Jó pár filmben és sorozatban találkozhattunk már azzal, hogy a háborúból visszatérő katonák nehezen tudnak visszaszokni a hétköznapokba. Az otthon maradottakról kevesebbet hallunk, pedig az ő átállásuk sem feltétlenül zökkenő mentes. Főleg, ha az ember lánya a Bletchley Parknál dolgozott.

Hivatalosan a második világháború alatt Susan (Anna Maxwell Martin), Millie (Rachael Stirling) és Lucy (Sophie Rundle), Jean (Julie Graham) vezetése alatt, irodai munkát végzett. Valójában azonban kódfejtők voltak, méghozzá a jobb fajtából. Tudták, hogy a munkájuk tényleg számít, és ettől különlegesnek érezték magukat. Megfogadták, hogy ezt soha nem fogják elfelejteni, és nem süppednek vissza az unalmas középszerűségbe. A háború azonban véget ér, és kilenc évvel később pontosan ez az, ami történik velük: beleszürkülnek a hétköznapokba.

Susan férjhez ment, szült két gyereket, és szabadidejében a londoni kedélyeket borzoló sorozatgyilkosságról gyűjt adatokat, amik segítségével próbálja "feltörni a kódot" - megtudni ki a gyilkos. Észre is vesz egy mintát, ami felett a rendőrség valószínűleg elsiklott, és ez alapján arra a következtetésre jut, hogy egy hullát nem találtak meg. Megosztja férjével, Timothyval (Mark Dexter) a sejtését, és megkéri őt, hogy juttassa be egykori bajtársához, aki most rendőrségi nagykutya, hogy neki is elmondhassa, amire rájött. Timothy meg is teszi ezt, bejuttatja Susant Wainwrighthoz (Michael Gould), aki végig hallgatja az asszonyt, és meglepő módon hallgat is rá: átfésülteti azt a területet, ahol Susan szerint a fel nem fedezett hullának lennie kell. A rendőrök nem találnak semmit, a keresést lefújják.

Susan persze nem hagyja ennyiben a dolgot, megkeresi a régi barátnőket, hogy a segítségüket kérje, és velük folytassa a privát nyomozást. Millie, Lucy és Jean először nemet mondanak, de egy újabb hulla meggyőzi őket, hogy a saját módszereikkel előkerítsék a gyilkost.

A Blethley Circle első évada három részből áll, amiben végig ezt a fent említett sorozat gyilkosságot próbálják a csajok felderíteni. Persze sikerül nekik, annak ellenére is, hogy többször megakadnak, és/vagy veszélybe kerül az életük. Amikor leültem megnézni, arra számítottam, hogy egy női Sherlockos minit kapok majd, amit megfűszerez a hatvan évnyi időtárlat, és ez részben be is jött. Mind a kettőből volt egy kicsi, de a csavart szori helyett inkább a női sorsból kaptam többet. Jeanről sokat ugyan nem tudunk meg, de a másik három nő magánélete enyhén klisésre sikeredett, helyenként ellentmondásokkal. Azt például még mindig nem értem, hogy Susan a két gyerek mellett, vagy Lucy a féltékeny férjével hogyan volt képes időt szakítani arra a rengeteg órányi agyalásra, amire ők négyesben vetemedtek?

Na jó, ez csak kötekedés a részemről, mert a Blethley Circle egy élvezhető kis nyomozós sztori, amit kicsit különlegessé tesznek a körülmények, és ettől kitűnik a hasonló programok sokaságából. Éjszakánként egy rész pont megfelelő adag belőle, úgyhogy ajánlom egy hétvégi programnak az otthon maradóknak. Jó szórakozást.