Elméletileg tegnap posztoltam volna ezt a cikket, de egy kicsit megcsúsztam az idővel, így sajnos csak ma lettem kész vele. Szégyenemre legyen szólva, hogy tegnap láttam először Goda Kriszta 2006-os filmjét. Őszintén szólva nem tudom, hogy miért vártam ennyit, mert ez ismét egy jól sikerült magyar film!

Tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott

Mondhatjuk, hogy tegnap azzal ünnepeltem, hogy megnéztem ezt a filmet. Végre. Mert már régen meg kellett volna tennem, mert tényleg jó lett. Annak ellenére, hogy voltak vele fenntartásaim, úgy mint Dobó Kata vagy Fenyő Iván. Ami viszont mellette szólt az Goda Krisztina rendező, Csányi Sándor, Gesztesi Károly, Haumann Péter vagy maga a téma. 1956.

Egyébként érdekes, hogy a történet drámaisága ellenére, mégis elrejtve vannak benne kisebb humorbonbonok, amik talán egy kicsit könnyebben emészthetővé teszik, az amúgy nagyon komoly témájú filmdrámát. A vízilabdások egymás közötti piszkálódása, az ügyeskedéseik mind-mind egy egy kisebb-nagyobb mosolyt csalnak az arcunkra. Szükség is van rá, mert a többi képsor és mindaz ami történik szomorú, torokszorító érzéssel tölti el az embert.

1956-ban néhány egyetemista, majd néhány ezer magyar átírta a történelemkönyvet. Felvette a harcot egy nagyhatalommal szemben, a Szovjetunió ellen kezdett harcolni. Ki ki a maga módján: voltak akik szórólapokkal, szavakkal, szónoklatokkal, először házi gyártású, majd a rendőrségtől, katonáktól kapott fegyverekkel. Ők csak kisebb "csatákat" nyertek, elértek bizonyos változásokat, de aztán az oroszok sok százezer ember életét követelő bosszút álltak. Ám volt néhány magyar (konkrétan egy vízilabda csapatnyi) akik mind erkölcsi, mind fizikai győzelmet arattak a ruszkik felett.

Ezt mindenki tudja, aki valaha történelem könyvet fogott a kezébe. Ez a film mégis erről szól, és élethűen, korhűen bemutatja a történteket, egészen közeli szemszögből. Amitől még akkor is kiráz a hideg, amikor ezeket a sorokat írom. Mondhatjuk, hogy két ember harcát látjuk, akik a maguk módján próbáltak szabadulni. Szabadulni az elnyomás alól, amely az ország minden területét elérte.

Szabó Karcsi (Fenyő Iván) bohém figura, imádja a nőket, tiszteli a szüleit, egyetlen vágya, hogy olimpiát nyerjen a csapatával. Karcsi ugyanis vízilabdázik, ez az amiben a kiutat látja és ez az amitől szülei (főleg az anyja) nagyon sokat várnak. Karcsi azonban képes lenne mindent feladni egy lányért, akit az egyetemen ismert meg.

Falk Viki (Dobó Kata) a Műegyetem hallgatója, látszólag törékeny, fiatal lány, ám legbelül egy igazi harcos. Szüleit megölték az ÁVO-sok, és a lány bosszúra szomjas. Az első pillanattól látjuk, hogy ez a bosszúszomj lesz a veszte. Mindent hajlandó kockára tenni azért, amiben hisz. Viki ugyanis hiszi (sok száz, majd később ezer, tízezer) társával együtt, hogy Magyarországnak fel kell szabadulni az elnyomó rezsim hatalma alól. Ha kell fegyvert ragad, kézigránátot cipel, vagy éppen sérültet ápol. Eltökélt szándéka, hogy társaival együtt felveszi a harcot, és az sem téríti el, hogy több barátja is a kezei között hal meg.

Viki és Karcsi egymásba szeretnek, együtt harcolnak. Amikor úgy fest, hogy a szovjetek elhagyják az országot, Karcsi úgy dönt mégiscsak részt vesz a melbourne-i olimpián. Ám amikor elindulnak, észlelik, hogy orosz tankok tartanak Magyarország felé. Karcsi leakar szállni a buszról, de már nincs értelme, már nem tudna időben hazaérni. Barátja, Tibi (Csányi Sándor) leüti a tomboló Karcsit, ezzel készteti maradásra. A csapat nem akar játszani az olimpián, hiszen Magyarországon kitört a forradalom, úgy érzik már nincs ország, akinek a színeiben játszhatnának. Az edzőjük (Gesztesi Károly) arra kéri őket, hogy játszanak és győzzék le az oroszokat, legalább a medencében, ahol nincs túlerő, ahol nincsenek fegyverek. A fiúk vérre menő küzdelmet vívnak a ruszki válogatottal.

Az oroszok leverik a magyar forradalmat, Viki is börtönbe kerül. Ám a magyar vízilabda csapat győzelmet arat, az oroszok felett...

Összességében azt gondolom, hogy nagyon jó film a Szabadság, szerelem. Van mondanivalója, mindenkiben kivált érzelmeket, a színészek is nagyon jól lettek összeválogatva. Le a kalappal Dobó Kata előtt, aki teljesen kibújt az egykori Miniszter félre lépben alakított vörös démon szerepéből, és hitelessé válik az olyan szerepekben, mint Falk Viki.