Karácsonykor bármilyen csoda megtörténhet, ezt tudja minden gyerek! Talán emiatt is volt különleges, hogy Karácsony első napján a nővéremmel, a sógorommal és hároméves unokaöcsémmel elmentünk a Budapesti Operettszínház Musicalmesék című előadására. Itt tényleg megtörtént a csoda! Két, három de akár nyolc, tíz éves gyerekek is kerekre nyílt szemekkel és tátott szájjal figyelték, amint tündérek, hableány, varázsszőnyeg, éneklő teáskanna töltik be a színpadot.
Azt még hagy jegyezzem meg, hogy aki nem éri be az egy órás előadással, annak jór hír, hogy a dalokat CD-n is kiadták, Mesemusicalek címen.
A délelőtt 11 órás kezdés egy kicsit levett az érdeklődésemből, és bár a színházat nagyon szeretem a musicalekért annyira nem rajongok. De hát egy háromévesért bármit megteszünk! Így tehát a szenteste utáni reggelen szépruhába szedtem magam és irány a Nagymező utca. Itt már meglepetésként ért, hogy milyen pici gyerekek egész serege várakozik a ruhatárban és az előcsarnokban. De nagyon jó érzés volt látni, hogy milyen izgatottan várják a gyerekek azt amiről még pontosan nem is tudják, hogy micsoda.
Eljött az ideje, hogy mindenki elfoglalja a helyét a nézőtéren, és lassacskán a fények is halványabbak lettek. Itt azért néhány gyerek kissé összeráncolta a szemöldökét: mi értelme hogy sok ember beül egy terembe ahol nem lát semmit és még a lámpákat is lekapcsolják. De ekkor előjött egy iskolaköpenybe öltözött fiú, a Kellékes (Szabó Dávid) és elkezdett beszélni. Hozzánk. Nyilván ez a felnőtteknek nem meglepő, de a gyerekek belelkesedtek és minden kérdésére kórusban válaszoltak. Kezdett jó hangulat lenni. Közös énekléssel eldaloltuk a Micimackós dalt. Mondhatjuk, hogy a csoda csak ezután jött, hiszen három tündér jelent meg a színpadon (Janza Kata, Vágó Bernadett és Siménfalvy Ágota). A történet szerint ők nem ismerik a Karácsonyt, így nekünk (vagyis inkább a gyerekeknek) kellett elmagyaráznunk, hogy mi az. Ők is meséltek Tündérországról.
Természetesen sokat énekeltek és táncoltak, fantasztikusabbnál fantasztikusabb ruhákban! Tényleg lélegzetelállító volt! Olyan slágereket hallhattunk, mint a Zene az kell (Valahol Európában), Dó-ré-mi (A muzsika hangja), A szilvásgombóc (A padlás) vagy a Mosolyogni kell (Mary Poppins). De sok Disney rajzfilm betét dala is felcsendült, mint A kishableányé, A szépség és a szörnyetegé, a Herkulesé, Az oroszlánkirályé vagy az Aladdiné. Magyar mesefilmekből is hallhatnunk dalokat pl. a Vukból és olyan régi meséből is mint a Hugó a víziló.
Nekem személy szerint a Kishableány dala nagyon tetszett Vágó Betti előadásában és a díszlet is nagyon jól sikerült, mintha tényleg a kishableány lubickolna előttünk a színpadon. De azt azért meg kell jegyeznem, hogy a kellékek és a díszlet minden dalban nagyon tetszettek. A háttérben óriás Led falon látjuk az úszkáló vízilovakat, vagy éppen a szavanna állatait, vagy Agraba épületeit! Lélegzetelállító volt még számomra is!
Én nagyon örülök, hogy elmentem megnézni ezt az előadást, és nagyon remélem, hogy másoknak is sikerült felkelteni az érdeklődését. Az biztos, hogy gyerekeknek (szó szerint) csodálatos élmény lesz! De a felnőtteknek is csak ajánlani tudom.
