Halloweent első sorban az angolszász országokban ünneplik, de az utóbbi évtizedben a világ más tájain is egyre elterjedtebbé vált, többek között nálunk is. Igaz, egyelőre kevés gyereket látunk október utolsó éjszakáján kosztümben rohangálni a város utcáin, hogy csokit követeljenek tőlünk, de van az ünnepnek (?) másik tipikus kelléke is, amit jópofa időtöltés elkészíteni, és kicsit felvidítja otthonunkat is. Faragjunk töklámpást!

Először ugye szükségünk lesz egy tökre. De mégis mire figyeljünk a vásárlásnál?

• Úgy menj a zöldségeshez, hogy tudod, milyen ábrát akarsz belevésni a tökre. Nem mindegy, hogy hosszúkás vagy széles felületre lesz szükséged!
• Mindenképpen legyen valamekkora szára a töknek, mert ha hiányzik a "kalapja", akkor nagyon hamar enyészetnek fog indulni az alkotásunk, talán már a premiert sem éli meg.
• A felületnek nem kell egyenletesnek lennie, de! Ne legyenek rajta puha részek, karcolások, lyukak (bogarakkal) satöbbi, mert hasonló lesz az eredmény, mint a kalaptalan tök esetében.
• A megfelelő alanynak erős színe van, kemény a héja, és ha picit (!) megnyomod, az ujjad nem hagy nyomot maga után.
• A színénél arra érdemes még figyelni, hogy minél zöldebb a héj, annál nehezebb lesz vágni azt. A dolog fonákja, hogy az éretlenebb később fog megpunnyadni.
• Előnyös, ha a töknek lapos az alja, így meg fog tudni állni, és nem billeg/borul fel.

Ha már hazavitted az áldozatot, akkor lehetőleg tartsd hideg helyen, mert a napsütés, ha nem is olyan hatással van rá, mint a vámpírokra, de határozottan megrövidíti az élettartamát. Egy langyos vizes ronggyal törölgesd le rendesen, hagyd teljesen megszáradni, aztán irány a kamra. Az faragást nem kell elhamarkodni, elég 30-án, vagy akár 31-én belevágni.

A munkához szükséged lesz először is egy nagyobb, stabil munkaasztalra, amit jobb, ha lefedsz pár réteg újságpapírral. Akik nem a minél nagyobb dagonyára gyúrnak, azok készítsenek elő egy tálat is, amibe a tök belsejét (tökmaaaaaaaag), és a kivágott részeket teheti. A faragáshoz külföldön vannak külön erre kitalált célszerszámok: műanyag fogóval és reszelős éllel. Ha ilyesmit nem találtok a háztartásban, akkor annyi a lényeg, hogy NE éles konyhakést használjatok, mert az könnyen megcsúszik, és az ügyeleten végezhetitek. Az pedig nagyon nem mókás. Na ilyen egy amerikai alap felszerelés:

A látványos rész csak ez után következik. Praktikus lehet, ha a tök felszínére felvázolod az elképzelésedet, ezzel igencsak megkönnyíted majd a faragást, amikor jobb, ha az ujjaidra is oda tudsz figyelni. A kevésbé bátrak vagy kreatívak, és a biztonsági játékosok a neten találhatnak aranyos, jópofa stencileket. Azért nyugodtan legyetek kreatívak, nincsenek szabályok, bátran vágjatok bele. Csak arra figyeljetek, hogy ha túlságosan megfúrjátok a tököt, akkor az oldala esetleg nem fogja elbírni a súlyt. Ja és az sem túl szép, ha a gyertya/elemlámpa kilátszik a lyukakon.

És kezdődhet az igazi munka! Először a "kupakot" kell levágni, ezen keresztül tudod kiszedni a tök belsejét. Nyugodtan használd a kezedet, szerintem ez hozzá tartozik a mókához, de aki ezt túl gusztustalannak tartja, az ügyeskedhet a(z előkészített) kanállal. Mielőtt nekilátnál a további farigcsálásnak, ne felejtsd el a kupakot letisztítani.

Az elkészült remekmű tovább megőrizhető, ha az éleket lekezeled valamivel.

A premierhez szükséged lesz egy fényforrásra is. Új hullámos dolog elemlámpát használni, a régi iskola képviselői ragaszkodnak a talán kevésbé praktikus, de szebben fénylő gyertyához. Ha ez utóbbit választjátok, akkor valami szélesebb, stabilabb darabot használjatok, és figyeljetek, nehogy a kupak leégjen.

Hát jó munkát kívánok, és ha valaki készít töklámpást, a róla készült képet elküldi a címünkre, akkor szívesen kiteszem a remekművet az oldalra :)

Befejezésül néhány ihletserkentő kép:

Kisfiúknak:

Kislányoknak:

Vicceskék:

Boszik:

Minimál:

Rosszfiúk:


Híresek:

Frankensteinék:

Csillagos: