Catherine Morland a legszeleburdibb Austen főhősnő. Ő nem megbízható, mint Elinor Dashwood, se nem határozott, mint Elizabeth Bennet, olyan tapasztaltnak sem nevezném, mint Emma Woodhouse, vagy önfeláldozónak, mint Anne Elliot, és Fanny Price szégyenlőssége sem jellemző rá. Catherine fiatal, naív és persze kalandokra éhes. Drukkoljunk neki, hogy ne üsse meg (nagyon) a bokáját.

A sokgyermekes Morlandék nem éppen tehetősek. Catherine (Felicity Jones) lányuk gyerekkorában nem volt kifejezetten szép, ráadásul folyton fiús játékokkal játszott, de aztán rátalált a regényekre, és ez megváltoztatta. Ahogyan kezdett csinosodni, úgy voltak rá egyre nagyobb befolyással az olvasmányai is, és mire elérte a 17-et, igazi kis kalandornő lett belőle - de persze csak éjszaka, az álmaiban. Amikor azonban szomszédai, a tehetős, és gyermektelen Allenék (Sylvestra Le Touzel és Desmond Barrit) meghívkák, utazzon velük Bath-ba, akkor meglebben előtte a valódi izgalmak átélésének lehetősége.

Catherine és Mrs. Allen a kaszinóban töltött első estéjükön összeismerkedik (a muszlinhoz nagyon értő, ergo rendes ember) Henry Tilney-vel (JJ Feild), aki húsz másodperc alatt meghódítja a fiatal lányt. Nem mondanám, hogy szerelem első látásra az, ami történik, inkább olyan, mintha Catherine rajongva imádná a bátyját, aki folyton az ő pici húgát ugratná. Mr. Allen-nek sikerült kiderítenie Henry-ről, hogy ő Tilney tábornoknak, Northanber Abbey urának a fiatalabbik fia, foglalkozását tekintve pedig pap. Úgy tűnik azonban, hogy a család körül van valami kis rejtély, mert Mrs. Tilney valamikor régen nagyon hirtelen, és nagyon titokzatos körülmények között halt meg. Catherine fantáziáját természetesen egyből megragadja ez a mendemonda.

Bath-ban Catherine megszerzi élete első "legjobb barátnőjét" is. Isabella Thorpe (Carey Mulligan) John Thorpe-nak (William Beck) a húga, aki pedig nem más, mint Catherine bátyjának, James-nek (Hugh O'Conor) a legjobb barátja. Micsoda véletlen. A testvérek nagyon hasonlítanak egymásra, és nem csak külsőre. James ugyan olyan naiv és kedves, mint Catherine, Isabella és John pedig egyformán közvetlen, szókimondó, flörtölős és enyhén gátlástalan is. A történet szempontjából ez azért fontos, mert Isabella James-t, John pedig Catherine-t szeretné meghódítani. Isabelle kitűnően halad a hadművelettel, de John-nak nemkívánt vetélytársa akad Henry személyében.

John erőszakos udvarlása közepette Catherine időt szakít arra is, hogy megismerje a Tilney családot. Először Henry nővérével, Eleanorral (Catherine Walker) barátkozik össze, majd bemutatkozik a legidősebb fiú, Tilney kapitány (Mark Dymond), és a tábornok (Liam Cunningham) is. Miután James megkérte Isabella kezét (a lány igent mondott), a fiú hazautazik Fullertonba, hogy szülei engedélyét kérje. Vele tart John is, azzal a szándékkal, hogy megkérje Catherine kezét. Egy félresikerült, és gyorsan lezárt beszélgetés miatt Thorpe úgy gondolja, hogy kiválasztottja bátorította őt ennek a lépésnek a megtételére. Pedig hát nem így volt...

Minden esetre a macskák távollétében elkezdenek cincogni az egerek: Isabella nyíltan flörtöl a nagy nőcsábász hírében álló Tilney kapitánnyal, Catherine pedig minden idejét a maradék két testvérrel tölti. Mikor hírek érkeznek Fullertonból, Isabelláról lehull az álarc, és eléggé nyilvánvalóvá válik, hogy mind ő, mind pedig a testvére azért próbáltak Morlandékhez közel kerülni, mert úgy gondolták, ők lesznek a hatalmas Allen vagyon örökösei. Nyilván nem első sorban e miatt, de a hirtelen jött Northaber Abbey-i meghívásnak Catherine örömmel tesz eleget.

Először meglehetősen feszült a hangulat Tilney-éknél, de miután a tábornoknak el kell mennie, és csak Henry, Eleanor és Catherine maradnak otthon hármasban, máris mindenki jobban érzi magát. Csak hát szegény kis Miss Morland nem tud parancsolni az ő fékezhetetlen kíváncsiságának, és olyan lépésre szánja el magát, amivel kivívja Henry haragját, és csalódást okoz barátainak. Ezt csak tetézi a váratlanul hazatérő tábornok, aki kidobja a lányt a házából, mert ő is rájön, hogy Catherine NEM örököse Allenék vagyonának. Mihez kezdjen most szegény kicsi lány?

Mondtam én, hogy ez nem egy tipikus Jane Austen történet! Vagy láttatok Ti már éjszaka, kibontott hajjal, hálóingben rohangáló fiatal lányokat a regényeiben?

Egyébként a történet maga nekem nem kifejezetten tetszett, pont azért, mert nem erre számítottam. Ha nem tudtam volna, hogy kinek a munkája alapján készült a film, és nem lettek volna semmilyen elvárásaim, akkor más lenne a helyzet, mert nagyjából ez az első olyan kosztümös klasszikus, aminek a castingja ellen az ég egy adta világon semmi kifogásom sincsen. Márpedig amilyen kukacoskodó tudok lenni ezen a téren, azt hiszem ez elég nagy szó.

Azt tanácsolom, felejtsétek el Austent, csak Andrew Davies neve lebegjen a szemetek előtt, és szánjatok rá másfél órát, hogy megnézzétek A klastrom titkát.

Korhatár besorolás: 12 éven aluliak számára a megtekintése nagykorú felügyelete mellett ajánlott