300 - A birodalom hajnala - 300: Rise of an Empire [2014]
2014. március 17. írta: redbandita

300 - A birodalom hajnala - 300: Rise of an Empire [2014]

A 2007-ben készült 300 a bemutatója után kapott hideget, meleget, de a kritikusok inkább rossz szájízzel emlegették Zack Snyder rendezését. A gyártó most Noam Murrot kérte fel a film elkészítésére, és talán jól is tette, mert a film 3/4-e egészen élvezhető volt. Történelmileg igencsak megkérdőjelezhető még amatőr szemmel is, de az biztos, hogy látványos... Azt hittem Gerad Butler nélkül szinte élvezhetetlen lesz számomra, de néhány képkocka erejéig feltűnik Gerry és igazából mindenki olyan izmos, kockahasú, hogy az már már zavarba ejtő, még női szemmel is. Senkin nincs egy deka felesleg se: mindenki kigyúrt, jól ápolt (értsd viszonylag szőrtelen), vagy éppen hölgyek esetében makulátlan bőrű, szépen sminkelt. 

Tizenhat éven aluliak számára nem ajánlott

300_birodalom_online_16.jpg@Intercom

A forgatás 2012 nyarán vette kezdetét Bulgáriában, akkor még úgy tűnt Zack Snyder marad a direktor, de erről később (Az acélember miatt) lemondott. Snyder azonban nem maradt ki teljesen az új film elkészítéséből, társforgatókönyvíróként munkálkodott az új moziban. 

Frank Miller megkeresett – meséli Snyder –, és elmondta, hogy egy filmötleten dolgozik: a téma Themisztoklész athéni hadvezér és a perzsa flotta összecsapása, és a perzsák vezetője egy különleges asszony, Artemiszia. Amikor megtudtam, hogy a küzdelem ugyanakkor zajlott, amikor Leonidász a thermopülai szorosban farkasszemet nézett a perzsákkal, felkiáltottam: ez nagyon jól hangzik! Amikor aztán néhány rajz kíséretében elküldte a történet vázlatát, már tudtam, hogy ezt kell megcsinálnunk.”

A cselekmény gyakorlatilag párhuzamosan fut a 300 történetével – veszi át a szót Noam Murro rendező –, de teljesen új nézőpontból mutatja meg az eseményeket.” 

Zack és Kurt olyan forgatókönyvet készített – magyarázza Bernie Goldmann producer –, amelyik kiegészítette az első filmet, de egy másik csatatéren játszódott. És a legfontosabb különbség, hogy a sorsdöntő ütközetet nem spártaiak vívták benne, akiket egész életükben harcra neveltek, hanem szabad emberek, akik a saját akaratukból vállalták, hogy harcba szállnak, és az életüket áldozzák valamiért, amiben hisznek.”

A főszereplőnk, Themisztoklész

A görögöket harcba vezető férfi, Themisztoklész félig katona, félig politikus. Legjellemzőbb tulajdonságai: bátorság, büszkeség, na és persze hazaszeretet. A legkilátástalanabb helyzetekben is hisz a győzelemben. Mielőtt azonban megvívná a csatát a perzsákkal, sereget kell toboroznia, amihez minden politikusi ügyességére szüksége van. Olyannyira hősies, hogy éltét is feláldozná, ha azzal mentené meg Athént.

300_A_birodalom_hajnala_jelenetfoto (13).jpg@Intercom

Mutassuk meg, hogy inkább állva halunk meg, minthogy térden csúszva éljünk."

Ő az, aki halálos sérülést okoz Dareiosz perzsa uralkodónak, és ettől persze óriási népszerűségre tesz szert a görögök között. Nevét mindenki ismeri még a perzsa seregben is.

„Leonidásszal ellentétben, aki katonás, ellentmondást nem tűrő stílusban irányítja Spártát, Themisztoklésznek szónokként is kiválót kell nyújtania, hogy a görögöket rávegye a küzdelemre – fejtegeti a hadvezért alakító Sullivan Stapleton. – Tisztában van vele, hogy serege még így is gyengébb a perzsákénál, de szereti a hazáját, és hisz a demokráciában. Én is a forgatókönyvből értettem meg egyébként, hogy ez az eszme milyen forradalmi újdonság volt abban a korban.”

