Az előző rész végén pici Bran felébredt, most mégis leginkább arra vágyik, bár belehalt volna az esésben. Az állapotáról nem nyilatkoznak túlságosan pozitívan az orvosok: úgy tűnik, a kisfiú deréktól lefelé megbénult.

Ezt a rossz hírt ellensúlyozza bizonyos fokig az, ami Daenerysszel történik. A horda vándorlása nem csak időt adott az ifjú khaleesinek arra, hogy az új népének nyelvét gyakorolja, és rangját megtanulja "használni", de nagyon úgy tűnik, hogy a kis családja is bővülő félben van. És nem, nem a roppant szimpatikus bátyja készül megnősülni. Szerencsére.

A többi szereplő életében is tovább pörögnek az események: Arya az apja jóváhagyásával elkezd kardforgatást tanulni; Jon kiképzése megkezdődik a Falnál; Nednek pedig eszébe juttatják, miért is gyűlöli a politikát.

Ez idáig szép és jó, de most jöjjön a lényeg. Végre kiderült, miért félnek az emberek ennyire a tél közeledtétől! A hét királyságban az évszakok nem röpke három havonta követik egymást, hanem évek telhetnek el, mire a hosszú tél után kitavaszodik. Tyrion például kilenc telet élt meg eddig, Bran meséjében pedig a dajka arról számol be, hogy régen előfordult olyan is, hogy egy egész generáció nőtt fel a sötétségben. Ráadásul az öregasszony szerint a tél magával hozza a legborzasztóbb szörnyeket is, szóval lassan ideje elkezdeni aggódni!

A következő rész tartalmából: