Az első két rész kuszasága és pattogó cselekménye után elérkeztünk a Végzet ereklyéinek egy nyugisabb (de azért egyáltalán nem unalmas) kötetéhez, az Üvegvároshoz. A történet javarészt Idrisben játszódik, az Árnyvadászok otthonában, amit Valentine éppen az uralma alá készül hajtani. De ezt persze Clary és barátai nem hagyhatják.

A történet a Nagy Almában kezdődik, ahol különböző tervek születnek arra, kik és mikor utazzanak Idrisbe. Jace szcenáriója az, ami leginkább megvalósulni látszik, bár egy apró kis malőr miatt végül egy potyautas, a sérült Simon is átesik a portálon. Mindegy,  lényeg a lényeg: Clary otthon marad! Ami persze kiveri a biztosítékot a lánynál, és kamikaze akcióba be. Azt tervezi, hogy ő maga nyit egy új portot, és a többiek után megy Idrisbe! Az átjáró kész, egy kósza emlékből maga elé is képzeli a célt, de nem számít arra, hogy Alicantéba, az Üvegvárosba csak így nem lehet "bekommandózni". A védőburokról visszapattanva a várostól nem messze elterülő Lyn-tóba pottyan, és még szerencse, hogy ő is magával hozta a saját potyautasát (Luke-ot), aki így legalább ki tudja menteni a tóból, ami mérgező az Árnyvadászok számára. Mindegy, végre minden szereplő Idrisben van!

Alvilági Luke elvileg nem léphetne be a városba engedély nélkül (ugyanez volt igaz Simonra is), de ő megteszi, és a már haldokló Clary-t Amatis Herondale-hez viszi. A nő először el akarja küldeni a jövevényeket, de Jocelyn lányát képtelen magára hagyni meghalni, ezért befogadja őket. Az is kiderül Amatisről, hogy ő Luke testvére. Clary hamar felgyógyul, és a város egyik legelőkelőbb házába, Penhallowékhoz siet, ahol Lightwoodék is megszálltak. Itt találkozik Clary a házigazda lányával, Aline-nel, aki éppen csókolózni készül Jace-szel... Clary nem nagyon van csevegős kedvében ezután, elrohan, és csak Aline jóképű unokatestvére, Sebastian (aki egyébként a könyv borítóján is látható) megy utána. A fiú hazakíséri, és ekkor derül csak ki, hogy az első turnussal megérkezett Simon mégsem ment haza New Yorkba, hanem a Gardnál van fogságban.

A vámpírt arra akarja a Konzul rávenni, hogy húzza rá a vizes lepedőt Lightwoodékra, de a fiú erre nem hajlandó. A Konzulnak egyébként nagy tervei vannak: meg akarja akadályozni, hogy az Árnyvadászok és az Alvilágiak szövetséget kössenek, és együtt szálljanak szembe Valentine-nal. A másik opciót preferálja a Konzul, miszerint megadják magukat Clary és Jace apjának, és behódolnak neki. Lightwoodék a szövetségre szavaznak - hát ezért kellene őket bemószerolni valamivel.

Azt a támogatást, amit Clary mindig is Jace-től remélt megkapni, úgy tűnik, most Sebastian biztosítja a számára. A fiúval közelebb is kerülnek egymáshoz egy kicsit, de Clary hamar visszakozik, mert úgy érzi, valami nincs rendjén. Ez persze a további barátságot nem zárja ki, de a lány igyekszik megtartani a távolságot. Ragnor Fell felkutatására is együtt indulnak, de a boszorkánymester házánál csak Magnus Bane-t találják, aki Sebastian előtt nem fedi fel kilétét, és Clary belemegy a játékba. Ragnor halott, így Clary-nek csak egy lehetősége maradt arra, hogy megmentse anyját: ha egyezséget köt Magnusszal. A Wayland birtok könyvtárában van elrejtve a Fehér Könyv, amiben benne van az ellenszer receptje, csakhogy Valentine gondoskodott róla, hogy illetéktelenek ne tudjanak bejutni az épületbe. Ha Clary megszerzi a könyvet, és Magnusnak adja, akkor a boszorkány elkészíti a főzetet, és megmenti az anyját.

Clary tehát megkéri Jace-t, hogy segítsen neki. A testvérpár együtt lovagol ki Jace gyerekkorának helyszínére, ahol megszerzik a könyvet, és még Valentine egy csúnya kis titkát is leleplezik. Olyan dolgokat tudnak meg, amik Jace-t még inkább a szakadék szélére taszítják, és a fiút immár nem sok választja el attól, hogy le is zuhanjon. Hazafelé menet aztán borzalmas dolog történik. Alicante közelébe érve fura fényeket vesznek észre Morgensternék. Közelebb rohannak, és azt kell látniuk, hogy az Üvegvárost megtámadták a démonok.

