Nem akarok arról írni, hogy mi is a történet, melyik karakter mit, és hogyan él át. Akit ez érdekel olvassa el, böngésszen kicsit vagy ott van az a bizonyos rövidített sorozat. A lényeg, hogy egy jó könyv, amit érdemes volt pár évig a polcon tartanom, és akkor amikor nem tetszett, félretennem. Újabb irodalmi mű, ami szerintem nem való a kötelező olvasmányok közé.( Persze el kell olvasni, de nem 17 évesen.)

A gimnáziumban mindent elolvastam, amit kiadtak kötelezőnek sőt még a faktra járók kötelező listájáról is szemezgettem olykor. És bár nem állítom, hogy minden tetszett, hősiesen végig olvastam, mert azon kívül, hogy ezt számon is kérték, a "ha már elkezdtem" életérzés nem engedte, hogy letegyem.

És itt jött a kivétel a Mester és Margaríta, amit 100 oldal utána nem bírtam tovább olvasni. Persze a Kötelező olvasmányok röviden volt az, ami segített, hogy olvasásbeli hiányosságomat elkendőzzem- ez akkor kezdett elterjedni. Természetesen ezek az olvasás élményét nem adják vissza, és 15 oldalba sűrítik a lényeget. Mindez kókler tanároknak és lusta diákoknak egyaránt nem válik előnyére, mert a képzelet lustul és nem visz előre, a tanár meg választ kap, hogy hány oldal a könyv, de hogy én mit gondolok és megértettem e bármit is, az mind rejtve marad. Ennyi kis kitérő a könyv élménye előtt. :)

Szóval a könyvet félre dobtam, de nem hagyott nyugodni, hogy azért milyen az a könyv  ami ennyi ember kedvence, 100 meg 100 színház játssza el van egy pár filmes feldolgozása is és mindenki csak a jót mondja róla? immáron túl vagyok azon hogy tinédzseri dacból ne olvassam el azt, ami annyi ember szerint jó! Vagy akkor olvassam végig és mondjak róla ez alapján véleményt. (Meg kell mondjam már itt éreztem az érettebb hozzáállást magamon.-wow)

És valóban! a könyv kiváló izgalmas, elgondolkodtató, és fantasztikus. nem csodálom hogy 17-18 évesen 2 nap alatt a polcon végezte (olvasatlanul). Ami eleinte nehézség volt a sok orosz név,de miután azt megszoktam nem volt probléma. Tele van izgalommal, fordulatokkal, a korok közti átjárhatósággal, szerelemmel-mi kell még? 

A könyv számos kiadást, fordítást és feldolgozást élt meg. Magyar vonatkozásban három filmes adaptációt: Várkonyi Gábor tévéjátékot rendezett belőle Boldogság (1977) címmel, valamint Szirtes András Forradalom után (1989), Fekete Ibolya Mester és Margaríta (2005). És jelenleg is több színházban játsszák.

És még néhány feldolgozás: 
Andrzej Wajda: Pilátus és a többiek(1972)
Aleksandar Petrovic : A mester és Margarita (1972)
Mistrz i Malgorzata: A mester és Margarita (1990)
Oldrich Danek: Pilát Pontský, onoho dne (1991)
Yuri Kara: Master i Margarita (1994)
Margarita (1997)animációs film
Terentij Oslyabya: The Master and Margarita (2010)

Lehet 10 év múlva újraolvasom mert gondolom akkor még jobb lesz! Tegyen így az is aki annak idején a sarokba dobta! :)