Voltak számomra fura dolgok a könyvben, és maradtak lezáratlan kérdések, úgyhogy biztosan elolvasom a Sötét erő második kötetét is. A helyszín sem mindennapi, hiszen egy magánklinikán járunk, ahová az idegileg gyengécske fiatalok kerülnek, de mint kiderül ennél jóval többről van szó. A néhány itt lévő tininek mind mind különleges képessége van, és pontosan emiatt kerültek ide. A végére már rájöttem, hogy itt senkiben sem lehet megbízni, senki és semmi nem az aminek látszik, és kivételesen a női főszereplő sem idegesíttet.

A fent említett lány, Chloe Saunders, akit édesapja és nagynénje nevel és teszik mindezt elég jól hiszen Chloévan nincsenek igazából komoly zűrök, még tinikorához képest sem. A bajok akkor kezdődnek mikor Chloé szellemeket kezd látni. Ettől persze teljesen beparázik és amikor a suliban összetűzésbe kerül egy idős szellemmel akkor Chloé kicsit megkergül és véletlenül fellök valakit. Ez még tulajdonképpen nem is lenne olyan súlyos dolog, de komoly következményei vannak. Chloénak kis időre be kell kerülnie a fent említett Lyle házba, ahová a problémás gyerekeket szokták beutalni. Nagyon furcsállottam, hogy egy ilyen kis semmiség miatt az ember lányát rögtön a bolondok házába csukják, de a könyv végére világossá válik, hogy miért is...

"Ha bolond lennék, én vajon tudnám? Ez az őrültség lényege, nem igaz? Azt hiszed, jól vagy, de mindenki más jobban tudja nálad."

A Lyle házban egyébként nem laknak túl sokan, mindössze néhány Chloé korabeli lány és fiú lakja az intézete, de mindegyikük furcsa egy kicsit. Ott van mindjárt a testvérpár, Simon és Derek. Előbbi egy tipikus jó pasi és persze Chloé szeme egyből megakad rajta, de kiderül, hogy már valaki más is szemet vetett a srácra, ebből pedig az következik, hogy Chloé valakinek nagyon is a begyébe kerül. Derek egy nagyon furcsa fiú, nagyon magának való, nem igazán beszél senkivel, max egy-egy szót odaböffent. De az már az első percekben kiderül, hogy titkol valamit, és sokat tud arról mi folyik valójában a Lyle házban.

Aztán ott van Tony Rae, aki kisebb nagyobb tüzek okozása miatt került a problémás gyerekek közé, de a lányok közül még így is ő a legnormálisabb.

Csakhamar kiderül, hogy a Lyle Házban senki sem átlagos, és ezalatt most nem az őrültséget(?) értem, hanem mindenkinek természetfeletti vagy ilyenolyan képességei vannak, még ha erről eddig nem is tudtak, és pontosan ez az ami miatt ide kerültek. De hogy miért arra nem kapunk (egyelőre) pontos választ. Chloé a házon belül is találkozik szellemekkel, és tőlük is megtud bizonyos információkat, de itt a szellemek bizony elég ijesztőek, hálistennek egyáltalán nem olyanok, mint manapság a tiniknek szóló könyvekben, sorozatokban, filmekben szoktak lenni.

"Ha a szellemek léteznek, az azt jelentené, hogy nincs mennyország? Mindannyian arra vagyunk ítélve, hogy árnyékként járjuk a földet, remélve, hogy találunk valakit, aki képes minket látni vagy hallani…."

Tényleg ijesztőek, szinte gusztustalanok és állítom, hogy Armstrong annyira jó(?) környezetben írja le őket, annyira részletez mindent, hogy tényleg "látjuk" őket, érezzük a jelenlétüket, miközben olvassuk az amúgy letehetetlen könyvet!

Le a kalappal, elképesztően izgalmas és fordulatokban nagyon gazdag sztori, a karakterek is kifejezetten jól sikerültek, szerethetőek, még a főszereplő, Chloé is, habár az én kedvencem Tony Rae. Nagy izgalommal készítem az olvasandó könyveim közé a második részt, Az Ébredést. Szinte száz százalékig biztos vagyok benne, hogy nem fog csalódást okozni!