Ez egy 2003-as koreai horrorfilm. Bár igaziból semmi félelmetes nincs benne, nem tudom, hogy tudták a horrorfilmek közé besorolni. Maximum thrillernek nevezném. Namindegy. A lényeg, hogy nem rossz film. Izgalmas, fordulatokkal teli, kiszámíthatatlan!
A főszereplő egy lakberendező, Yung-Won aki átlagos életet él. Menyasszonyával (Hee Eun) az esküvőjüket tervezik. Ám egy napon megfordul a sorsa. Elalszik a metrón és csak a végállomáson száll le, épphogy leugrik, de visszanézve két alvó gyermeket lát a vagonban. Hazamegy. Másnap a munkában meghallja, hogy két megmérgezett gyermek holttestét találták meg a metrón. Nem tudja elfelejteni. Újra és újra „találkozik velük”. Akár otthon, az új ebédlőasztal körül, az utcán, a munkahelyén stb.
A másik főszereplő Yun. Egy fiatal nő. A két szereplő egy pszichiátriai intézetben találkozik. Yung-Won dolgozni fog az épületen, Yun pedig beteg, narkolepsziás.
A két szereplő élete akarva-akaratlan összefonódik. Mindketten látnak dolgokat, mindketten átéltek traumákat. De nem szerelem szövődik közöttük, inkább valamifajta lelki társak lesznek.
Yun tragédiája, hogy elveszette gyermekét. Nem is akárhogyan! De nem szeretnék mindent elmesélni, mert ezt a filmet érdemes végigizgulni.
Annyit még elárulok, hogy a Yung-Won menyasszonya és Yun férje sem nézi jó szemmel a fiatalok között kialakult kapcsolatot.
Rengeteg váratlan fordulat, kísértetek, öngyilkosságok, gyilkosságok… Címszavakban így írnám le a filmet!
Viszont mivel nem egy hollywood-i szuperprodukcióról beszélünk, a happy end sem várható el! Nem mondom el mi lesz a vége, de én azt hiszem, hogy nem sokan számítanak rá, hogy így fejeződik majd be!
A sztorit egyébként amerikai köntösbe is becsomagolták évekkel később, de az csúfosan megbukott! A koreai változat viszont sikeres lett! Az Uninvited esetén tehát elmondható, hogy Amerikai vs. Korea: 0-1!
Értékelés:
