"Japánt a XVI. században a vad Onin háború a földig rombolta. A démonok emberi alakot öltve a halandók vérét ontották. Egy rettenthetetlen szamuráj, Kiyomasa kitört a gonoszságból, és nagyra becslt démonvadásszá vált, de brutális módon lemészárolta a démonok legöregebbje, legaljasabbja: Onigen. Századok múltak el. A sötétség vette át a hatalmat. Aztán egy titokzatos vadász bukkant fel, egyesítette erejét az Árnyék csoporttal, más néven a Tanáccsal, és nekiállt, hogy szembeszálljon a végső ellenséggel... Onigennel."
Saya, a vadász (Jun Ji Hyun) úgy néz ki, mint egy 16 éves lány, és ezt használja ki a Tanács, amikor a Japánban lévő Kanto amerikai légierő bázis középiskolájába beiratják, mint diákot, és Drew Barrymore-os mintára beépítik a vizsgálandó környezetbe. Mondjuk Saya nem egy lúzer alkat, hanem egy négyszáz éves fél-vámpír, és nem a menzán kapható kaja minőségéről akar leleplező újságcikket írni, hanem démonokat akar kinyírni, hogy elkaphassa minden gonosz forrását, de ez aprócska részletkérdés.
1970-et írunk, és a bázis vezetője (így hívják ezt?), McKee tábornok a lányát "neveli" az autóban, miközben az iskolába viszi. Mivel apuci célozgat arra, hogy Alice (Allison Miller a Kingsből) milyen tudatmódosítókat alkalmaz, ezért kicsit úgy tűnik, mintha a nap történéseinek egy része csak a lány fejében történne meg. Új lány érkezik ugyanis az osztályába (Saya), aki kendóedzés után megmenti két csajtól, akik ki akarják őt nyírni. Aztán este egy egész kocsmánnyi démon támad rá (úgy néznek ki, mint a vámpírok a Buffy-ban), és Saya ezeket is lekaszabolja. A dolgok akkor változnak meg, amikor a Tanács kivégezteti a tábornokot, és Alice Sayához fordul segítségért.
Elsőre kicsit fura a film (teszem hozzá: animét nem láttam!). Soha nem értettem, hogy ázsiai szereplőknek ázsiában miért kell angolul beszélni? Jó, tudom, angol a világnyelv, meg amerikaiak lusták, de a szépérzéküket nem bántja az jobban, ha vki töri az angolt? Na mindegy, ez az ő dolguk. És Jeon Ji Hyun még nem is beszél olyan rosszul (angol nevén Gianna Jun a hölgy)! Ettől még lehetne akár jó is a film, és a full kínai vagy japán apparátussal valószínűleg az is lenne, de így, hogy az európai készítőknek is meg kellett felelni, elveszítette azt a pikáns kis mellékízét, amitől az ázsiai filmek egyediek. Az ember kaszabolós részek aránylag élethűen vannak kivitelezve, de a démonvér helyenként elég béna lett. Látszik raja, hogy spec. effekt, és az soha nem jó.
Valószínűleg csak elfogult vagyok, mert az ilyen vegyes feldolgozásokat nem szoktam szeretni, és ezért nem tetszett Saya munkálkodása sem. Viszont akik kedvelik magát a műfajt, azoknak érdemes másfél órát rászánniuk, hogy megnézzék a filmet, mert az alaptörténet jó, amit bevállaltak a készítők, azt meg is csinálták, és Jeon Ji Hyun Koreában nagy szépségnek számít. Valakinek ez is jó érv :]