Minden baj forrása: egy nő

Themisztoklész ellenfele a perzsa hadvezérnő, Artemiszia, akit ugyancsak megszállottja egy eszmének, de ez távolról sem a demokrácia, hanem a bosszú.

Artemisziát a Perzsa Birodalom legkiválóbb harcosai képezték, míg olyan nem lett, akihez senki sem fogható.”

300_A_birodalom_hajnala_jelenetfoto (4).jpg@Intercom

Artemiszia elsőre igazi tébolyult, őrült nőnek tűnik. Azt azért gondoltam az első perctől, hogy valami nagyon borzalmas, súlyos dolog lehet a múltjában, ami miatt ennyire gyűlöli a görögöket. Eva Green egyébként nagyon jól hozza a véreskezű, bosszúszomjas, harcos amazont, aki eléggé kezében tartja Xerxest. Artemisziai és Themisztoklész valamiféle furcsa tiszteletet(?) mutatnak egymás iránt, mindketten gondolkodás nélkül szúrnák szíven a másikat, de elismerik a harci tudásukat, talán mondhatom, hogy felnéznek egymásra.

„Mindketten mélyen hisznek a maguk céljaiban – mondja Murro –, ez teszi olyan izgalmassá szellemi és fizikai párviadalukat.”

Artemiszia valóban létezett – magyarázza a figurát alakító Eva Green –, bár nem pontosan olyan volt, mint a filmben. De ha nő létére egy hadsereget bíztak rá, rendkívüli egyéniségnek kellett lennie.”

Az alkotók a kezdetektől egyetlen színésznőben gondolkodtak.

300_A_birodalom_hajnala_jelenetfoto (7).jpg@Intercom

„Nem is tárgyaltunk mással, csak Eva Greennel – erősíti meg Canton. – Az ő Artemisziája egyszerre igazi nő és könyörtelen ragadozó.”

Veszélyes, gyönyörű, szexi, és van két kardja, amit remekül használ, úgyhogy nem tanácsos ujjat húzni vele – tréfálkozik Murro. – Eva olyan asszonyt formált meg, aki nem kételkedik céljai helyességében, és mindent megtesz, hogy elérje őket.”

Szeretek negatív figurákat játszani – árulja el Green –, főleg, ha ilyen összetettek, és cselekedeteik motivációja is kristálytiszta.”

I. Artemiszia, azaz Halikarnasszoszi Artemisszia

Létező történelmi személy, de a filmben szereplő karakternél jóval szelídebb jellem volt. A valóságban Artemissza családját más tragédia éri, mint a filmben. A lányt édesapja neveli harcias jellemmé, 12 évesen már részt vett haditanácson. Kereskdelemi kapcsolat fűzte a perzsákhoz, de a görög poliszokkal is jó viszonyt ápolt. A görög-perzsa háborúkban a hölgy mégis a perzsák oldalán harcolt, és emiatt honfitársai vérdíjat tűztek ki a fejére. A legenda szerint a háború alatt a hajósai egy görög tisztet húztak kis. Artemissza szabadon akarta engedni, de a férfi leköpte és árulónak nevezte, ezután a nő kifeszítette a hajóorra, átvágta a torkát és hagyta, hogy elvérezzen.

Az isteni Xerxész 

Xerxész kicsit több szerepet kap, mint az első filmben és megismerünk valamennyit a múltjából. Kiderül hogyan éli meg édesapja, Dareiosz halálát feldolgozni és hogyan változik a perzsák "isteni" uralkodójává. Az alkotók Xerxész "születésének" mellékszálát azért is hangsúlyozták különösen, mert hamarosan megjelenik Frank Miller új képregénye, amelyben a négyméteres perzsa isten lesz a főszereplő.

300_A_birodalom_hajnala_jelenetfoto (41).jpg@Intercom

Az első filmből semmit se tudtunk meg a karakter előéletéről – mondja Rodrigo Santoro, a 300 után másodszor alakítja Xerxészt. – Most, hogy látjuk az átváltozást, jobban megértjük a figurát, és azt is, hogy mitől olyan irtózatos a hatalma.”

Rodrigo Santoro naponta 6 órát töltött a sminkesek székében, hogy azok Xerxészt, a perzsa istenkirályt varázsoljanak belőle. 

