Sikoly - a film, aminek a tizenkettedik percére Drew Barrymore halott! Ez mondjuk elég kiábrándító lehet azok számára, akik meglátták az ő nevét a plakáton, és csak ezért ültek le megnézni a filmet. A Drew-fanoknak üzenem, hogy ne mondjanak le a Sikolyról ez után sem, inkább nézzék végig a tini horrorok egyik legnagyobb klasszikusát.

Egy évvel vagyunk egy helyi háziasszony, Maureen Prescott meggyilkolása után. A nőt megerőszakolták, brutálisan kivégezték, majd pedig a holttestét a város szélén "kidobták". Azt hiszem érthető, hogy a lányát, a 17 éves Sidney-t (Neve Campbell) ez egy picit megviselte: zárkózottabb lett, levertebb és enyhén frigid. Ez utóbbi miatt a pasija, Billy (Skeet Ulrich) szenved a leginkább.

Az évforduló közeledtével újabb brutális gyilkosságok rázzák fel az álmoskás kis Woodsborot. A sorozat Sidney évfolyamtársával, Casey Beckerrel (Drew Barrymore) és a barátjával, Steve-vel kezdődik, aminek hatására másnapra elözönlik a várost az újságírók. Következő este Sidney-t is megtámadják az otthonában, de a gyilkos pont Billy hirtelen felbukkanása előtt eltűnik. Mivel a fiúnál volt mobiltelefon, Sidney megkergetése pedig egy telefonhívással kezdődött (ugyan úgy, mint Casey esetében), ezért a fiú gyanúba keveredik és letartóztatják. A diákokat az iskolában kikérdezik, persze Sidney-re külön figyelmet fordítanak a nyomozók. Mivel a srácok elég éretlenül viselkednek (a gyilkos álruháját felvéve rohangálnak az iskolában), az igazgató felfüggeszti a tanítást, a rendőrség pedig kijárási tilalmat vezet be. Mit tehenek ilyenkor a fiatalok? Hát házibulit rendeznek.

Sidney elmegy legjobb barátnőjével, Tatummal (Rose McGowan) Stuart (Matthew Lillard) kis összejövetelére, és itt elszabadul a pokol. Miután a diákok többsége elsiet a focipályára, hogy megnézze az igazgató kapufára feltűzött holttestét, már csak a főszereplők maradnak a házban: Sidney, aki kibékül Billyvel; a nagyszájú és határozott Tatum a pasijával, a folyton hülyéskedő Stuarttal; az igazi filmbuzi Randy (Jamie Kennedy); Dewey (David Arquette), aki nem csak helyi rendőr, de Tatum bátyja is; valamint a Top Story arca, Gale Weathers (Cortney Cox), aki már Maureen ügyértől is beszámolt a nézőinek. A gyilkos igazi ámokfuásba kezd, és a szereplők hullásával egyre kevesebb potenciális gyilkos-jelölt marad életben. A gyanú egyre inkább Sidney apjára (Lawrence Hecht) terelődik. Tényleg Mr. Prescott az, aki felesége halálának évfordulójára összeroppant? Vagy Maureen gyilkosa az, aki visszatért? Tényleg lehetséges az, hogy a Sidney vallomása alapján elítélt Cotton Weary (Liev Schreiber) ártatlan volt Mrs. Prescott ügyében?

Tizenöt évvel a forgatás után megnézni ezt a filmet természetesen nem ugyan az az élmény, mint anno, legelőször volt. Arra például kifejezetten nem emlékeztem, hogy Stuart ennyire idegesítő lett volna a folytonos vihogásával, alig vártam, hogy ő is eltűnjön a színről. Tatum viszont pont hogy kellemes csalódás volt, de hát ezek teljesen szubjektív dolgok. A klasszikus részek azért még mindig ülnek ("Mi a kedvenc horror filmed?" "Kérem ne öljön meg, szerepelni akarok a folytatásban!"), Randy horror-túlélő szabályai pedig 15 év alatt sem igazán veszítettek érvényükből.

És egyébként se kukacoskodjunk. A film olyan, amilyennek lennie kell: van benne sok-sok vér, egy kis szex, drámázás, rejtély, humor - kihagytam valamit? Ha figyelembe vesszük a célcsoportot, akkor a készítők pontosan azt az üzenetet közvetítik le és úgy, ahogyan azt kell. Vagyis hát kellett 1996 környékén. Akik most 18 évesek, és megnézik a Sikolyt, talán kicsit kuncognak a ruhákon, a frizurákon, a szereplők hozzáállásán vagy mentalitásán, de tizenöt éve az akkori fiatal felnőtteknek ez bizony kultuszfilm volt!

Akármennyire is szeretik az emberek cikizni a tini horrorokat, azért ne feledkezzünk meg róla, hogy a filmben elég gyakran folyik a vér, és bár lehetett volna a gyilkosságokat naturalistábban ábrázolni, azért kiskorúak tiltó listáján még így is szerepel.