Mint a címből is kiderül, ez a könyv egy újabb vámpírregény. Ráadásul egy könyvsorozat első darabja: az Éjfél szülötteiből egyelőre hat könyv jelent meg Magyarországon. Én még csak A vámpír csókját olvastam, de biztos vagyok benne, hogy nagyon rövid időn belül sort kerítek a következőre is. Lara Adrian regénye egy kicsit hasonlít a Fekete tőr testvériség sztorijához. Ha szereted a vámpírregényeket, vagy az említett J. R. Ward-féle sorozatot, akkor biztos vagyok benne, hogy ez a könyv is tetszeni fog.

Háború dúl. Vámpír gyilkol vámpírt. Ahogyan a Fekete tőr testvériségben itt is van egy "elit" csapat az ún. harcosok, akik egy régebbi "őrző-védő" szervezet, a Rend őreinek leszármazottai. Nem sokan vannak, de nagyon erősek. Ők veszik fel a harcot az elkorcsosult vámpírokkal az ún. vérszopókkal, akik már kedvtelésből ölik az embereket, a vérszomjuk pedig már kóros. A harcosok csapata szerint ezek a vérszopók már függők, nem tudják irányítani a szomjukat, ezért kell megállítani őket. Érdekesség számomra, hogy oly sokféle vámpírtársadalom leírás után, még tudok újat olvasni. Itt például nem léteznek női vámpírok. Ebben a világban ún. kiválasztottak vannak, akik emberek, de képesek vámpírgyerekeket megszülni. Ha egy vámpírral szerelmi vagy házastársi viszonyba kerülnek, akkor ihatnak a vámpírvérből, ami által nem öregszenek.

Miközben az éj sötétjében harcok folynak, az emberek erről mit sem sejtve élik a hétköznapi életüket. Gabrielle fotósként dolgozik, egy este szórakozni megy egy bárba. Nem sejti, hogy ez az este teljesen megváltoztatja majd az életét. Már hazafelé tart amikor egy utcai verekedésre lesz figyelmes: közelebb megy, de már késő. Az áldozatot hat darab izmos férfi veszi körül, akik széttépik (szó szerint) a földön fekvő embert. Gabynak van annyi lélekjelenléte, hogy lefényképezi őket. A megvillanó vakura azonban felfigyelnek a férfiak. Üldözni kezdik, de Gaby el tud menekülni, és bemegy a rendőrségre. Ott persze nem hisznek neki, hiszen a fotókon szinte semmi sem látszik.

Gabrielle hazamegy, és ekkor kopogtatnak az ajtaján: egy sötét hajú, izmos, jóképű pasas, aki Lucan Thorne nyomozónak adja ki magát. Első pillanattól kezdve működik köztük a kémia, ahogyan már megszoktuk a vámpíroktól: Lucan is első pillantásra beleszeret Gabyba. Még egyikük sem sejti, hogy mennyi bajt hoz a fejükre ez a végzetes vonzódás. Napról napra közelebb kerülnek egymáshoz.

Lucan azt hitte, ismeri az éhséget. Azt hitte, ismeri a haragot és a kétségbeesést - és a vágyat - de minden jelentéktelen érzelem, amit eddig kortalan életében átélt, semmivé foszlott, amikor Gabrielle dacos, barna szemébe nézett...

Lucan harcos, ráadásul a Rend vezetője nem szabad szerelmi viszonyba kerülnie, mert az elvonná figyelmét a küzdelemről. Hatalmas árat fizet azért, mert nem tud parancsolni Gabrielle iránti vonzalmának. A lányt eközben szörnyű veszély fenyegeti, mert a vérszopók vezére a nyomában van. Lucan kénytelen beköltöztetni Gabyt a Rend központi házába, mert csak itt van biztonságban, viszont így kénytelen elmondani neki az igazságot, mindenről. Arról, hogy ő vámpír, arról, hogy Gabrielle egy kiválasztott, arról, hogy milyen veszélyek leselkednek a lányra, arról, hogy fel kell adnia korábbi életét.

Gabrielle nagyon nehezen emészti meg a nagy igazságokat, és még nehezebben azt a fajta elutasító viselkedést amelyet Lucan mutat iránta. De higgyétek el, hogy ki fog derülni, hogy miért viselkedik Lucan ilyen ridegen. Megvan rá az oka.

Nagyon nagyon izgalmas, felkavaró, sok sok meglepő fordulatot tartalmazó regény: melyben egyszerre van jelen az erotika, a szenvedély, a mindent elsöprő szerelem, az izgalom, a harc, az árulás és a halál.

A következő rész címe a Vámpír ölelése, amit igyekszem minél előbb elolvasni és véleményezni.