Tegnap, április 17-én adta hírül a sajtó, hogy elhunyt a híres, Nobel díjas író, Gabriel García Márquez. Gondoltam itt a Popkulton is megemlékezünk róla. Idézzük fel híres műveit, melyek közül néhányat már meg is filmesítettek és talán az életéről is tudok némi új információval szolgálni. Nektek van kedvenc regényetek tőle? Ha igen, akkor nagyon örülnék, ha kommentben elküldenétek.

"Azt hiszem, mindnyájunk élete jobb lenne, ha mindig ott lenne egy könyv mindegyikünk hátizsákjában." Gabriel García Márquez

Az író, teljes nevén  Gabriel José de la Concordia García Márquez 1927. március 6-án született a kolumbiai Aracataca-ban.  Élete legnagyobb részét Mexikóban és Európában töltötte, haláláig Mexikóvárosban élt.

"Mindig is úgy hittem, hogy mi, írók, nem a tehetségünk miatt lettünk írókká, hanem annál a szerencsétlen körülménynél fogva, hogy nem lehetünk mások, mint amik vagyunk, és hogy magányos munkánk se több viszonzást, se több előjogot nem érdemel, mint amennyit a suszter kap azért, hogy cipőt csinál." Gabriel García Márquez

Márquezt széles körben a legnépszerűbb spanyol nyelvű írónak tartják a 17. században élt Miguel de Cervantes – a Don Quijote szerzője – óta. Irodalmárok, kritikusok Mark Twainnel és Charles Dickensszel említik egy lapon.

Családja

Édesapja Gabriel Eligio García, édesanyja Luisa Santiaga Márquez Iguarán. A nő nagyszülei ellenezték a házasságot, mert Gabriel Eligio García apja ismeretlen volt, illetve politikai nézetkülönbségeik voltak. Ezért Gabriel García Márquezt sokáig anyai nagyszülei nevelték. Nagy hatással volt rá nagyapja, Nicolás Ricardo Márquez Mejía, aki az "Ezernapos háborúban" (kolumbiai polgárháború 1899–1902 között) ezredes volt. 1928 ás 1947 között további 10 testvére született.

Házassága

1958-ban vette feleségül Mercedes Raquel Barcha Pardót. Feleségét annak 13 éves korától ismerte, akkor hűséget fogadtak egymásnak. A házasság 14 évvel később köttetett. Két gyermekük született: Rodrigo García Barcha (1959) és Gonzalo García Barcha (1962).

"A házassággal az a baj, hogy szeretkezés után minden éjjel véget ér, és minden reggel újra fel kell építeni, még reggeli előtt." Gabriel García Márquez

Pályafutása

Marquez a középiskolát a jezsuitáknál végezte, majd jogot kezdett tanulni, de az írás kedvéért hamar abbahagyta. Az ötvenes években újságírásból és fordításokból tartotta el magát, szerényen.

Kezdetben a kolumbiai napilap, az El Espectador riportereként dolgozott, később külföldi tudósítóként Rómában, Párizsban, Caracasban, Barcelónában és New Yorkban. Az ötvenes években kezdett el publikálni, korai írásaiban Faulkner hatásai mutathatóak ki.

Első figyelmet érdemlő munkája az Egy hajótörött története volt, amelyet 1955-ben cikksorozatként jelentetett meg. Ebben egy, a kormányzat által dicsőségesnek beállított hajótörés valódi, dicstelen történetét mutatta be. Ezzel kezdődött külföldi tudósítói karrierje is, mivel Kolumbiában nem volt többé biztonságban. A történetet 1970-ben könyv formájában is kiadta, és sokan regénynek tekintik.

"Az irodalom a legjobb játék, amit az emberek kicsúfolására valaha is feltaláltak." Gabriel García Márquez

Több munkáját egyaránt nevezték fikciósnak és nemfikciósnak is, különösen az 1981-ben megjelent Egy előre bejelentett gyilkosság krónikáját, amely egy vérbosszú újságokban is megjelent történetét meséli el, és a Szerelem a kolera idejént, ami szülei szerelméről szól. Ezeken kívül több műve is a „García Márquez-világegyetemben” játszódik, több könyvben is felbukkanó szereplőkkel, eseményekkel és településekkel.

Leghíresebb regénye, a Száz év magány 1967-ben jelent meg (magyarul 1971-ben Székács Vera fordításában, aki a legtöbb könyvét fordította magyarra), és több mint tízmillió példányban kelt el. Egy elzárt dél-amerikai falu életét meséli el, ahol a furcsa események közhelyszámba mennek. Vannak benne varázslatosan valódi elemek, de ennél fontosabb az idő és elzártság természetének filozófiai visszatükrözése, illetve hiányoznak belőle a népmesei elemek, ami pedig a mágikus realizmus előfeltétele. Nem minden furcsa és megmagyarázhatatlan folklorikus: néha egyszerűen ilyen az élet.

García Márquez 1982-ben megkapta az Irodalmi Nobel-díjat regényeiért és novelláiért.

"A rajtunk most átvonuló zivatar annak előjele, hogy egünk nemsokára kiderül, s jobb napokat fogunk látni, mert lehetetlen, hogy akár a baj, akár a jó örökké tartson, s ebből az következik, hogy mivel a baj már soká tart, a jónak közel kell lennie." Gabriel García Márquez

2002-ben adta ki önéletrajzi könyvét, a Vivir para contarla, egy háromkötetesre tervezett mű első részét. Ez magyarul Azért élek, hogy elmeséljem az életemet címmel.

Az író könyvei gyakorlatilag minden spanyol nyelvű könyvnél népszerűbbek, a Bibliát leszámítva. Nemzetközi szinten is páratlanul sikeres író volt: csak a Száz év magány 25 nyelvre lefordított kiadásaiból több mint 50 millió példányt adtak el.

További idézetek Márquez-től itt.

Juan Manuel Santos kolumbiai államfő a gyászhír hallatán együttérzését és részvétét fejezte ki a családnak. „Ezer év magány és gyász minden idők legnagyobb kolumbiai személyiségére" emlékezve, írta hivatalos Twitter-oldalán.

Művei (időrendben)

• Söpredék (La hojarasca)
• Az ezredes úrnak nincs, aki írjon (El coronel no tiene quien le escriba)
• Mamá Grande temetése (Los funerales de la Mamá Grande)
• Egy kék kutya szemei (Ojos de perro azul)
• Baljós óra (La mala hora)
• Száz év magány (Cien años de soledad)
• Egy hajótörött története (Relato de un náufrago)
• Hihetetlen és szomorú történet az ártatlan Eréndiráról és lelketlen nagyanyjáról (La increíble y triste historia de la cándida Eréndira y de su abuela desalmada)
• A pátriárka alkonya (El otoño del patriarca)
• Egy előre bejelentett gyilkosság krónikája (Crónica de una muerte anunciada)
• Szerelem a kolera idején (El amor en los tiempos del cólera)
• Titokban Chilében (Clandestine in Chile)
• A tábornok útvesztője (El general en su laberinto)
• Tizenkét vándor novella (Doce cuentos peregrinos)
• A szerelemről és más démonokról (Del amor y otros demonios)
• Egy emberrablás története (Noticia de un secuestro)
• Azért élek, hogy elmeséljem az életemet (Vivir para contarla)
• Bánatos kurváim emlékezete (Memoria de mis putas tristes)