Hisztek benne, hogy létezik szerelem első látásra? Lyla és Louis véleményét nem tudom a témáról, de az egészen biztos, hogy miután életükben először találkoznak egy egyetemi bulin, ők utána már feltétlenül hisznek a létezésében. Bár nem sok időt tölthetnek együtt, de az a pár óra örökre megváltoztatja az életüket. Már ahogyan ez a filmekben lenni szokott.

Tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott

Lyla Novacek (Keri Russell) csellista, aki koncert után kikapcsolódásul a barátaival elmegy a New York University egyik bulijára. Nem igazán az ő világa ez az ivós, ereszd el a hajam, ezért hogy egy kis friss levegőt szívjon, felmegy az épület tetejére - ahol összetalálkozik Louisszal (Jonathan Rhys Meyers). A fiú a bátyjával (Marshall - Alex O'Loughlin) egy szép reményű, feltörekvő helyi bandában, a Connelly testvérekben játszik, így a két fiatalnak könnyen akad közös témája a beszélgetéshez. Hamar egymásra találnak, és együtt töltik az éjszakát ott, a tetőn, a Washington Square-en lévő diadalív árnyékában.

Másnap reggel Lyla pánikolva rohan vissza a szállodába, kicsit parázik, hogy mit fog az apja szólni a kimaradáshoz, de amikor Louis utána kiabál, hogy 10-kor találkozzanak a diadalívnél, akkor a lánynak meg sem fordul a fejében, hogy ne menjen el. Itt jön a képbe apu, aki azonban Lyla nem túl aktív tiltakozása ellenére magával viszi a lányát. Louis végig nézi az egészet, még találkozik is a tekintete Lyla-éval, de a lány elmegy, és természetesen nem jelenik meg a randin sem.

A találkozás mindkettőjük életét megváltoztatta. Louis padlóra kerül Lyla elvesztésétől, felhagy a zenéléssel és a várost is maga mögött hagyja. Meg sem áll Californiáig, és San Franciscoban telepedik le, a szerencséjét pedig az üzleti életben próbálja ki. Lylának kicsit szenvedősebben alakul az élete. Hónapokkal a New York-i este után a gömbölyödő pocakú lány összekap az apjával (William Sadler - aki a komolyzenei karriert mindenek felett állóan szentnek és sérthetetlennek tekinti), és a helyszínül szolgáló étteremből kirohanva elüti őt egy autó. Lyla a kórházban tér magához, ahol az apja elmondja neki, hogy elveszítette a kisbabáját. Ezek után a lány nem áll többé színpadra, Chicagoba költözik, és kisiskolásoknak oktat zenét. Így telik el 12 év.

Evan Taylor (Freddie Highmore) egy fiú intézetben él, és megszenvedi minden percét. Vagyis hát lenne oka, hogy így érezzen, mert a nagyobb fiúk mindig piszkálják azért, amilyen. Evan ugyanis kicsit fura: mindenben hallja a zenét. Meggyőződése, hogy ez fog neki segíteni abban, hogy megtalálja a szüleit! Azt is a zenének köszönheti, hogy egyik éjszaka, a nagy hallgatásban úgy elmélyed, hogy elkóborol az intézetből. Egy fuvaros felveszi az út széléről, beviszi New Yorkba, és megpróbálja felhívni azt a gyámügyest (Richard Jeffries - Terrence Howard), akinek a névjegyét megtalálta Evan zsebében. A korai időpont miatt azonban nem ér el senkit, ezért ad a fiúnak 12 dollárt, és a lelkére köti, hogy maradjon ott, és várja meg Jeffriest. A nagy város, a sok zajjal és hanghatással azonban úgy elvarázsolja Evant, hogy igen, megint elmászkál és bebambul - és elveszíti a névjegykártyát...

Észrevesz Evan egy utcai zenész kissrácot (Arthur - Leon Thomas III), akinek a játéka nagyon tetszik neki, ezért a pénzének nagy részét neki adja. Aztán úgy alakulnak a dolgok, hogy Evan követi Arthurt, és végül a kissrác otthonába kerül, ami egy régi, lepukkant színház, ahol egy Mágus nevű pasi (Robin Williams) szárnyai alatt otthontalan, de tehetséges kis zenészek élnek. Evan még soha nem játszott hangszeren, de ennyi zenész között ez nem sokáig maradhat így. A játékával pedig mindenkit meglep.