300_A_birodalom_hajnala_jelenetfoto (40).jpg@Intercom

A bosszúra éhes özvegy

A film történetét Gorgo királynő, Leonidász özvegye mondja el, aki David Wenhamtól, a korábbi rész narrátorától veszi át a stafétabotot. Gorgóval akkor találkozunk először, amikor Themisztoklész Spártába érkezik, hogy rábeszélje a katonaállam lakóit, csatlakozzanak Athén és a többi városállam szövetségéhez. Bár a spártaiaknak életeleme a háború, Gorgó mégsem a remélt választ adja Themisztoklésznak.

300_A_birodalom_hajnala_jelenetfoto (5).jpg@Intercom

A spártaiak szeretnek harcolni, de csakis Spártáért – magyarázza Lena Headey, aki a 300 után ismét a spártai királynő bőrébe bújik. – Nem akarnak senkivel szövetséget, és nem kívánják a vérüket hullatni a Themisztoklész által megálmodott egységes Görögországért.”

Látványos csaták

Akárcsak a 300-ban, ezúttal is virtuális környezetben játszódik a film, ami annyit jelent, hogy a felvételek során az alkotók és a színészek is csupán elképzelni tudták a látványt, ami a mozivásznon a nézők elé tárul. További nehézséget jelentett, hogy a csatajelenetek nem szilárd talajon, hanem hajók fedélzetén játszódnak. Az alkotóknak egy sor új technológiát kellett mozgósítaniuk, hogy az összes nehézséget megoldják.

Olyan látványt akartunk teremteni, amely illeszkedik a 300-éhoz, de nem teljesen azonos vele – magyarázza Zack Snyder. – Feltettük magunknak a kérdést: hogyan teremthetnénk egy hasonló, de mégis önálló képi világot? Azt hiszem, meggyőző választ sikerült adnunk a problémára.”

Zack az első pillanattól olyan filmet akart – mondja Murro –, amelyik vizuálisan folytatja a 300-at, de túl is lép rajta. És minden ötletet hálásan fogadott, ami a megvalósításban segítette.”

Bár a csatatér a thermopülai szoros helyett az Égei-tenger, Murro és operatőre, Simon Duggan az új film látványvilágának kidolgozásakor is a 300-at tekintette vizuális referenciának. A tervezés során a previzualizációnak nevezett technikát alkalmazták: elkészítették a díszletek és a szereplők digitális modeljét, és egész jelenetsorokat szimuláltak számítógépen.

Hollander szorosan együttműködött a Scanline vizuális hatás (VFX) csapatával, amelyik a folyamatosan hullámzó, kavargó tenger számítógépes tervezését végezte. 

300_A_birodalom_hajnala_jelenetfoto (15).jpg@Intercom

Azokat a jeleneteket, amelyekben a szereplők belezuhannak a tengerbe, a Warner Bros londoni stúdiójának hatalmas víztartályában vették fel.

A hellének és a perzsák csatahajói – a bulgáriai Nu Boyana Stúdióban készültek, és természetesen ezek is számítógépes utómunkával nyerték el végletes formájukat. Minden külső és belső díszletet zöld vagy kék vászon vett körül a forgatás alatt, és erre kerültek rá később a pazarul kidolgozott görög és perzsa látképek.

Patakokban folyik a vér

Fontos szerepet kap a filmben egy másik cseppfolyós halmazállapotú anyag: a vér, amely patakokban ömlik a csatákban.

„A látványosabb hatás érdekében ezt is utólag adtuk hozzá a jelenetekhez – avat be Hollander. – Minden vágást, döfést utólag láttunk el vérrel: el lehet képzelni, hogy ez mekkora munkát jelentett!”

Izmos testek

A 300 látványelemei közül az egyik legemlékezetesebb a spártai katonák elképesztően kidolgozott fizikuma volt. Az alkotók tudták, hogy az új filmben is tökéletesen kell kinéznie minden szereplőnek, de volt egy különbség. A 300 – A birodalom hajnala a 300-al egyidőben játszódik, azokon a színészeken tehát, akik a 300-ban is szerepeltek, nem látszódhatott meg az azóta eltelt hét év. Rodrigo Santoróra ismét több heti, szigorú diétával egybekötött edzés várt a konditeremben, hogy meggyőzően alakíthassa a perzsa istenkirályt. Négy edző dolgozott a színészekkel. Eva Green napi 4 órát edzett, hogy el tudja játszani Artemisziát, a perzsák vad és szexi vezérét. Elmondása szerint mégsem ez, hanem a szigorú diéta, és a jégkrém tilalom volt a legnehezebb számára. A Themisztoklészt alakító Sullivan Stapleton már 10 héttel a forgatás előtt megkezdte az edzést: napi másfél óra kardió, és másfél óra súlyzózás...

