Ma este véget ér a Megasztár aktuális évada, ahol két fiatal lány mérkőzik meg egymással. (Van rá bármi esély, hogy nem Gigi nyer? Ráadásul az apukája már a család Amerikába költözéséről nyilatkozik mindenfelé...) Nem kifejezetten ez adott ihletet a következő poszt megszerkesztéséhez, de valamilyen aktualitást azért ad a dolognak. Az American Idol 11. szezonja május 23-án ért véget, és az előző megmérettetéshez hasonlóan (akkor: Scotty McCreery) idén is egy fiatal, jóképű, tehetséges fiú nyert. Szeretjük ezt a kombinációt :] Szóval a One Direction másfél évvel ezelőtti videó spamje után most Phillip Phillips is megkapja a magáét tőlünk. Hibátlan mérlegével kiérdemelte.
Phillip a meghallgatást Savannah-ban kezdte Stevie Wonder Superstitionjével, és Michael Jackson Thrillerjével.
Hollywoodban három körön kellett túl jutniuk azoknak, akik tovább szerettek volna lépni. Az első kanyarban szóló előadásként Phillip egy James Brown dalt választott (Papa's Got a Brand New Bag).
Ez után egy csoport munka jött. Phillip Heejun Han, Richie Law, és Jairon Jackson társaságában James Morrison Broken Strings-ét dolgozta fel.
Az utolsó körben újra szólózni kellett. Chris Isaak Wicked Game-je juttatta Phillipet tovább - egyenesen a Las Vegas-i válogatásra...
Újra csoportmunka, a forduló témája pedig az '50-es évek dalai voltak. Phillip társai Neco Starr, Jairon Jackson és Heejun Han voltak, a választott dal pedig Dick Powell és Ruby Keelertől az I Only Have Eyes for You volt.
Azt hihetné az ember, hogy ennyi forduló után már tényleg A Műsorban van a szerencsétlen énekes, de nem. Következik a Végső Döntés, mégpedig Phillip esetében egy Usher dallal (Nice & Slow).
A Top 25-nél járunk, ahol megkötés nélkül választhattak maguknak dalt az énekesek. PP egy druszától vett kölcsön egy nagy-nagy klasszikust (Phil Collins - In the Air Tonight).
Nagy kasza után máris a Top 13 jön, Stevie Wonder héttel. Az első meghallgatás sikere után nem kérdés, hogy melyik dalt énekelte el Phillip.
A legjobb 11-nek saját születési évéből kellett dalt választani a tízbe jutásért. Az 1990-es születésű Phillip Otis Reddingtől választotta a Hard to Handle című dalt.
Ez után Billy Joel hét következett, Phillip dala pedig a Movin' Out volt.
A Top 9-től kezdve már nem csak egy dalt adtak elő az énekesek. A személyes példaképek hetén csoportmunkában a Landslide-ot, a Don't Stop-ot (Fleetwood Mac) és az Edge of Seventeent (Stevie Nicks) adta elő Phillip Colton Dixonnal és Elise Testone-nal...
... majd szóló dalának Jonny Lang Still Rainin'-jét választotta.
A nyolc között a '80-as évek jöttek. Phil Collins után a Genesis is felkerült PP palettájára (Genesis - That's All)...
... majd pedig Elise-szel énekelt még egy dalt (Stevie Nicks & Tom Petty - Stop Draggin' My Heart Around)
A Top 7-nek viszonylag friss dalokhoz kellett visszanyúlnia. A hét témája 2010-volt, és Phillip újra duettezett Elise-szel (Gotye ft. Kimbra - Somebody That I Used to Know)...
... majd előadta a Maroon 5-tól a Give a Little More-t.
Az előző adásban a zsűri megmentette Jessica Sanchez-t (aki utána egészen a döntőig menetelt), így nem volt kieső, és továbbra is heten küzdöttek a voksokért. Az akkor és most jegyében Phillip Ushertől (U Got It Bad)...
... majd Wilson Pickettől választott egy-egy dalt (In the Midnight Hour).
A hat között egy szabadon választott dal mellett egy Queen nótát kellett választaniuk a bent maradottaknak. (Queen - Fat Bottomed Girls)
Választott dal: Dave Matthews Band - The Stone
Egyre kevesebb a versenyző, és egyre több a dal. A '60-as évek jegyében egy szóló és egy duett várt az énekesekre (The Box Tops - The Letter)
The Righteous Brothers - You've Lost That Lovin' Feeling (Joshua Ledettel)
A harmadik dalt brit pop kategóriából kellett választani. (The Zombies - Time of the Season)
A következő hét fő témája a californiai álom volt. Szóló előadás: Creedence Clearwater Revival - Have You Ever Seen the Rain?
Duett: Maroon 5 - This Love (Joshua Ledettel)
Kvartett: Foreigner - Waiting for a Girl Like You (az összes játékban lévővel: Hollie Cavanagh-val, Joshua Ledettel és Jessica Sanchezzel)
Volt még egy dal a héten, méghozzá elég különleges témával. Olyan dalt kellett mindenkinek előadnia, amiről azt kívánták, bárcsak ők írták volna. Phillip választása Damien Rice Volcano című dalára esett.
A legjobb három az utolsó előtti adásban választhatott egy dalt magának (Matchbox Twenty - Disease)...
... aztán kapott egy dalt a zsűritől (The Four Seasons - Beggin')...
... majd pedig Jimmy Iovine-é volt a választás joga (Bob Seger - We've Got Tonight, amivel nálam Phillip megnyerte a versenyt).
A döntőre tehát Jessica maradt meg Phillip mellett. Simon Fuller választhatott dalt a két legjobbnak (Ben E. King - Stand by Me)...
... aztán jött az eddigi kedvenc előadás (Billy Joel - Movin' Out)...
... volt egy Jessica-Phillipp duet is, méghozzá a Garni-zóna híres betétdalát adták elő (oh azok a filmek a '80-as évekből, meg a filmzenéik) ...
... végül pedig mindenkinek a saját dala (Phillip Phillips - Home).
Nincsen túl sok értelme azon vitázni, hogy tényleg Phillip volt-e a legjobb, megérdemelte-e a győzelmet vagy sem, mert nyilván bármit mondunk vagy írunk, a győzelmén változtatni nem tudunk. Az énekesek megmutatták magukat ország-világ szeme előtt, innentől kezdve csak rajtuk múlik, hogy mit tudnak kihozni a hirtelen jött ismertségből. Persze Phillip egy lépéssel beljebb van a többieknél, talán kevésbé rögös út vár rá. Mármint az elején.
Ha még van kedvetek, akkor végezetül nézzétek meg az eredményhirdetést is.
