Daddario alakítja. Rick és Fred magukon kívül vannak az örömtől, és a barátaikkal is szeretnék megosztani „szabadságukat”, így ők is mennek szemtanúnak a bulikba. Ám hamar rádöbbennek, hogy nem megy már olyan könnyen a csajozás, a bulizás mint régen. Egyik este annyira sokat esznek, hogy el se jutnak a szórakozó helyre, máskor túl sok „sütit” esznek. A napok csak telnek múlnak, de eddig még egy nő sem akadt horogra. Már kezdik feladni, amikor rájönnek, hogy talán több alkohol kellene! Ennek az lesz az eredménye, hogy egyiküket jól megverik, és a teljes következő napot átalusszák.
Eközben a lányok kezdenek feloldódni vidéken. Maggiet megkörnyékezi a helyi baseball csapat edzője, Gracet pedig az egyik játékos (Tyler Hoerchin), aki tiszta izom. Nem mellesleg jóképű és legalább 10 évvel fiatalabb a nőnél. Azt hiszem a fiúk erre nem számítanak!

Végre úgy néz ki, hogy Rick felszedi a kávézó dögös szőke pultos lányát, Leight (Nicky Whelan) úgy fest elmennek sörözni, de váratlan baki csúszik a tervbe, mely miatt Ricknek olyan látványban lesz része, melyre sosem számított! Egyik barátjukkal (Richard Jenkins) buliznak, aki idős kora ellenére is igazi szívtipró. Különféle trükkökkel segít a fiúknak, emiatt Fred egy lánnyal tér haza a panzióba, de végül Rick babyszitterének nagynénjével (Kristin Carey) kerül (hát hogy is mondjam?) kapcsolatba?! Rick pedig ismét esélyt kap a szőke lánytól!

A történetben szerepel még a babyszitter „nem kispályás” nagynénjének a flúgos fia (Derek Waters), aki a pultos lány munkatársa is. A fiú miután rájön, hogy Rick a szerelmével, míg Fred az anyjával szűrte össze a levet, féktelen haragra gerjed és pisztolyt ránt!  De nem csak ő a vicces karakter, hanem a fúk barátai is azok! Persze negatív karakterek is kellenek, mint a nagyon gazdag, nagyon sznob házaspár (Rob Moran és Lauren Bowles), akiknek a gyerekei klónként követik a szülőket. Félelmetesek!

Nem szeretném elárulni, hogy a végén ki csábul el és ki nem. Annyit elejtek azonban, hogy egy férfi s egy nő fog élni azzal a bizonyos elhajlási engedéllyel, bár egyikük csak „kamuból”. Vicces film, de néhol elég durva poénokkal tarkítva, így gyengébb idegzetűeknek nem ajánlom! Akiknek tetszett a Keresd a nőt vagy az Agyő nagy Ő annak ez a vígjáték is fog!