Anna Karenina helyzetjelentés: elmentem, megnéztem, túléltem. Ez volna a rövid, optimista verzió. Bővebb élménybeszámoló a plakát után.

UIP Duna Film

Tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott.

A film története nem sokban tér el az eredeti regénytől. Anna (Keira Knightley) egy fiatal nő, aki a férjével (Jude Law) és kisfiával (Oskar McNamara) Szentpéterváron él. Egyik télen Moszkvába utazik, hogy beszéljen és maradásra bírja Dollyt (Kelly Macdonald), a sógornőjével, aki megtudta, hogy Anna bátyja (Matthew Macfadyen) megcsalta őt. Anna ki akarja békíteni a házaspárt, ám valami történi, ami az ő házasságát sodorja bajba. Nevezetesen Vronszkij (Aaron Taylor-Johnson) történik. A fiatal gróf/katonatiszt és Anna között egyből vonzalom alakul ki, annak ellenére, hogy a férfi előzőleg Dolly húgának, Kittynek (Alicia Vikander) csapta a szelet. Anna felbukkanásával ennek a vonzalomnak egyből vége szakad, amibe Kitty bele is betegszik. Az idő persze begyógyítja a sebeit, és a történt végére az övé lesz az egyik nagy sikersztori.

De térjünk vissza Annához és Vronszkijhoz. Anna érzi, hogy Vronszkij veszélyt jelent rá (és a jóhírére), ezért visszautazik Pétervárra, a férfi viszont követi őt. Nem kell sok idő, hogy szeretőkké váljanak, és bár a diszkréció nem nagy erényük, ők mégis önfeledten boldogok együtt. Mikor lebuknak, Karenin hajlandó megbocsátani hűtlen feleségének, azzal a feltétellel, hogy a nő megszakít minden kapcsolatot a szeretőjével. Ez már csak azért is lehetetlen, mert Anna terhes. Sok kínlódás után Anna elhagyja a férjét és a kisfiát, hogy Vronszkijjal és a kislányukkal legyen. Sokáig azonban nem bírja a számüzetésben, és fia születésnapján visszatér Pétervárra. Ezzel meg is kezdődik a végjáték.

Komolyan azt hittem, hogy a film első harmadát nem fogom túlélni. Mint már írtam, a történeten sokat nem változtatott Tom Stoppard, de amit átírt, az rendesen gallyra vágta a történetet. A nagy újítás, amivel a banda előálltak, hogy egy színházi díszletbe építették bele a film java részét, és a könnyedebb részeket kifejezetten túlkarikírozták. Ettől sajnálatos módon a film nézése közben végig azon kattogott az agyam, hogy lehetett ennyire elbagatellizálni a lényeget?! Sztyivának például egy "tiszta" pillanata sincsen a legutolsó jelenetig!

És Anna... Elvileg Anna egy köztiszteletnek örvendő fiatal asszony, aki mérvadó a pétervári társaságban, és aki ha nem is kicsattanóan boldog, de mindenképpen elégedett az életével. Amíg nem jön Vronszkij, aki szenvedélyt hoz az életébe, és így Anna már képtelen a megszokott életet élni továbbra is, annak ellenére, hogy ezzel mindent elveszít, ami korábban fontos volt neki. A filmben ez hogy történik? Jön Anna, flörtölget a gróffal, aztán amikor megkapja, amit akar, akkor hisztizik, hogy meg kell fizetnie ennek az árát. Egyszerűen pont azt  törölték ki Anna természetéből, amitől a végjáték akkora dráma, amekkora. Így sem sajnálni nem tudtam a címszereplőnket, sem pedig együtt érezni vele. Főleg hogy a kémia sem volt meg Keira Knightley és Aaron Taylor-Johnson között... Egyetlen oka volt annak, hogy végig kitartottam: meg akartam nézni pici Bill Skarsgårdot. Őt viszont nem sikerült kiszúrni. Tudja valaki, mikor/hol bukkant fel? Ha sikerülne megtalálni, azzal az Anna Kareninára szánt két órámból valamennyit jóvá tudnék írni.

Amiért megéri végignézni a filmet: Alicia Vikander!