Z világháború – Csillogó vámpírok után rohangáló zombik
2013. július 11. írta: .loretta

Z világháború – Csillogó vámpírok után rohangáló zombik

Annak ellenére, hogy milyen nyögvenyelősen került a mozikba, szinte már mindenki halálra ítélte, a kritikusok előre megírták lealázó soraikat, mégis egy élvezhető akció-drámát kaptunk, köszi Brad! Bár azt tanácsolom, hogy aki már olvasta a könyvet, vagy egy agyzúzós-véres-kaszabolós zombi filmet akar látni, az ne induljon el a mozikba, mert csalódni fog. Vagy ne túl nagy elvárásokkal.

z_vilaghaboru_pl_uj_m.jpg_rgb.jpg© 2013 Paramount Pictures. All Rights Reserved

Hiába vártuk a budapesti jelenteket, és hiába játszottak el ki tudja hány millió forintot 2011-ben a forgatásokra (moszkvai csatajelenet), ezek nem kerültek a filmbe, azonban a filmben így is bőven találhatunk magyarok zombikat. Egy 12 fős zombi-csapatot külön a rendező kérésére vittek ki tavaly a nagy-britanniai pótforgatásra. – írja az index, erről itt olvashattok bővebben.

Max Brooks regénye alig van köszönőviszonyba a filmmel, gyanítom a cím átvétele csak a jegyvásárlások miatt kellett, mégis szerintem mindkét irány érdekes tud lenni, bár fontos megjegyeznem, hogy én a könyvet csak a film után olvastam el. Fordítva nem biztos, hogy működik. Ami mindkettőben közös: új megközelítésbe helyezi a zombi történeteket, hiszen itt nem egy olyan apokaliptikus világban ébredünk, ahol túlélőpajtikat keresünk (28 nappal később, Legenda vagyok, Zombieland, stb.), hanem a kezdetek kezdetéről szól: a zombik elszaporodásáról, és az ellenük folytatott harcról. Ami viszont lényeges különbség: a könyvben sokkal szerteágazóbb képet kapunk arról, hogy ez a világháború, hogyan zajlott: megismerhetjük az emberi oldalát, a katonák tapasztalatait, és a politikai hátteret, miközben a filmben Brad Pitt és családjának sorsa képviseli az emberi tényezőt, és szintén Brad és a kis csapata veszi fel a harcot a zombik ellen. Nem önszántából mondjuk, de ez most mindegy is.

WWZ-02386R.jpg© 2013 Paramount Pictures. All Rights Reserved

Új kép1.bmp© 2013 Paramount Pictures. All Rights Reserved

A film feldönti kicsit a zombikultuszt is, hiszen, ha a zombikra gondolunk, akkor eddigi tapasztalataink alapján (ami a zombi filmek reneszánsza tájékán van bőven) rothadó, magukat vonszoló „csúszómászókra” asszociálunk, akik komótosan megpróbálnak utolérni és megenni az agyunkat, míg ebben a filmben a zombik indulhatnának az olimpiai gátfutáson, és nekem elsőre úgy tűnik, inkább a kór terjesztése a céljuk, semmit az agyunk kikanalazása. Ez nem feltétlenül baj, hiszen legjobb tudomásom szerint zombik nincsenek, így ha kitalált alakokról beszélünk, és a vámpírok csilloghatnak, akkor a zombik is futhatnak.

                Mi az a zombi?

A zombi egy a biológiai halál után újjáéledt, vagy újjáélesztett holttest. Eredete az afro-karibi vudu hitből származik, eszerint a zombik olyan halottak, akiket egy hatalmas mágus élesztett fel, hogy neki szolgáljanak. A zombik reneszánsza a szélesebb közönség számára a horrorfilmeken keresztül érkezett meg. A modern zombik, ahogyan ma filmekben és könyvekben ábrázolják őket, nagyon különböznek a vudu zombiktól. Míg a vudu zombizmus hátterében esetleg a valóságban is létező jelenség van, a modern zombik teljesen a képzelet szülöttei.

