Sokszor pórul jártam már azokkal a filmekkel, amikre izgatottan vártam. Szerencsére nem ért csalódás a Stephen Hawking fiatal korát, betegségének folyamatát bemutató életrajzi drámával. A mozi, a professzor volt feleségének, Jane Hawking-nak a memoárja alapján készült és két fiatal színész, Eddie Redmayne és Felicity Jones főszereplésével láthatjuk a hazai mozikban január 22-től. Hétfő óta már azt is tudjuk, hogy Redmayne Golden Globe díjat kapott alakításáért, és sokan az Oscarra is esélyesnek tartják. A magyar premierrel egy időben a könyvesboltokba kerül, Jane Hawking regénye, Utazás a végtelenbe címmel.

Tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott

uip-duna film

Bevallom őszintén, hogy eddig teljes tévhitben éltem, abban a hitben voltam, hogy a ma már hetven feletti zseniális brit elméleti fizikus, Stephen Hawking gyerekkorától fogva beteg volt. Pedig nem! A cambridge-i doktori évek alatt észlelte első tüneteit, és ekkor diagnosztizáltak nála, ALS-t azaz amyotrophiás lateralsclerosis-t vagy motoros neuronbetegséget. Ez egy idegrendszeri megbetegedés, aminek következtében a mozgató idegek elsorvadnak. 21 éves korában maximálisan két évet jósoltak neki. Az orvosok azzal is szembesítették, hogy zseniális agyára ennek nem lesz hatása, csak gondolatait elmondani nem lesz képes.

Stephen Haking a diagnózisra fittyet hányva tovább folytatta munkáját, megnősült (megjegyzem kétszer is) és három gyönyörű gyerek édesapja, ma már három unokája is van. Neve még a laikusok számára is ismert, népszerűsége Albert Einstein-ével vetekszik.

A mindenség elmélete első volt felesége, Jane Hawkinggal való megismerkedését, és 25 évnyi házasságát, három gyerek megszületését meséli el egy gyönyörű, torokszorító, humorral enyhített két órában.

Jane Hawking - Utazás a végtelenbe

„Lehet, hogy Stephen Hawking tizenegy dimenzióban gondolkodik, de első felesége ennél is többre képes.” The Times

Az utazás a végtelenbe című, lenyűgöző memoárjában Jane Hawking, Stephen Hawking első felesége kettejük rendkívüli házasságának rejtelmeiről mesél. Stephen tudományos hírnevének növekedése közben teste egyre  jobban összeomlott az őt sújtó motoros neuronbetegség  következtében, és Jane elfogulatlanul számol be arról, hogyan igyekezett egyensúlyba hozni a huszonnégy órás ápolónői szolgálatot a gyarapodó család egyre növekvő igényeivel. Kivételesen őszinte, megindító és sokszor vicces könyvében Jane Hawking nem csupán első házasságának bonyolult és fájdalmas dilemmáit osztja meg az olvasóval, hanem azt is, hogy milyen megpróbáltatások elé állít a hírnév és a vagyon egy házasságot.

uip-duna film

Stephen Hawking - a zseni

1964 júniusában ismertséget szerzett a cambridge-i egyetemei tanszéken, amikor Hoyle állandó világegyetemről tartott előadása közben felállt és botjára támaszkodva megkérdőjelezte Hoyle elméletének egy részét. A tudós dühösen kérdezte, hogy mégis honnan tudja, hogy hibás a levezetés, amire Hawking azt válaszolta, hogy kiszámította. Mindenki azt hitte – köztök Hoyle is –, hogy Hawking előadás közben fejben számolta ki a bonyolult levezetést. Valójában Hoyle egyik tanítványa (aki Hawking barátja volt) már az előadás előtt megmutatta neki a kutatási anyagot, és azon hosszú számításokat végzett. Ettől kezdve pimasz zseninek könyvelték el Hawkingot.

uip-duna film

1970 óta gyakorlatilag teljesen le van bénulva és kerekes székhez kötve éli életét. Huszonnégy órában vigyáznak rá, ő pedig számítógép, infravörös érzékelő és egy hangszintetizátor segítségével kommunikál. A tudós 1988-ban hívta fel magára a figyelmet „Az idő rövid története” című könyvével, mely a világegyetem egyszerűsített áttekintése. Több mint tízmillió példányt adtak el belőle világszerte.

Meghallgathatta a kiváló matematikus, Roger Penrose egyik előadását. Penrose szingularitásokról beszélt, ahol anyag tűnhet el a térben. Hawkingban rögtön felmerült a kérdés, hogy működhet-e fordítva is a dolog. Az egész elmélet kulcsa a korábban már ismert elmélet a fekete lyukakról. Einstein elmélete alapján és Penrose képletében az időirányt megfordítva bizonyította, hogy létezhet a fordítottja is a fekete lyuknak, amikor is a semmiből tör elő anyag, ahogy azt az ősrobbanás-elmélet feltételezi. Ez a bizonyítás elismerést szerzett számára

„Gyakorlatilag egész felnőtt életemben motoros neuronbetegséggel küszködtem. Ez mégsem gátolt meg abban, hogy nagyon szép családom legyen, és sikeres legyek a munkámban. Igyekszem annyira normális életet élni, amennyire csak lehet, és nem gondolni az állapotomra, vagy sajnálkozni olyan dolgok miatt, amelyek elvégzésében meggátol, és amelyek nem is olyan számosak.”

