Amióta a Disney megvette a Star Wars-t, mindenki rettegve várja, hogy mi lesz a SW univerzum sorsa. Az ősrajongók azt vetik a szemükre, hogy szembemennek az eddigi univerzum elképzeléseivel, a kevésbé fanatikusok azt mondják, hogy nincs igazi SW-hangulata a filmeknek.
Nem árulok el nagy titkot, hogy ennek a filmnek sincs. A legrosszabb benne, hogy akár lehetett volna.

@fórumhungary

Már az első trailer megjelenésekor se nagyon értettem, hogy ez a casting hogy sikerült. Alden Ehrenreich ugyanis minden, csak nem színész, körülbelül annyi tehetség szorult szegénybe, mint Hannibal Lecterbe empátia.
...és innentől kezdve az egész füstbe ment terv.
Ugyanis a fiatalember egy kis sármot se tud felmutatni, egy szikrányit se lehet hozzá vonzódni, és nem csupán azért, mert még kölyök, és nem olyan tapasztalt svindlis, mint a klasszikus első filmben Han Solo, hanem mert Harrison Ford maga is egy vonzó személyiség, de szegény Alden Ehrenreich nem.
Hiába fejlődéstörténet és mese, szegény ifjú Han annyira se érdekes, mint egy kutyajáték csipogó nélkül.
Az igazán katasztrofális benne azonban az, hogy valahogy a forgatókönyvírók egy nyamvadt poént se tudtak a szájába adni, ami hiteles lett volna.
Han Solo alapvetően nem csak elbűvölő, bajkeverő varázzsal megáldott férfiú, hanem nagy tréfamester is, ez adja a legfőbb báját karakterének. Minden lány beleszeretne kamaszévei elején, ha így csapnák neki a szelet, mint Solo tette Leiával.
De ez a Han nagyjából sülthalszerűen csókolgatja Qi'ra-t. (Egyszer élném meg, hogy az SW univerzum névadási szokásai végre visszakanyarodnának a kőegyszerű nevekhez. Miért ne lehetett volna mondjuk Kira? Az is elég egzotikus, és elhisszük, hogy koréliai jányról van szó.)

Viszont rengeteg minden működik - a többi színész lehozza a meccset, de hát hogy várhatnánk kevesebbet Woody Harrelsontól? Beckett karakterét mintha rászabták volna.
Bár most kissé úgy tűnik, mintha a Sárkányok anyját kötelező lenne beletenni minden nagyobb franchise új részeibe, azért valljuk be, ez nem véletlen, Emilia Clarke teljesen hiteles, és remekül alakítja a szerelmes nőből lassan kemény bábjátékossá érő karaktert.

Az apróbb szerepekre és karakterekre is remek embereket találtak - a Landot alakító Donald Glover személyes kedvencem, és megkapta társául az elmaradhatatlan SW-figurát, a vicces droidot, aki ezúttal egy hölgy L3-37, és feminista és abolicionista egy személyben. A személy alatt természetesen a droidokat is értjük, nehogy véletlenül kirekesztőnek hassunk, bocsánat az intermezzoért.

Az antihősünket Paul Bettany játssza, stabil iparosmunka, de sajnos nem több. Azért kíváncsi lettem volna arra a verzióra, ahol A drótból ismert Omar Little adja ugyanezt elő. De sajnos Michael K. Williams nem ért rá újraforgatni.

A történetvezetés lineáris, nincs benne sok faxni, és az összes legendás tettet bemutatják, amit valaha Solo a száján kiejtett sztorizgatás közben. Nem is erőlködésszagúan, csak úgy, hogy legyen némi különbség a valóság és a Solo által elmondottak közt, ahogy azt már sejtettük.
Nem hinném, hogy különösebb gondot okozna bárkinek a forgatókönyv apróbb csavarjainak megjóslása, aki elmúlt már 12. Ennek ellenére koherens egésznek érezzük, látjuk benne Solo fejlődését ifjú naiv tolvajból simlis csempésszé, de még mindig nem érezzük azt, hogy ez az igazi Solo lenne.
Szívesen mondanám, hogy Harrison Ford pótolhatatlan, de sajnos nem az, viszont el tudtam volna képzelni néhány sokkal jobb Solot erre a szerepre.

A CGI tökéletes, a jelmezek illeszkednek a helyzethez, nem túl teátrálisak, használható ruhadarabok benyomását keltik, egyszóval a kellékek és a ruházat hozza a régi Csillagok Háborúja filmek hangulatát. Nagyon tetszett, hogy a legutolsó csavarig megpróbálták visszaadni, milyen lehetett a Falcon újkorában, még mielőtt a Tatuinra került volna.
Járunk olyan helyiségekben is, amiket eddig még hallomásból se ismertünk, ám teljesen elképzelhetőnek tartjuk, hogy léteznek, és illeszkednek az eddigi Falcon-képünkbe.

Sok-sok apróság a helyére kerül, például Han és Csubakka barátságának eredete, miért képes csípőből tüzelni és találni Han, honnan van a legendás sugárvető, és még sorolhatnám, de sajnos nem tehetem spoilerveszély nélkül

Végre megtudjuk, mitől működnek a hiperhajtóművek, összekapcsolnak néhány történetszálat, amit azért lehetett sejteni, valamint új kedvenc epizódszereplőket avathatunk, akikből bizony istentelenül süt, hogy a Disney újvonalas hercegnőit és hencegőit képviselik. Mindez persze nem árt annak az űrmesének, ahol a Jó vívja örök harcát a Rosszal, csak megtámogatja ezt az egyszerű vonalvezetést. Hiába igyekeznek igazán ravasznak és kiszámíthatatlannak mutatkozni, az árnyalt karakterábrázolás SW-szinten egyedül a Zsivány Egyesben volt igazán tetten érhető eddig. Azt a filmet viszont ez a Solo-mozi nem tudja, és nem is akarja megugrani.

Kicsit becsúszik a földi világpolitika is - a Vörös Hajnalban felismerhetjük azt a bizonyos keleti országot, valamint igen, van egy adag Free Tibet is benne a szemfüles nézők számára.

Mindezek ellenére, hogy pozitív volt az összhatás, örültem volna, ha a Solo-mozi szóló marad, ám már van szerződés további két filmre. Összességében egy erős közepest adnék, ha már nagyon muszáj volna értékelni ezt.