Bár a címből ez nem derül ki, de a Lost in Austen egy négy részes Büszkeség és balítélet feldolgozás. A legfőbb szereplője Amanda Price (Jemima Rooper), aki túl sokaknak nem lehet ismerős, talán azért, mert nincs is benne a regénybe. Ő ugyanis a jelen kor Londonjában él, és "csak" úgy kapcsolódik a B&B-hez, hogy hatalmas rajongó. Aztán egy nap Elizabeth Bennet (Gemma Arterton) megjelenik a fürdőszobájában...

Az első találkozó után Amanda simán azt hiszi, hogy csak képzelte az egészet. Ez mondjuk érthető, a másik választási lehetőség az lenne, hogy megőrült. Az alkohol okozta hallucináció csak könnyebben elfogadható. De aztán megint megjelenik a fürdőben Lizzy, és egy rövidke beszélgetés után megmutatja, hogy a fal egy része igazából ajtó, amely Longbourn egyik folyosójára nyílik. Amanda átlép, hogy körülnézzen, becsapódik mögötte az átjáró, és Miss Price máris ott találja magát Benneték igencsak zajos életének hétköznapjaiban.

Amanda a Büszkeség és balítélet legelejébe csöppen bele, megérkezésekor pont azt hallja, ahogyan Mrs. Bennet (Alex Kingston) panaszkodik férjére (Hugh Bonneville), mert az nem hajlandó Mr. Bignley-t (Tom Mison) meglátogatni. A jövevény küldetésének érzi azt, hogy a regénynek megfelelően hozza össze a dolgokat, ami a XXI. századi Londonban rekedt Elizabeth nélkül azért eléggé nehézkes lesz. Első lépésben azonban Jane-t (Morven Christie) és Mr. Bingley-t kell összeboronálni, amit igencsak megnehezít az a tény, hogy Amanda feltűnően bejön Bingley-nek. Nyilván az sem segít a dolgon, amikor puncstól elázott aggyal a lány megcsókolja Netherfield urát... Amandának végül azzal sikerül leszerelnie a pasit, hogy azt mondja magáról, a nőket szereti. Figyelmére inkább Jane-t ajánlja, de Darcy (Elliot Cowan) miatt az immár Miss Bennetbe szerelmes Bignley mégsem lép semmit.

Megjelenik a színen Collins (Guy Henry) is, aki a regényhez, vagy az eddigi feldolgozásokhoz képest egy sokkal pervezrebb alaknak tűnik. A Bennet lányok (és Amanda) viszolyognak tőle, de Mrs. Bennetnek akkor is szent meggyőződése, hogy valamelyik lányát férjhezadja hozzá. Mivel Bignley passzivitása miatt Jane elkeseredésében nem rázza le Collinst, ezért Amandának kell közbelépnie. A "szerelmesek" a kertben vannak, Collins éppen letérdel Jane elé... amikor megjelenik Miss Price, maga után húzva Miss Lucast (Michelle Duncan), és megakadályozza a lánykérést. Mindenki, élükön Collinssal azt hiszi, hogy Amanda magának akarja a pasit. Hogy megmeneküljön Jane, Miss Amanda Price eljegyzi magát Collins tiszteletessel.

És itt van nekünk Wickham (Tom Riley) is. Amanda az első találkozásukkor leoltotta a fazont azzal, hogy tudja, ki ő, és hogy tartsa magát távol tőle és a Bennet lányoktól, innentől fogva azonban megindul közöttük valami szivatós játék. Mindenki úgy tudja, hogy Amanda vagyonos nő, de Wickham elterjeszti azt a pletykát, hogy ami pénze van a Price családnak, azt halászatból szerezték, az pedig ugye alantas munka, úgyhogy Collins bontja is az eljegyzést. És elveszi Janet, Mrs. Bennet legnagyobb örömére. Charlotte, pedig mivel semmi reménye nincsen már a tisztességes jövőre, úgy dönt, hogy elutazik Afrikába, és ez nagyon nem az a fejlemény, amit Jane Austen anno megírt. Nem áll túl jól a Büszkeség és balítélet szénája!

Érdekes átdolgozása az eredeti regénynek, bár sok helyen olvastam, hogy ezért nem tetszik, meg azért, de szerintem még mindig könnyebben befogadható, mint a zombikkal megspékelt változat (azért kiváncsi leszek, Natalie Portman mit hoz ki belőle). Mármint azoknak, akik szeretik az eredetit. Mr. Darcy kicsit undokabb, Wickham játékosabb, Collins betegesebb, Lydia szeretnivalóbb, Mrs. Bennet pedig emberibb. Szegény Amanda mondjuk jól elszúrta, érdekelne, hogyan fog Mrs. Collinsból Mrs. Bingley-t csinálni. Ha fog egyáltalán. Nem biztos, hogy tetszene, ha a végén Jane maradna tiszteletesné, Elizabeth hozzámenne Wickhamhez, Darcy elvenné Caroline-t (Christina Cole) és Bignley meg bánatában a tengerbe ölné magát. Vagy valami hasonló. Oké, határozottan nem tetszene.