Hawking beszéde is kezdett eltorzulni és beszédét értő személy tolmácsolásával tudott csak előadásokat tartani. Így diktálta le tanulmányait is. 1985-ben egy genfi utazás során tüdőgyulladást kapott és szervezete összeomlott. Csak egy gégemetszéssel tudták megmenteni, de így elveszítette beszédképességét. Egy ideig segítői próbáltak áthidaló megoldást keresni, de egyik módszer se volt optimális. Végül egy Walt Woltosz által fejlesztett gép segítségével – az éppenhogy minimális ujjmozgásra képes – Hawking mindössze egy kapcsoló mozgatásával tudott szöveget szerkeszteni, és egy másik készülék segítségével azokat kimondani. Így a kommunikációja gördülékenyebb lett, mint a beavatkozás előtt volt. Egyre több szakember áll rendelkezésére. Egy végzős hallgatókból álló csoport segít a számításokat elvégezni.

Hawking magyar hangja a BME-n készült

Stephen Hawking ma is egy 1988-ban készült, az MIT professzora, Dennis Klatt kutatásain (KlattTalk majd DecTalk) alapuló angol nyelvű gépi szövegfelolvasó (TTS, text-to-speech) rendszert használ. Ma már ennél sokkal emberre emlékeztetőbben szóló megoldások is léteznek, ő azonban annyira azonosult ezzel a gépies, de érthető hangkarakterrel, hogy nem váltott újabb rendszerre.

Mikor a Mafilm Audio Kft vezetője, Kálmán András megkeresett, hogy tudunk-e magyar gépi hangot adni a Stephen Hawkingról szóló filmhez, eszembe jutott, hogy a nyolcvanas  években az MTA Nyelvtudományi Intézetében és a BME-n Olaszy Gábor kollégám fonetikai kutatásainak köszönhetően már elkészült a HungaroVox és a MultiVox rendszer, ami magyarul és néhány más nyelven produkált a DecTalk-hoz hasonló minőséget. Azonban ezeket a gyakorlatban már nem használjuk. Mégis, mi lehet az a hang, ami hasonlít is az angol változathoz, de elég jól érthető és ma is használt rendszerből származik? Így esett a választásunk a ProfiVox-diád technológiára. Ezt a rendszert akár hat hanggal is használják a magyar látássérült emberek a Jawsfor Windows képernyő olvasó programban már 2000 óta. Gépies hang, de nagy előnye, hogy jól érthető, kis erőforrást igényel a számítógéptől és széles határok között változtatható a beszéd sebessége.

Stephen Hawking talán a legismertebb ember, aki gép segítségével beszél, de hazánkban ma is évente több ezer ember szorulna rá, hogy hosszabb-rövidebb időre hozzájusson egy automatikus, magyar nyelvű beszédgenerátorhoz. Az ALS betegségen kívül más okok is vannak, például agysérülés miatti afázia, rákos folyamat miatti gége eltávolítás, mandulaműtét, intenzív kezelés, stb.

Ha valakit mélyebben érdekel a téma, figyelmébe ajánlom a „Magyar beszéd” című könyvünket, amely az Akadémiai Kiadónál jelent meg, vagy látogasson el hozzánk, a BME Távközlési és Médiainformatikai Tanszék Beszédkommunikáció és Intelligens Interakciók Laboratóriumába. - meséli Németh Géza a laboratórium vezetője

A film ötlete már 2000-ben felmerült az új-zélandi születésű rendező, Athony McCarten fejében, de sehogyan sem bírta rávenni Jane Hawking-ot a könyv megfilmesítésére. Nem adta fel évekig bombázta újra és újra átdolgozott forgatókönyvekkel, míg végül Jane rábólintott a dologra. A rendezői székbe végül James Marsh került, a főszerepet Eddie Redmayne kapta, aki azóta emiatt egy Golden Globe díjjal is büszkélkedhet és az Oscarra is esélyes. Őszintén szólva meg is érdemelné, mert elképesztően hiteles a szerepben, pedig nem volt könnyű dolga.

Hawking figurája annyira közismert, hogy elég nagy bátorságra vall a bőrébe bújni. Redmayne azonban brillíroz. Mimikája, ujjmozgásai, járása, minden rezdülése valósághű. Elképesztően szerethetővé teszi a karaktert és teljesen együtt érzünk vele, amikor szembesül a dianózissal, amikor bezárkózik, amikor elküldi szerelmét, Jane-t. Csodáltam amikor erőt vett magán, folytatta tanulmányait, megnősül és teljes életet kezd élni. Persze állapota egyre rosszabbodik. A Jane-t alakító Felicity Jonest is dicsérjük meg, végtelenül kedves, türelmes, a nem mindig barátságos Stephennel. Egyszerre ápolja a testét, a lelkét, támogatja a munkában, háziasszony és persze anya.

A premieren - UIP-duna Film

Stephen maga a csoda és mindenre rácáfol, amit az orvosok jósolnak számára. Mindenkinek merem ajánlani a filmet!