Lehet nagyobb szerelmi történet annál, amit a plakáton is látható mondattal harangoznak be? "Before Romeo & Juliet there was Tristan & Isolde"!

A fiatal Trisztán (Thomas Brodie-Sangster) mondhatni gondtalanul éli gyerekkorát szüleivel Britanniában, pontosabban Tantallon várában. Ez az állapot csak addig tart, amíg a szervezkedő urakat meg nem támadják az Írek, lemészárolva Aragont (Richard Dillane) és a feleségét (Barbora Kodetová). A megárvult Tristant nagybájta, Lord Marke (Rufus Sewell) veszi magához, aki a rajtaütésben elveszítette várandós feleségét és az egyik kezét. Marke és Tristan visszautaznak D'Orba, amit az írek szintén megtámadtak, de Marke testvére Edyth (Lucy Russell), és a nő fia Melot (Myles Taylor) életben maradtak.

Írországban, Dunluce váránál ekkortájt temetik az ír királynőt. Az őzvegy király, Donnchaldh (David O'Hara) a szertartást otthagyja azért, hogy a Britanniából visszatérő Morholt (Graham Mullins) beszámolóját meghallgassa a rajtaütés sikeréről, és a szerződés megsemmisüléséről. Anyja halála után Izolda (Isobel Moynihan) egyetlen támasza a komornája, Bragnae (Bronagh Gallagher).

Kilenc évvel később Trisztán (James Franco) már olyan fiatal férfi, amilyet az apja nevelni szeretett volna belőle. Felelősség teljes, tisztességes, jó harcos és remek vezető. Na jó, kicsit azért forró fejű. Mikor Morholt Cornwallból hazafelé tart a frissen szerzett rabszolgákkal, Trisztán Melottal (Henry Cavill) és egy kisebb csapattal a karavánon üt, hogy kiszabadítsa az embereket. Az akció mondhatni sikeres volt, viszont Morholt, még a halála előtt, mérgezett pengéjével megsebezte Tristant. A fiút D'Orban királyhoz méltó szertartással búcsúztatják: csónakba helyezik a testét, vízre bocsátják és felgyújtják.

A kiégett csónak, benne a csodával határos módon sértetlen Trisztánnal, Dunluce közelében ér partot. Izolda (Sophia Myles) éppen megszökni készül, amikor megtalálja a testet. Észreveszi, hogy Tristan még nem halott, csak a méreg bénította le, ezért egy közeli kunyhóba vonszolja a fiút Bragnae-val, és mindent megtesz, hogy megmentse az életét. Amikor Trisztán magához tér, Izolda nem fedi fel előtte a kilétét, Bragnae-ként mutatkozik be. Trisztán és Izolda természetesen egymásba szeretnek, de mindketten tudják, hogy egy angol-ír kapcsolatnak semmi esélye. Trisztán kéri Izoldát, hogy szökjön meg vele, de a lány képtelen Írországot maga mögött hagyni, ezért Trisztánnak egyedül kell hajóba szállnia.

Nagyon elhúztam a sztori mesélést, úgyhogy felgyorsítok egy kicsit. Trisztán hazatérésének mindenki nagyon örül. Még lábadozik ugyan, de Marke-kal és a kíséretével visszautazik Írországba, hogy a Donnchaldh által megrendezett lovagi tornán megnyerje Marke számára a béke zálogát, az ír király lányának a kezét. Titokban persze azt reméli, hogy újra találkozhat "Bragnae"-val. Ez meg is történik, de túlságosan későn. Trisztán megnyeri a tornát, és megszerzi az elfátyolozott hercegnőt Marke számára. Aztán Izolda ledobja magáról a fátylat, és összedől kettejük körül a világ.

A kompánia haza utazik Cornwallba. Marke elveszi Izoldát, ám sem az ara, sem a hős Trisztán nem tűnik kifejezetten boldognak. Először mindenki a szabályok szerint játszik, de hát ugye a szerelem nagy úr, nehéz neki ellenállni. Trisztán és Izolda egy idő után már nem is tesz így - titkos viszonyt folytatnak Marke háta mögött. Aztán egy kis politikai gubanc, és a hűtlen királyné leleplezése után megérkezik a menetrend szerinti ír támadás, ami végleg eldönti, kinek mi lesz a sorsa.

A Rómeó és Júliánál emlegetett "mi lett volna, ha..." ebben a történetben is jelen van. Ha Izolda nem csomagolta volna be az ajándékot, egy egészen más történet kerekedhetett volna. De hát nem így lett. A filmben ez a legdrámaibb pillanat. Mind a két főszereplő a mennyben érzi magát, mikor Trisztán legyőzi Wictredet (Mark Strong), de amint felfedi magát Izolda, egyenest a pokolba kerülnek. Ami ez után következik, az elkerülhetetlen. Tele van igaz emberi érzelmekkel: szerelemmel, féltékenységgel, irigységgel, kapzsisággal, árulással. Megmutatja a film, hogy a nehéz helyzetek másként hatnak az emberekre, hiszen míg Marke az árulás után megbocsát a fiataloknak, addig a megingott Melot árulásra adja a fejét. Az ő alapvetően pozitív karakterét bizonyítja az, hogy a fiú megbánja tettét, és megpróbál a végén helyesen cselekedni.

Trisztán és Izolda történetének első írásos emlékei egyébként a tizenkettedik századig nyúlnak vissza, az ő mondájukon alapszik például Lancelot és Guinevere legendája is. Nem mellesleg ha nem jön át az írásom minden egyes sorából az, hogy imádom ezt a filmet, akkor neki kéne fognom átfogalmazni minden egyes mondatomat. Zseniális történet, zseniális film.

Egy idézet a legvégére.

You were right. I do not know if life is greater than death, but love was more than either. - Igazad volt. Nem tudom, az élet erősebb, vagy a halál, de a szerelem mindkettőnél nagyobb.