Az iskolában jó kisdiák voltam. Mindent elolvastam, amit csak lehetett, de volt, amin szégyenszemre nem tudtam magamat átverekedni, mert a kis oktondi agyam egyáltalán nem ott járt. Míg élvezettel olvastam már a középiskolában a Szigeti veszedelmet és a többit, Gárdonyit nem tudtam a szívembe zárni alsósként hát itt volt az idő, hogy egy rövid könyvecske erejéig megkövessem magam.

Rövid szemelvényeket olvashattam, amik több utazás rövid beszámolói. Egymástól külön álló történetek, számos érdekes karakterrel, (akik bocs ha lelövöm a poént,) de nem találkoznak. Egyszerűen annyi amennyit a címe is mond.

Nekem közben eszembe jutott, hogy tényleg csak a szépre emlékszünk, hiába rabolnak ki, vernek át vagy kerülünk lehetetlen helyzetekbe. Sajnos elfelejtjük a kedves vagy akár a humoros hozzácsapódott útitársakat, a helyeket, amiket láttunk megjegyezzünk, de apró kis finomságok már el is vesznek szinte másnap.

A könyv kellemes, még ugyan nem lettem Gárdonyi imádó, de azt hiszem jó úton vagyok. Rövid kis olvasmány így nagyon gyorsan lehet forgatni.

Jó olvasást Mindenkinek! :) A könyvet ebook-ként akár itt is megvásárolhatjátok.