Az Alvilágiak segítségével visszaverik a támadást, de a közösség hatalmas veszteségeket szenved el. Jó hír, hogy a Gard börtönéből sikerült idejében kiszabadítani Simont, akinek titokzatos cellatársa nem más volt, mint a valahogy életben maradt Hodge. A férfi nem örülhet sokáig a szabadságának, mert amint elmondaná, mit miért is tett, valaki a sötétből meglepve a társaságot megöli őt. Sajnos aztán kiderül, hogy Max sem élte túl a támadást, ám őt nem egy démon ölte meg, hanem Sebastian, aki valójában Valentine kémje, és csak azért jött a városba, hogy Clary segítségével megszerezze a Fehér Könyvet, ami azonban már Magnus Bane zsebében lapult.

Na jó, talán nem is annyira nyugis ez a kötet, mint a leadben leírtam. Ráadásul a katarzis is messze van még! De hogy ne lőjem le az összes (és a legnagyobb) poént, csak egy pici részletet árulok el még. A támadás után két irányba halad a történet. Egyrész Jace (miután egy levelet hagy Clary-nek,) titokban Sebastian után ered, hogy rajta keresztül megtalálja és megölje Valentine-t. Másrészt pedig Alicante-ban is egyfajta harc folyik, méghozzá azért, hogy Valentine ultimátumára mit feleljenek. Clary lép elő egy megoldással, aminek köszönhetően az Árnyvadászok nem a szolgaságot választják, hanem felveszik a kesztyűt. Jace frontján kicsit bonyolultabb a helyzet. Mindazt, amit Clary-nek elmesél egy újonnan érkezett Árnyékharcos, azt a bátyjának magától kell kitalálnia, és úgy felhasználnia, hogy előnyére váljék a harcban. Mert a Valentine felé vezető úton először le kell győznie azt a "Sebastiant", aki még nála is jobb kiképzést kapott.

Az Üvegváros nagyon nehezen indul be, és ez nem a történet hibája, hanem Clary-é. A lány annyira idegesítően viselkedik az akaratosságával és az értetlenségével, hogy egyszerre egy-két fejezetet tudtam csak belőle olvasni, utána le kellett tenni. Aztán az események előre haladtával ez szerencsére megváltozik, és újra az a Clary lesz, aki az előző kötetekben volt, de komolyan mondom, megszenvedtem azért, hogy eljussak odáig.

Max elvesztését nagyon sajnáltam, mert az igazat megvallva azt hittem, hogy ő lesz az egyetlen "végzetereklyéis" szereplője a The Dark Atifices-nak, ami elvileg öt évvel Clary-ék története után fog játszódni a Los Angeles-i Intézetben. De hát ezek szerint tévedtem. Maxot kivéve egyébként az egész Üvegváros egy nagy happy end, ami érthető is, hiszen elvileg itt véget ért volna a sorozat. Ha nem lenne az ál-Sebastian patakos eltűnése, akkor aztán tényleg sztori lezárva, nincs tovább. Így azért várható, hogy a fiú magához tér a következő kötetek valamelyikére, és újra megütközik a csipet csapattal, de elvileg nem ez lesz a legfőbb probléma a befejező három részben. Azoknak ugyanis elvileg Simon lesz a legfőbb szereplője, bár mindenki más is megjelenik benne. Árulkodó, hogy a City of Fallen Angels borítóján Simon mellett Clary is ott van.

A készülő filmről sajnos túl sok új infó nincsen. Azon felül, hogy Lily Collins játsza majd Clary-t, és Jamie Campbell Bower lesz Jace, még semmi biztosat nem lehet tudni. A legtöbb találgatás persze a tinilányok másik nagy kedvencét, Simon karakterét övezi, aki megformálására olyan nevek merültek fel (nem hivatalosan), mint például a Napfogyatkozásban megismert Xavier Samuel, bár ez a "tvájlájtos" szereplőátmosás egyébként is nagyon sok helyen felbukkan, szerencsére inkább csak a rajongók körében. Szóval tényleg, maradjunk annyiban, hogy Lily Collins és Jamie Campbell Bower a fix, illetve a forgatókönyv írója (Jessica Postigo), és a film rendezője (Scott Stewart), a többit majd meglátjuk, amikor hivatalos lesz. Csak győzzük kivárni.

Az Üvegváros a várólista-csökkentős listámról a hatodikként elkészült bejegyzés.