A túlélő - Lone Survivor [2013]
2014. február 02. írta: enbee

A túlélő - Lone Survivor [2013]

Marcus Luttrell nyolc évet szolgált az amerikai hadseregben, megjárta (többek között) Afganisztánt, majd miután hazaért, könyvírásba kezdett. A saját történetét írta meg, először talán csak terápiás célzattal, de hiba lett volna a kéziratot a fiúkban hagyni, mert A túlélőnek hála Luttrellnek és családjának többé nem valószínű, hogy anyagi gondjai lesznek. A könyv a New York Times bestsellere lett, Peter Berg pedig megfilmesítette a 2005-ös eseményeket.

tulelo.jpg

A túlélőnek elég beszédes a címe, mondhatni lelövi a poént, de már a film felénél úgyis tudjuk, hogy happy endre nem nagyon számíthatunk.

Az Afganisztánban állomásozó SEALek azt a küldetést kapják, hogy egy magas rangú tálib vezetőt kiiktassanak. A terv szerint egy négy fős csoport végzi el a munka nehezét, a többiek pedig majd mennek értük kimenekíteni. Mikey Murphy (Taylor Kitsch) vezetésével el is indul a kis csapat, név szerint Danny Dietz (Emile Hirsch), Matt Axelson (Ben Foster) és Marcus Luttrell (Mark Wahlberg). A fiúk landolnak a falutól biztonságos távolságban, aztán a nem könnyű terepen megközelítik a célpontot, elfoglalják az állásaikat és várnak. Ez még a terv szerint zajlik, ám arra nem számítottak, hogy felbukkan egy kecskepásztor nagypapa a két unokájával, és gyakorlatilag beléjük ütköznek. A baj megtörténik, de a katonáknak sikerül elfogni a három afgánt, akik rádió összeköttetésben vannak a faluban lévő tálibokkal. Azokkal a tálibokkal, akiknek a vezetője a célpont, és akik háromszor annyian vannak, mint amire az amerikaiak számítottak.

tulelo_screen_002.jpgMikey, Marcus, Axe és Danny
forrás: Cinetel

Tanakodnak Luttrellék, hogy mi legyen, próbálnak rádión segítséget kérni a bázistól, de a hegyek között nincs vétel, így magukra maradnak. Danny és Axe szerint végezni kéne a túszokkal és eltüntetni őket, Marcus viszont azt hajtogatja, hogy ezt nem tehetik, a SEALek nem ölnek gyerekeket. Mikey a rangidős, ő dönt. Az akciónak úgyis annyi, úgyhogy összepakolnak, eleresztik a foglyokat, aztán irány a szemben lévő hegycsúcs, ahol már lesz vétel, hívják a többieket, és irány vissza a bázisra. Ez tervnek mondjuk nem is olyan rossz.

De a dolgot természetesen nem így alakulnak. Egyrészt a tálibok sokkal gyorsabban a nyomukra akadnak, mint arra az amerikaiak számítottak, másrészt Axe lába megsérül, harmadrészt pedig nem a megfelelő magaslatra lyukadnak ki, és továbbra sem sikerül elérni a segítséget. Luttrellék visszamennek az erdőbe, és felkészülnek az összecsapásra.

Igazából négy megjegyzésem van a filmhez, mert hogy jegyzeteltem ám. Az első, hogy a leteríthetetlen hősök kultuszát táplálja rendesen a film. Már mind a négy katona vérzik legalább két végtagjából és egy sebből a testén, ráadásul zuhantak egy brutálisat a sziklákról, de ők még mennek tovább, ha nem is úgy, mintha mi sem történt volna, de meglepően jó erőben. Nyilván hajtja őket az adrenalin, és a kiképzésük is felkészítette őket hasonló helyzetekre, de hát na. És ez egyébként még nem a vége a sztorinak, mert volt még egy bazi nagy zuhanás, amitől a fél mozi hangos szisszenéseket hallatott. Komolyan, minden egyes koppanás és zuttyanás fájt a nézőknek is, hogy a golyók ütötte sebekről ne is beszéljek.

Ezzel azt hiszem át is térhetünk a második pontra: könnyű volt együtt élni a filmmel. Az egy dolog, hogy terminátorként szinte mindent túlélnek a fiúk, ezen lépjünk túl. A túlélő ettől függetlenül nagyon emberi. Nem az amerikaiak a jók és a tálibok a rosszak, hanem mindkét oldalon meg lehet találni mindkettőt. Például Danny és Axe kivégezné a foglyokat, ami még ha érthető is az ő szemszögükből nézve, nem éppen elfogadható megoldása a helyzetnek, másik oldalon meg ott van az afgán falu, aminek a lakói a végén megmentik Luttrell életét.

A harmadik dolog, amit lejegyeztem, hogy mennyire szépen van fényképezve az egész film, már a témához képest. Vannak szemet szúró részek, mint mondjuk Danny halála, de az apróbb részletekre is nagy figyelmet fordítottak, ami szerintem mindig kifizetődő. Ide tartozik, bár lehet külön pontot érdemelne, hogy a témához képest meglepően kevés a vér. Nem mondom, hogy nem fröcsög a katonákból, de nem úgy, ahogy számítottam rá. A nyílt brutalitást mellőzi Berg, talán pont a téma érzékenysége miatt, hiszen mégiscsak igaz történetről beszélünk, a filmben szereplő katonák családjait még igencsak érzékenyen érintheti a téma, hiszen még 9 év sem telt el a valódi eset óta.

És ez az utolsó pont. Én, mint átlagos néző, csak sziszegtem, uuuuh-ztam és aaaaah-ztam, ha nem moziba nézem, akkor még talán egy-két könnycseppet is elmorzsoltam volna magamban. Marcus, Mikey, Danny és Axe rokonainak és barátainak viszont elképzelni sem tudom, milyen érzés lehet a filmmel szembesülni, és ez végig ott motoszkált a fejemben. Olvasni a  hivatalos értesítőt, vagy a könyvet, az egy dolog, azt az ember úgy értelmezi, ahogy akarja, és azt olvas a sorok közé, amit csak akar. De filmen látni az eseményeket, amikor készen eléd tesznek mindent, hogy "nesze, ez van, emészd meg" - na az valami teljesen más.

Újra nézős a film, csak nem mostanában. Majd ha ez az élmény már leült. Remélem addigra a könyv is megjelenik magyarul.

A bejegyzés trackback címe:

https://popkult.blog.hu/api/trackback/id/tr385794074

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

doggfather · http://dogg-n-roll.blog.hu/ 2014.02.11. 17:05:19

nekem is volt 1-2 kérdésem a végén is:

1. a hegyről leugrálás, zuhanás meg se kottyant nekik

2. ugyanezekben az esésekben a fegyvereiket sziklákhoz csapkodják és egyiknek se lesz semmi baja?!

3. mit keresnek a tengerészek a hegyekben? Nincs erre más egység?!