300_A_birodalom_hajnala_jelenetfoto (18).jpg@Intercom

„A szabad görögöknél nem érvényesült az a szigorú törzsi rendszer, mint a spártaiaknál – magyarázza Zack Snyder –, ezért a trénerek minden színész számára egyéni edzéstervet dolgoztak ki.”

Külsőségek

Az alkotók a görögök és a perzsák közötti különbséget öltözködésükben, hajóikban, fegyvereikben, épületeikben is megakarták mutatni. A görögök ruhái sokkal egyszerűbbek, letisztultabbak. A perzsák színvilága sokkal sötétebb: a fekete a domináns szín, amit az arany és a zöld egészít ki. Ugyanez az elv igaz a hajóflottára is: a görögöké sokkal letisztultabb, a történelmi hűség volt fontos. A perzsa hajók baljósak, ijesztőek, az alkotók itt szabadjára engedték a fantáziájukat. 

Eltérő stílust képviselnek a két sereg kézifegyverei is. A perzsa kardok és pajzsok gazdagon megmunkáltak, feketék vagy ezüstszínűek, a görögök fegyverzete viszont egyszerűbb, réz- vagy bronzszínű. A fegyvereket a kaszkadőrök tesztelték, s minden vágó- és szúrófegyver lándzsa csak azután kerülhetett gyártásra, hogy a szakértők biztonságosnak és használhatónak minősítették.

Alexandra Byrne jelmeztervezőnek anyagok, szabásvonalak és varrási technikák terén is két különböző világot kellett megteremtenie. Egyik legpompásabb alkotása Artemiszia jelmeze, amelyben izgalmasan keverednek a különféle anyagok, a bőr, a szövet és a fém.

„Noam erős és karakterisztikus jelmezt kért tőlem Artemiszia számára, amely kifejezi a figura kétarcúságát: azt, hogy egyszerre nő és katona – magyarázza Byrne. – A vonalak ezért szigorúak, de kissé nőiesek, és a ruha alaptónusa fekete, a komorságot azonban arany díszek oldják.”

300_A_birodalom_hajnala_jelenetfoto (8).jpg@Intercom

Artemiszia személyiségének kettőssége azokon a ruhákon is megjelenik, amelyeket Themisztoklésszel való találkozásai során visel. Első alkalommal saját hajóján fogadja a görög hadvezért: ekkor gazdagon redőzött, arany- és bíborszínekben pompázó, fémes ruhát visel, és hozzá fém sodronyinget. Amikor újra találkoznak, már tetőtől talpig katona – két kardot hord, és a gerincén hatalmas tüskék meredeznek.

Themisztoklész ruhatára sokkal egyszerűbb.

„Sokat próbált katona – jellemzi a nagy hadvezért Byrne. – Nem akar hivalkodni a hatalmával és a pozíciójával, a praktikus dolgokat szereti.”

Zene 

A 300 sikerében nagy szerepet játszott a remek zene, és ennek a hatáselemnek most is fontos szerepet szántak az alkotók. A 300 – A birodalom hajnala zenéjét Junkie XL szerezte, akire hosszas keresés után akadt rá Murro. „Rengeteg anyagot meghallgattam, míg végül valaki oda nem adta az ő egyik CD-jét – meséli a rendező. – Azonnal tudtam, hogy ő kell nekünk. A zenéje izgalmas keverék: mozgalmas, modern, feszült és drámai, tökéletesen illik a filmhez.”

Eddigi sikerek

A 300 – A birodalom hajnala  egyetlen rohammal foglalta el a világ mozijait és az egész világon különleges sikert aratott. A film Brazíliától Franciaországon és Nagy-Britannián át Oroszországig és Indiáig számtalan országában került rögtön a mozis toplista első helyére, és összesen 89 millió dollárt gyűjtött. Természetesen az Egyesült Államokban is No. 1.: egyszerre több mint 3400 mozivásznon vetítették, és a bevétele meghaladta a 45 millió dollárt. Magyarországon egy hét alatt majd 70 000 néző csodálta meg a görögök és perzsák háborúját.

A bejegyzés trackback címe:

https://popkult.blog.hu/api/trackback/id/tr445864222

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.