The Grand Budapest Hotel - 2014
2014. szeptember 18. írta: .loretta

The Grand Budapest Hotel - 2014

Wes Anderson nyolcadik nagyjátékfilmje, minden egyes sajátosságával, humorával és iróniájával: többek között a '30-as évek komédiái és Stefan Zweig emlékiratainak ihletfelhőjében. Zweig szerint nem az írók találják ki a történeteket, hanem a történetek találják meg az írókat, ezzel a felütéssel kezdünk bele.

AGBH_Launch_16_online_final.jpg

 InterCom

Zero Musztafa, a hotel egykori londinerje meséli el a történetet nekünk: a hotelről, Gustave-ról, a legendás portásról, egy reneszánsz festményről és annak kalandos útjáról, bárónőkről, örökségről, barátságokról, háborúról, fasizmusról, kelet-európai életérzésről, hibátlan szimmetriával, és elképesztő sztárcsapattal, a legapróbb mellékszerepekben is.
Semmi, az ég világon semmi köze Budapesthez.
Ez a hotel neve, és ennyi. Miért? Mert ezzel is a kelet-európai atmoszférát erősíti, és mert gyakori, hogy nagyvárosokban más nagyvárosokról neveznek el hotelt. Nem én találtam ki, egy sajtótájékoztatón mondta a rendező.

A Grand Budapest Hotelről.

Egy fiktív alpesi, talán Osztrák - Magyar Monarchiát megidéző - bár ebben a korszakban az már nem létező - helyszínen, Zubrowka törpeállamában helyezkedik el, a boldog békeidők és annak végét közelítő korszakban, ahol a fasizmus és a kommunizmus szele egyre erősebben fúj.
A hotel egy irónikus történelemábrázolás szimbolikus helyszíne, ahol a patinás cukorkaszálloda méltósága és harsány miliője adja a középpontot a történetnek.
TGBH_jelenetfoto (19).jpg
 InterCom

Gustave-ról, a legendás portásról, egy reneszánsz festményről és annak kalandos útjáról, bárónőkről, örökségről.

Gustave, a portás szerette a bárónőket, dámákat, és a művészetet, bár ez utóbbival inkább válik mások szemében nevetség tárgyává, ezzel is jelezvén a kultúra leértékelődését, eltűnését, amely a 21. században is sokat feszegetett téma. Megörököl egy festményt a bárónő bőrébe bújt Tilda Swinton-tól, no meg kiderül, hogy az egész hotelt is, és persze ezzel el is kezdődik a kalamajka, hiszen a vérszerinti örökösöknek nem annyira veszi be a gyomra, hogy bukták a tetemes családi örökséget.

TGBH_jelenetfoto (2).jpg
 InterCom

Barátságokról, háborúról, fasizmusról.

Közben összebarátkozik a Hotel új londinerével, Zeroval, s a két világháború közötti boldog békeidőket emlegető arisztokrácia által teremtett atmoszféra, a nácizmus közép-európai felerősödése, a kibontakozó második világháború még szorosabbra fűzi barátságukat. Persze színpadra lép egy édes kis szerelmi viszony is, meg hát a féltucat neves sztár is közben itt-ott elmegy a kamera előtt, néhol még egy geg is jut nekik.

TGBH_jelenetfoto (24).jpg
 InterCom

Kelet-európai életérzésről, hibátlan szimmetriával, és elképesztő sztárcsapattal, a legapróbb mellékszerepekben is.

Andersonról, ha valamit tudni kell, amit két szóval el akarunk mondani, az a tökéletes látványvilág. 
Hosszas keresgélés után a stáb a filmbeli Grand Hotelt egy már-már szimbolikus helyen, a Németország, Lengyelország, Csehország metszéspontjában lévő Görlitzben találta meg. A film képi világát a 30-as évek klasszikus komédiáin kívül meghatározta a századforduló és a két világháború közti időszak képzőművészete is, Madame D. (Tilda Swinton) külsejét például jórészt Klimt nőalakjai ihlették. 
TGBH_jelenetfoto (3).jpg
 InterCom
Repkednek a filmben a német, szláv és magyar hangzású nevek. Vilmos Kovács, az ügyvéd, például a Hollywoodban is nagyra tartott két magyar operatőr (Zsigmond Vilmos és Kovács László) tiszteletére hozták össze.
A zene is erősen közép-európai ihletettségű, szerepet kap benne a balalajka, a cimbalom és a cigányzene is.
Nemcsak a lehető legszimmetrikusabb képbeállításokkal teszi tökéletessé fantáziavilágát, hanem a megidézett régimódi filmtípusok képarányát is felhasználja. 
Ha több mint két szóval jellemezzük Andersont, akkor a tökély fogalmát boncogathatjuk: jelmezek és díszletek kategóriában is. Továbbá jellemző rá a fejezetre bontás, a groteszk helyzetek létrehozása, a narráció, és a sztárparádé, amit már emlegettem, akkor lássuk a neveket: Bill Murray, Tilda Swinton, Jeff Goldblum, Jason Schwartzman, Ralph Fiennes, Adrien Brody, Jude Law, Willem Dafoe, Owen Wilson. Pontpontpont.
És persze imádja meglovagolni a filmzsánereket: esetünkben egy történelmi kalandfilm definíciójának kibontakozását és dekonstrukcióját tárja elénk, a maga esetlenségnek álcázott tökéletességében.
TGBH_jelenetfoto (26).jpg
 InterCom
 
Szívhez szóló kis Anderson-film, negédes hangulatba áztatva.
Még több kép itt.

 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 

A bejegyzés trackback címe:

https://popkult.blog.hu/api/trackback/id/tr166706285

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

mojoking77 2014.09.18. 12:51:22

Szegyenlemm magam erte, de nekem nagyon nagyon nem teszett.
Unalmas, vontatott, logikatlan al-muveszfilmnek tartom, amit valamiert kotelezo mindenkinek imadnia, es maximalisan el kell ajulnia tole.
Ami az egyetlen valodi elonye, hogy teljesen mas kepi vilaggal operal, mint a mai filmek kb 100%-a
De ettol meg nem lesz jo.
Szerintem...

janoszeged 2014.09.18. 13:36:17

SZÓRAKOZTATÓ.
Jelmez,díszlet, színészi játék remek. A történet nem nagyobb butaság, mint az összes krimi, akciófim, stb

hambig 2014.09.18. 13:44:07

"Tilda Swinton bőrébe bújt bárónőtől"
nem pont fordítva van értelme?

.loretta · http://popkult.blog.hu/ 2014.09.18. 13:48:34

@mojoking77: Nem kötelező szeretni természetesen, valóban, ha levesszük a csokimázas látványt, nincs túl sok mondanivalója. De nem is ezt vártuk tőle, hanem a karakterek kidolgozottságából adód burleszk krimi-komédiát, én ezt meg is kaptam, talán te mást vártál tőle, és ezért nem tetszett. Ezzel nincs is semmi baj.

@hambig: De-de. Köszi, javítom rögtön.