Kezdhetném a leadet olyanokkal, hogy a könyv főszereplője egy gyilkos, meg hogy a történet egy olyan alternatív világban játszódik, ahol a kézzel való érintkezés halálosabb lehet bármilyen más fegyvernél - de nem teszem :] Csak nézzetek rá a White Cat borítójára! Létezik ennél jobb kedvcsináló?

Kezdjük akkor az elején. A világ, amiben a sorozat (mert hogy ez is az) játszódik, nem olyan sokban különbözik a miénktől. Viszont amiben eltér, az halálosan komoly. Holly Black könyvében ugyanis élnek olyan emberek, akik átkokkal dolgoznak, és hogy használják a képességüket, elég csupasz kézzel megérinteniük az áldozatukat. Kevés ilyen ember él a világon, de ahhoz éppen elég, hogy mindenki kesztyűben járjon, és ha valaki nem így tesz, az egyből gyanúba keveredik. A legtöbb képességgel rendelkező ember a szerencsét tudja uralni, a legritkább képesség pedig az, ha valaki transzformálni képes. A mi főszereplőnk, Cassel Sharpe egy ilyen képességekkel bíró családból származik, a dolog szépséghibája, hogy ő az egyetlen, aki "átlagos", ezért aztán otthon kilóg a többiek közül. A suliban sem másabb a helyzet, próbál elvegyülni, de tisztában van vele, hogy ő nem olyan, mint a társai. Cassel ugyanis 14 éves volt, amikor megölte a legjobb barátját. Magára a gyilkosságra nem emlékszik, csak arra, ahogy Lila véres holtteste fölött áll, és elönti egy nagyon jó, boldog érzés.

Három év telt el a lány halála óta, azóta Cassel egy bentlakásos iskolában tengődik, de most valami felkavarta az álló vizet. A fiúnak álmában egy fehér macska kiharapta a nyelvét, ő pedig utána indult, hogy visszaszerezze azt. Ez eddig lehetne egy sima álom is, csak hát Cassel a háztetőn ébred egy szál alsógatyában, aztán megcsúszik, és az ereszen lógva kénytelen az éjszaka közepén segítségért kiabálni. Az incidens után Casselt felfüggesztik, és amíg nem kap orvosi igazolást arról, hogy a problémáját megoldották, addig a kollégiumból is ki kell költöznie.

Hova mehet ilyenkor egy 17 éves "alvajáró", mikor az apja 3 éve meghalt egy autóbalesetben, az anyja pedig majdnem olyan régóta börtönben van? Maradnak a testvérek. Cassel úgy tervezi, hogy fiatalabb bátyjánál húzza meg magát, aki éppen a Harvardon tanul jogot, de az ő véleményére nem túl sokan kíváncsiak, így hát másik testvére, Phillip jön érte, és viszi haza magához az öcsikét. Szerencsére azonban Casselnek nem kell sokáig a bátyjánál maradnia, mert a nagyapjával hazamegy abba a házba, ahol anno a szülőkkel éltek a fiúk, és "rendet rakunk" címszó alatt a felügyelet felelőssége immáron az öregembert nyomja.

A felfüggesztés nem telik nyugodtan. Cassel ismét álmodik a fehér macskával, és egyre inkább úgy tűnik, hogy ez az alvajárás inkább egy átoknak köszönhető, nem pedig valamiféle traumának. A bibi csak az, hogy Cassel nem emlékszik arra, hogy bárki hozzá ért volna fedetlen kézzel. Nem mellesleg a csűr tele van macskákkal, az egyik közülük pedig Cassel szerint egészen biztosan az, amelyikkel álmában is találkozott. Aztán meg ott van Barron fura naplója, az álom, amiben a fehér macska Lila hangján beszél vele, meg az a YouTube videó Cassel kaszkadőr mutatványáról, ahol a tömegben szintén ott van az a fehér macska... Cassel egyre biztosabban hiszi, hogy a cica maga Lila. Ez viszont azt jelentené, hogy él az egyesült államokban egy olyan átok munkás, aki képes transzformálni, illetve hogy az egyik legnagyobb bűnszövetkezet, a Zacharov család vezetőjének lánya, Lila még mindig életben van. De ki felelős mindezért? És miért tartotta Barron fogva Lila cicát? Meg egyáltalán miért mondaná a macska a képesség nélküli Casselnek, hogy ő az egyetlen, aki megtörheti az átkot?

Egyre több könyvhöz készítenek trailert, és ezek egyre jobbak és jobbak lesznek. Nézzétek meg a White Cathez készült rövid videót.

A borító alapján úgy voltam vele, hogy egy ilyen könyv nem létezik, hogy rossz legyen. És végre be is jött az elképzelésem, mert hogy a White Cat egy iszonyatosan jó kis történet! Egyrészt a szereplőket imádtam, főleg ugye Casselt, aki ahányszor csak megszerettük volna, de úgy igazán, mindig az orrunk alá dörgölte, hogy ő egy kegyetlen gyilkos,aki élvezettel megölte a lányt, akit szeretett. Mi persze próbáljuk őt felmenteni, hogy ez lehetetlen, hiszen a fiú visszaemlékezéseiből tudjuk, mennyire közel állt Lilához, de azért soha nem vagyunk biztosak a dolgunkban.

Holly Black és Cassandra Clare nagy barátnők, úgyhogy a könyvben is van egy kis Jace-es utalás, amit nagyon-nagyon imádtam, és már csak az zavar, hogy nem tudok mit felhozni a negatív oldalon. Pedig tudjátok, hogy mindig muszáj valami nem tetsző dolgot is beszúrnom, de az a baj, hogy most tényleg nem megy. Ez később biztosan fog egy kicsit frusztrálni, egyelőre azonban örülök az élménynek. Olvassátok ti is Cassel Sharpe történet, szerintem nem fogjátok megbánni.

Idén nagyon szigorúan próbálom tartani magamat a csökkentős listámhoz, úgyhogy ennek köszönhetően a White Cat már a negyedik elkészült bejegyzés. Ha így haladok tovább, a végén még késő őszre végzek mindennel! Na jó, megelégszem azzal, ha karácsony előtt befejezem...