A Betűtészta Kiadó nemrégiben adta ki a Danny mesél - Ez nem az apu hangja! című mesekönyvet, ami három történetet tartalmaz. Jár hozzá egy cd is, amin a szerző, az Egyesült Államokból származó, Danny Bain maga meséli és énekli, hangszeres kísérettel a történeteket. Különleges élmény!
Danny Bain 2010 óta él Magyarországon, afrikai történeket ír és mesél el gyermekeknek. Akik köré gyűlve, érdeklődve hallgatják az izgalmas sztorikat, amiket Danny egy hangszerrel, a gyil (ejtsd: dzsil) nevű fából készült, xilofonon kísér. Ez a nyugat-afrikai törzsek évszázadok óta ismert hangszere. Ennek a hangskálája öt hangból áll. A szerkezete nem bonyolult: 14 fatalp van egy fakereten 14 függő lopótök fölött, amiken apró, pókhálóval fedett lyukak találhatóak. Magát a szerkezetet antilop-, és kecskebőrből készült madzagok tartják össze. Amikor Danny a falapokat egy gumiabroncsból készült ütővel megszólaltatja, a lopótökből kiáramló levegő megrezegteti a pókhálót, ez adja a hangszer jellegzetes hangját.
A három mese hagyományos és új szövegek felhasználásával készült.
A fán lakó gyermekek alapja a kelet-afrikai kamba törzsek kultúrájából származik, tanzániai népmese. Három kisfiút nevel az édesapjuk, a férfi szeretne biztonságos otthont teremteni nekik. Ám a boszorkány így is szemet vet rájuk, és megpróbálja elrabolni őket. Elsőre nem jár sikerrel, ám egy varázsló segítségével végül mégis elviszi őket. Az édesapa bármire hajlandó, hogy visszakapja őket. A vége persze happy end, de közben azért történnek elég durva dolgok, azokhoz nem tudom mit szól egy kisgyermek pl. az apuka levágja a boszorkány ujját, hogy többet ne bánthasson senkit...
A szalakóta hercegnő alapját egy magyar népmese, a Macskacicó és a hozzá hasonló, finn Erdei menyasszony adja. Bevallom én nem ismerem ezt a magyar népmesét, így nem tudom azzal összehasonlítani. Itt két fiú indul el feleséget találni. A kisebbik furcsa helyzetbe kerül ugyanis egy hagyomány miatt neki a dzsungel mélyén kellene megtalálnia a Nagy Ő-t. Mégis rálel egy kunyhóra, aminek már megörül, de aztán kiderül, hogy a házikó üres. Kwamé egy beszélő, és csodaszép szalakóta madárral ismerkedik meg, aki azt állítja ő egy elvarázsolt hercegnő.
Az utolsó mesét, a Szaszuma és a szél címűt, maga Danny írta. A történet helyszíne a Szahara, annak ellenére, hogy Danny még nem járt ott. Egy édesapáról és annak legkisebb lányáról szól, aki nem túl szép, viszont elég okos, és nagyon jól varr. Az apuka egy nap el akar indulni, hogy kinyomozza mi okozza azt a komoly szélvihart, ami a falut veszélyezteti. Szaszuma túl veszélyesnek gondolja ezt idős apja számára, így maga indul útnak, édesapja három ajándékával.
A könyvet Székely Andrea a veszprémi Kabóca Bábszínház igazgatója ajánlja, hiszen Danny előadása egy sikeres darab a színház repertoárján
"Danny Leül egy kis sámlira, a gyerekek köré gyűlnek. Hogy együtt "lelézzenek". Egy pillanat alatt közösséget teremt. Így röpül Dannyvel az idő az előadásokon. Nagy örömömre szolgál, hogy ezek a meséket otthon is olvashatják-hallgathatják a kicsik, és mi szülők is.
Máray Mariann illusztráció még közelebb hozzánk és a gyerekekhez az afrikai hangulatot, színes, játékos, szerethető.