A Mágus gyorsan munkába állítja Evant is, és utcazenéléssel a fiú többet keres, mint bármelyik másik gyerek. Menedzselni kezdi őt a Mágus, klubokkal tárgyal, hogy fellépéseket szervezzen le, de túl sokat akar leakasztani az öreg, így nem nagyon jönnek össze a dolgok. Mivel az Evan Taylor név nem túl különleges (és esetleg, ha keresi valaki a fiút, még megtalálhatná), ezért új nevet is kap a fiú. Így lesz belőle August Rush!

Ezért egy rendőrségi razzia után a szanaszét futó gyerekek között sikerül Evannak Augustnak elfutnia. Betéved egy templomba, ahol éppen egy gospel kórus gyakorol. Mondanom sem kell, hogy ez a fajta zene is teljesen lenyűgözi a fiút.

A szólót éneklő kislány, Hope (Jamia Simone Nash), aki valami menhely félén lakik, maradásra bírja Augustot. Megmutatja a fiúnak a zongora segítségével, hogyan kell kottát olvasni, és az, hogy már le is tudja jegyezni a zenét, amit hall, mondhatni végleg megpecsételi a fiú sorsát. Hope felhívja James atya (Mykelti Williamson) figyelmét a fiú tehetségére, és az ő segítségével August bekerül a Juilliardra! Ott is felhívja magára a tanárok figyelmét, és őt választják ki, hogy a Central Parkban minden évvel megrendezésre kerülő koncertjükön fellépjen.

E közben Californiában Louis összefut egy régi bandatársával, és ez felkavarja benne a régi érzéseket. Ott hagyja a munkáját, és Chicagoba megy, hogy találkozzon Lylaval. Csakhogy a lány nincs ott, a szomszéda szerint nászúton van (valójában Lyla szobatársa/barátnője ment férjhez). Louis csalódottan úgy dönt, hogy haza megy. Ki is megy a reptérre, de a San Francisco-i járattal egy időben indul a New York-i is, és hirtelen indíttatástól a pasi úgy dönt, hogy a nyugati helyett inkább a keleti partra utazik.

Lyla is a Nagy Almában van, az apját látogatja, aki kórházban van és haldoklik. Az öreg a vég közeledtével próbálja helyrehozni a dolgait, úgyhogy bevallja a lányának, hogy a gyermeke él, és az aláírását aláhamisítva örökbe adatta. Lyla egyből nyomozni kezd, és a vak szerencse összehozza Jeffriesszel. A férfi a születési dátum alapján próbálja megtalálni a névtelen kisfiút, de Lyla az irodájában észreveszi a faliújságra kitűzött eltűntek között Evant, és amint meglátja a fényképét, tudja, hogy ő a fia. Arról persze senkinek fogalma sincsen, hogy nem messze tőlük ott gyakorol August Rush a fellépésre, és hogy a két fiú ugyan az. 

August Juilliardos álma hamar véget ér, amikor a Mágus rátalál, és az apjaként magával akarja vinni. A fiú vele megy, de csak azért, mert a férfi megfenyegeti. Újra az utcai zenélés következik, de Augustot életében először mintha cserben hagyná a zene. Egy ismeretlen férfi segít neki visszatalálni hozzá. Igen, Louis az.

Apa és fia találkozása már megvolt, most már csak anyut kell újra összehozni a többiekkel. Ez meg is történik az utolsó jelenetben, amit azért vagyok kénytelen videón beilleszteni, mert ebből derül ki az is, hogy milyen az a zene, ami szólt a kisfiúhoz.

Na hát az a helyzet A szeretet szimfóniájával, hogy nagyon-nagyon sokan tartják a legrosszabb filmek egyikének, és legalább ennyien imádják is. Az ok nyilván ugyan az: a hihetetlenül meseszerű történet. Komolyan mondom, csak akkor lehetett volna még durvább ebből a szempontból, ha a végén, amikor egyesülhetne a család, az egyik szereplő meghal. Az én tippem egyébként Lyla volt, de nem jött be. Minden esetre akiknek nem tetszik a film, azokkal kapcsolatban csak azt nem értem, hogy mégis mire számítottak?