Jane Austen utolsó befejezett regénye, a Meggyőző érvek alapján készült a 2007-es Tartózkodó érzelem című film, amit ha valaki végig néz, "megcsodálhatja" a filmtörténelem egyik legfurább csókjelenetét!

Sir Walter Elliot (Anthony Head) anyagi problémák miatt elhagyni kényszerül Kellynch nevű birtokát. Az idősödő férfi jellemét tökéletesen megmutatja az, ahogyan ezt a helyzetet kezeli: kiválaszt egy még mindig drága bérletet magának Bath-ban, minden elintézendő dolgot középső lányára, Anne-re (Sally Hawkins) hagy, és aztán el is utazik első szülöttjével, Elizabeth-tel (Julia Davis) illetve annak új barátnőjével, Mrs. Clay-jel (Mary Stockley).

Anne egyedül édesanyja régi barátnőjére, Lady Russell-re (Alice Krige) számíthat, de szerénysége miatt ezzel a lehetőséggel sem él vissza. Dolga végeztével Anne elutazik húgához, Mary Musgrove-hoz (Amanda Hale) akit annyira gyötör a hipochondria, hogy feltétlen szüksége van nővére segítségére. Mikor Anne elhagyja Kellynch-et, megérkeznek az új bérlők, Crofték. Az idős házaspárról azt érdemes tudni, hogy a férfi (Peter Wight) a tengerészettől visszavonult admirális, a felesége pedig rendelkezik egy - szintén tengerész - öccsel, Frederick Wentworth kapitánnyal (Rupert Penry-Jones), aki nyolc évvel korábban megkérdte Anne Elliot kezét!

Az Elliot lányok: Elizabeth, Anne és Mary

Anne tehát nem megy messzire Kellynch-től, csak Uppercrossig, Musgrove-ék otthonáig. Húgának rokonai nagy örömmel fogadják a lányt, és nem azért, mert ki akarnák használni őt, hanem mert tényleg kedvelik. Ez mondjuk az Elliotokról nem feltétlenül mondható el. Anne sógorának, Charles Musgrove-nak (Sam Hazeldine) van két hajadon húga, Louisa (Jennifer Higham) és Henrietta (Rosamund Stephen) - bár ez utóbbit unokatestvérükkel, Charles Hayter-rel szeretnék összeházasítani. Szóval Crofték, mint új szomszédok, meglátogatják Musgrove-ékat, és magukkal hozzák a jóképű, gazdag, nőtlen Wentworth kapitányt is. Szegény Anne-t, aki még mindig szerelmes a férfiba, elég rosszul érinti, ahogy a fiatal fruskák körül dongják a kapitányt.

A kis csapat, Charles, Mary, a Musgrove lányok, Anne és Wentworth kapitány egy nap úgy döntenek, hogy kirándulni mennek a tengerparti Lyme-ba, ahol meglátogatják Frederick két régi bajtársát, Harville-t (Joseph Mawle) és Benwick-et (Finlay Robertson). A tengerészek története is szomorú: Benwick nagy szerelme nemrég elhunyt, aki történetesen Harville-nek volt a húga.

Lyme-ban Anne kétszer is összefut egy fura férfival, de a hely nem ezért lett fontos elsősorban. Louisa ostoba módját választja a flörtölésnek, lépcsőről ugrál le, hogy Wentworth kapitány elkapja, de egyszer túl magasról rugaszkodik el, és a földre zuhan. Az orvos nem engedi meg, hogy a lányt haza vigyék meggyógyulni, ezért Henrietta, Anne és a kapitány utaznak vissza Uppercrossba, hogy megvigyék a hírt. Frederick ezután visszamegy Lyme-ba, hátha segítségére lehet Musgrove-éknak, Anne pedig a családja után utazik Bath-ba.

Ellioték nagy hírekkel fogadják Anne-t: Sir Walter kibékült unokaöccsével, William Elliottal (Tobias Menzies), aki Sir Walter halála után a bárói címet és Kellynch-et is örökölni fogja. Eddig úgy tűnt, hogy Mr. Elliot Elizabeth-nek csapta a szelet, de Anne felbukkanásával átpártol a fiatalabbik lányhoz. Kapcsolatuk furcsán indul, mert hogy William volt az a férfi, akivel Anne-ék Lyme-ban összetalálkoztak. Minden esetre Anne és Mr. Elliot úgy tűnik, hogy egy hullámhosszon vannak, ráadásul a férfinak sikerült elnyernie Lady Russel jóindulatát is (amihez annak idején Wentworth kapitánynak nem volt szerencséje), úgyhogy máris körbe járja a pletyka Bath-t, miszerint esküvőre készülnek az Elliot házban.

Lassan-lassan Anne is kezdi úgy gondolni, hogy megérné hozzámenni unokatestvéréhez, főleg miután Charles levelet küld neki, miben megírja, hogy Musgrove-ék Bath-ba készülnek Louisa esküvői ruhájának megvarratása céljából. Tudván, hogy Wentworth kapitányt végleg elveszítette, Anne-t már csak az tehetné boldoggá, ha újra Kellynch-ben élhetne, és ezt Mr. Elliot feleségeként megtehetné.

Nem egyszerűen csak szeretem ezt a történetet, hanem a Meggyőző érvek a kedvencem Jane Austentől. Ennek megfelelően nagy elvárásokkal, és még nagyobb kételyekkel ültem le megnézni a filmet, mert féltem, hogy úgy járok, mint az Alkonyattal. Hát örömmel jelenthetem, hogy nem ez a helyzet! Anne ugyan kicsit csúnyácska (sőt, helyenként kifejezetten rút), és ettől furán fest a felettébb jóképű Wentworth kapitány mellett, de Sally Hawkins annyira jól játszik, hogy elhiszem, neki eleve így kellett kinéznie. Ami azért nagy teljesítmény.

És Penry-Jones is kitett magáért. Általában nála sem az a legfontosabb, amit mond, hanem az, ahogyan akkor viselkedik, amikor csendben van. Mint például a film fordulópontján, Lyme-ban. Wentworth kapitány az első perctől fogva bántani próbálta Anne-t azért, amiért a nő nyolc évvel korábban összetörte a szívét. Úgy gondolja, hogy Anne egy gyenge jellem, amiért anno hagyta magát befolyásolni, így hát hatalmasat csalódott benne. Ám amikor Louisa Lyme-ban leesik a gátról, Fredericknek összeszalad a szemöldöke, és minden megváltozik. Anne ugyanis a sarkára áll, parancsokat osztogat, tudja mit kell tennie - ezt a képet a kapitány nem tudja beleilleszteni a saját elképzeléseibe. Akkor fejti meg az Elliot-rejtélyt, amikor Mary kiveri a hisztit azért, amiért a férfiak nem őt, hanem Anne-t akarják ápolónőként Louisa ágya mellett tudni. Ekkor mit tesz Anne? Felajánlja, hogy átadja a helyét, és inkább hazautazik Henriettával. Wentowrth kapitány megérti, hogy Anne miért is utasította vissza őt. Ugyan azért, amiért átadta az ápolónő szerepét a húgának: mert a családon belüli béke mindennél fontosabb volt számára.

Na de mi a helyzet azzal a már emlegetett csókkal?! Ahhoz, hogy ezt megtudjátok, meg kell néznetek a filmet :] És nem ér rákeresni a részletre a YouTube-on!