A zombik mozgásáról a rendező (Marc Forster) így nyilatkozott:

A madarak, a halak vagy a hangyák gyakran egy bizonyos mintázat szerint, tömegesen áramolva rajzanak. Sajátos intelligencia fedezhető fel ebben. Arra gondoltam, érdekes lenne, ha ezek a fertőzött emberek, akik ugye tudat nélküliek, mivelhogy halottak, valamiképpen magukban hordoznák ezt a rajzási mentalitást. Egy-egy lény mozgásának nincs kifejezett célja, de mint tömeg, valamiféle tudattalan tudatot testesítenek meg.

Erről jut eszembe: a film felvezető baljós képsorai zseniálisak szerintem, és valószínűleg a hangyák így kerültek a képbe.

A dokumentarista könyvet olvasva képet kapunk a különböző túlélési mechanizmusokról, más-más földrészek és országok lokális megoldásairól, és még az űrből is kapunk egy kis jelentést, ezzel szemben a filmben keressük a zombi-kór eredetét és a lehetséges ellenszerét, aminek nyomán kapunk képet arról a néhány helyszínről, ahol Brad megfordult.  A végkifejlet egészen másképp alakul. Mindkettőre igaz viszont, hogy nincs időnk túlságosan belerázódni a történetbe, egyből belevágunk a lecsóba, unatkozni nem nagyon lesz időnk, sem filmezés, sem olvasás közben. A film mottója is lehetne a főszereplő szájából elhangzó mondat: a túlélés kulcsa a mobilitás. Az izraeli zombi-ostrom jól sikerült nem mondom, szerintem az viszi a filmet. Para. Kár, hogy a film vége felé még egyszer bevetik ezt a taktikát. Egyszer elég lett volna.

Új kép (1).bmp

Igazából, ahogy már említettem, a korhatár besorolás miatt mellőzték a véres cafatokat és a zombizúzást, szóval ne számítsunk a The Walking Dead c. sorozatban megszokott darabolás-trancsírozásra, de Marc Forster-ék (rendező) azt is bebizonyították, hogy levegőben repkedő húsdarabok és kamerára fröccsenő vér nélkül is lehet nyomasztóan feszült zombi atmoszférát teremteni. Főleg a fogak kattogása, na azt még hallottam egy pár napig, meg a szemét meresztgető színes bőrű zombilány az üvegfal mögött. Khrggrr. Khgrhhh. Nem mondom, hogy kultuszfilm lesz, mert biztosan nem, de ha nincsenek túl nagyelvárásaink, akkor egész jó program egy ilyen döglesztő 35 fokos nyári estére. Persze hűsölhetünk a tesco hűtőpultjai között is, de kétlem, hogy a párizsik hasonló élményben részesítenek.  Az a pofátlan pepsi reklám nem kellett volna, bár megvolt annak is a maga kis iróniája. Popcorn-nal egészen élvezhető film.

Hogy azért a negatív oldaláról is tegyünk említést, a könyv elolvasása után lényegesen másképp látom a filmet. A regény egyébként személyes élménybeszámolók gyűjteménye, amit forgatókönyvbe építeni és filmre vinni valóban szinte lehetetlen vállalkozás, mégis úgy gondolom, hogy ha már ezt az írást választották címadó és ihletadó szerzeménynek, akkor érdemes lett volna többet használni Max meghökkentő fejezeteit és élénk fantáziáját. A filmben Gerry Lane (Brad Pitt), az ENSZ egykori vizsgálótisztje szemszögéből láthatjuk a történéseket, de valahogy végig érezzük, hogy nem halhat meg, neki kell megmentenie a világot. És mivel tömegfilmről beszélünk, muszáj, hogy némileg heppiendes megnyugvással végződjön: családegyesítés, áthidaló megoldás a zombik ellen stb. Szóval olyan nagyon mégsem tudunk izgulni, hiszen nem történhet komoly baj, nem pusztulhat ki az emberiség, ott van nekünk Brad…

A könyvet mindenkinek meleg szívvel ajánlom, olvasás közben szinte elhittem, hogy ez a világháború megtörtént, de legalábbis azt éreztem, hogy bármikor megtörténhet. Én felvettem a listámra a Zombi túlélő kézikönyv c. másik Max Brooks könyvet is.

822782_5.jpg

Khrggrr. Khgrhhh.

A bejegyzés trackback címe:

https://popkult.blog.hu/api/trackback/id/tr585398978

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása