Toy Story - Játékháború [1995] - A Pixar első nagy dobása
2013. december 16. írta: redbandita

Toy Story - Játékháború [1995] - A Pixar első nagy dobása

Nemrég írtam egy kis összefoglalót a Pixar cég történetéről, ami kezdetben főleg számítógépek gyártásával foglalkozott, később fejlesztették tovább animációs részlegüket. Steve Jobs rengeteg pénzt, és munkát beleölt a vállalatba, de végig megmaradt a hite és végül 1991-ben sikerült megállapodnia (bár eléggé előnytelenül) a Disneyvel a Toy Story elkészítésének ügyében. Nagy nehézségek árán 1995-ben készült el a Toy Story, ami mondhatni történelmet írt. A film jegyzi a mozi történetének első, teljes egészében számítógéppel alkotott egész estés produkcióját, s ezen úttörő momentum eléréséért John Lasseter, a rendező különdíjban részesült az 1996-os Oscar-gálán. A Toy Story – Játékháborút ezen felül három kategóriában jelölte az Amerikai Filmakadémia.

toy story.jpg

A nehezen megszületett szerződés értelmében a Disney kizárólagos jogokkal bír a film és a karakterek felett, a Pixar a jegybevételek 12,5%-át kapja, a Disney viszont (kártérítés ellenében) bármikor leállíthatja a projektet, gyakorolja a művészi kontrollt és joga van elkészíteni a filmnek két másik részét, illetve ezen felül további folytatásokat, akár a Pixar nélkül is.

A Toy Story készítését a Disney folyamatosan felügyelte és kritikával, valamint javaslatokkal bombázta a Pixar alkotógárdáját, és vezetőjüket, John Lassetert. Ez rengeteg konfliktushoz vezetett, hiszen a rendező korábban a Disneynél dolgozott. Voltak jó ötletek pl. azt a Disneysek találták ki, hogy a történet alapja két teljesen különböző karakter barátsága legyen. Ám Woodyt kezdetben egy gonosz, flegma, mihaszna alaknak írták le, ami nem mindenkinek nyerte el a tetszését. Amikor 1993 novemberében a Pixar bemutatta a film első felének nyersanyagát a Walt Disney Feature Animation elnökének, Peter Schneidernek, a kezdeményezést amúgy sem szívelő vezető azonnal leállíttatta a produkciót.

07_steve-jobs-pixar-toy-story_0.jpg

Jobs finanszírozta az anyag újrakészítését, és a Disneytől kért egy második lehetőséget. A Pixar ezúttal saját ízlése alapján dolgozta át a karaktereket, és az új anyag már megnyerte a Disney vezetőinek tetszését, így 1994-ben folytatódhattak a munkálatok. Ekkor már átlépték a 17 millió dolláros keretet, amit a filmre szántak, de Jobs kénytelen volt ezt a saját kárára elszámolni. 1995-ben megtörtént a forradalmi animációs film bemutatója és hatalmas sikert aratott szakmailag és pénzügyileg egyaránt. Az animációs film összbevétele világszinten elérte a 362 millió dollárt. Kezdetben azonban a film, mint a Disney cég terméke vonult be a köztudatba, amin Jobs mielőbb változtatni akart.

A sztori

Andynek születésnapja van, ami aggodalommal tölti el régi játékait, akik bizony életre kelnek minden alkalommal, amikor a kissrác kilép a szobából. Az egyik nagy kedvence, a cowboy, Woody, aki úgy gondolja biztonságban van, de inkább felderítőket küldd az ajándékbontásra. A játékok félelme jogos, mert Andy kap egy nagyon menő űrhajós figurát, Buzz Lightyeart. és szép lassan ez válik a kedvencévé. Őt rajzolja le, ilyen mintájú az ágyneműje, vele alszik és őt viszi, ha csak egy játékot vihet magával.

TOYSTORY02.jpg

Woody nagyon nehezen viseli a dolgot főleg, hogy úgy véli nincs ki a négy kereke. Buzz ugyanis igazi űrhajósnak hiszi magát, fogalma nincs róla, hogy ő csak egy gyerekjáték. Azt hiszi tényleg tud repülni, tényleg van lézerfénye és megakarja menteni a bolygóját.

Egy véletlen baleset(?) során Buzz kiesik a gyerekszoba ablakán, Woody megakarja menteni, de ehelyett mindketten csak még nagyobb bajba kerülnek, ráadásul kilométerekre az otthonuktól. Buzz rossz döntései, bénáskodása, majd mély depressziója miatt egyre rosszabbul áll a szénájuk. Az idő pedig szorít, mert Andyék nemsokára új házba költöznek. Vajon odaérnek időben?

Pic 2.jpg

Nagyon jó kis animációs film, amit az egész család együtt is megnézhet, mert a főbb szereplők, vagy a tömérdek mellékszereplő közül mindenki fog találni magának kedvencet. A zenét (mind elég sok Pixar filmnél) Randy Newmannek köszönhetjük. Azt majd nézzétek meg, hogy itt is igaz az állítás, hogy a Pixar filmek sokszor utalnak egymásra pl. a Toy Storyban is előkerülnek a Pixar első hősei, a kis labda, meg a lámpa is (ami később uyge a cég jelképe is lett), sőt egy Tiny Toy könyvet is ki lehet szúrni Andy szobájában.

Az eredeti szinkronban Woody hangja Tom Hanks, míg Buzz-é Tim Allen volt.

A bejegyzés trackback címe:

https://popkult.blog.hu/api/trackback/id/tr735690112

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.