A Nagy Gatsby – 2013 – The Great Gatsby
2013. szeptember 12. írta: .loretta

A Nagy Gatsby – 2013 – The Great Gatsby

Amerikában járunk a ’20-as években. Az erkölcsök lazák, tombol a jazz, virágzik az alkoholcsempészet, egekbe szöknek az értékpapírok. Fényűző pompa, New York krémje ünnepli minden hétvégén az üres, jellegtelen, illúziókba kapaszkodó életét Jay Gatsby (Leonardo DiCaprio) nagyvilági házában, akinek személyét valóságtól elrugaszkodott legendák övezik. Mindenki találgat, de senki sem ismeri igazán. Talán még senki sem látta.

Történt egyszer, hogy a szomszédba költözött Nick Carraway (Tobey Maguire), és meghívást kapott egy ilyen szombat esti partyra. Ő a mi „elmesélőnk”. Ahogy még senki azelőtt, hisz minden résztvevő egy-egy hívatlan vendég, akik egy öt éve összetört álom részét képezik, természetesen mit sem sejtve. Nick és Jay összebarátkoznak és szép lassan fény derül Jay valódi létére. Szép lassan.

A nagy Gatsby_jelenetfoto (24).jpgKép: Intercom

A harmadik kulcsszereplőnk a történetben Daisy Buchanan (Carey Mullingan). A lány, aki minden kérdésre a válasz.

A forgatókönyv mondhatni tökéletesen követi a könyv felépítését, szinte szóról szóra, így miután én már olvastam a könyvet sok meglepetés nem ért. Ez egyszerre jó is és rossz is. Jó, hiszen megtartották a fordulatok sorrendjét, időt hagytak a karakterek kidolgozására és bemutatására, ahogy a nagysikerű F. Scott Fitzgerald tette 1925-ben. Rossz, hiszen mindezek ellenére a csodálatos látvánnyal sem tudták nem unalmassá tenni. 145 perces filmről beszélünk, és több mint 2 óráig fenntartani a nézők figyelmét nem könnyű feladat, főleg, hogy egy olyan történetről van szó, amit elég sokan ismernek. Fitzgerald tökéletesen tudta fokozni az izgalmat, például Gatsby-vel egészen a 60. oldalig nem találkozunk. Így van ez a filmben is, de valahogy mégsem éreztem olyan meglepő fordulatnak, olyan izgalmasnak a bemutatkozását, mint a könyvben. A tűzijáték ellenére sem.

tumblr_mnd0seTUAs1s1mhbxo1_500.gif

A karakterekre nagy hangsúlyt fektetett Fitzgerald: a női és férfi különbözőségek, a hatalom és  pénz emberre gyakorolt hatása, az életkor sajátosságai, a házasság szerepe, az élet múlandósága tökéletesen be vannak mutatva. Ezt próbálta követni a rendező (Baz Luhrmann) is. De a regény olvasása nélkül nem érezném teljesnek a képet.

– Megértően – több, mint megértően mosolygott. Az a fajta ritka mosoly volt ez, teli örök érvényű megnyugtatással, amivel négyszer-ötször ha találkozunk egy életen át. Egy pillanatra úgy érzed, ez a mosolygás maga az öröklét, s aztán neked kedvező és ellenállhatatlan elfogultsággal -rád- összpontosul. Olyan mértékben ért meg, amilyen mértékben te kívánod, hogy megértsen, úgy hisz benned, ahogyan te szeretnél hinni önmagadban, és biztosít arról, hogy pontosan olyan benyomása van rólad, amit te legjobb tudásod szerint szeretnél nyújtani önmagadról. (Nick Carraway)

Ami elképesztően jól sikerült: a látvány és a zene, hiszen ez az amiben újat tudott mutatni ez a feldolgozás. Csodálatos pompa vesz minket körül, csillogás, fényűzés, luxus, szín kavalkád mindenütt, és talán ez a részét még jobban sikerült a rendezőnek vizualizálni, mint a saját képzeletünknek. Vagy talán nem engedtem annyira szabadon a sajátomat olvasás közben.

GG-FMFP-0079.jpgKép: Pro Video Film & Distribution

Az idilli hangulathoz persze kellett a zene is, ami tökéletesen beillesztette az 1920-as évek zenei világát a 2013-as év stílusába. Tökéletesen megmutatja a giccses képmutató világ hangulatát, és kezdeti szín kavalkád a szereplőkkel együtt mattul el, ahogy kirángatnak minket az álomvilágból a realitásba.

GG-06749r.jpgKép: Pro Video Film & Distribution

„A nagy Gatsby soundtrackjének anyaga minden elvárásnak meg kell feleljen, mert egyrészt szívet tépő szerelmi történet az összetört álmokról. Másrészt egy partiktól hangos, vibráló, dekadens világ története. Arra volt szükség, hogy hangos, bombasztikus és izgalmas partizenéket – hip-hopot, az utca zenéjét – illesszük bele a filmbe, hogy ezzel is megerősítsük, a tragikus szenvedély és szerelem semmire sincs tekintettel.”

Anton Monsted - executive music supervisor és co-producer

Spoiler

A titokzatos főhősünkről végül lehull a lepel, kiderül, hogy egy nincstelen senki volt, aki egy lapra tette fel mindenét, felküzdötte magát a tündöklő fényűzés világába, ami - bár az ebben élők nem akarják belátni – sivár, kiábrándult és nyomorúságos, de ő megmaradt annak a tündérmesének a főszereplőjeként, aki elindult ezen az úton. Azonban ebben a korban és világban az idealizált romantikának nincs helye. Talán szerencsére, erre nem kellett rádöbbennie.

Spoiler vége

A nagy Gatsby_jelenetfoto (18).jpgKép: Intercom

„Úgy gondolom, A nagy Gatsby ma időszerűbb, mint bármikor.  Abban az időben tündöklő, de rendkívül kiszámíthatatlan volt a gazdaság, és azt érezték az emberek, hogy a jól bejáratott utak eltűntek. Akár tegnap is írhatta volna a regényt Fitzgerald. De nem akkor írta. A könyv egy másik helyre és időbe visz el, a vakító varázslatosság letűnt világába, ami extravaganciából, nagyratörő reményekből és összetört álmokból épült. S ennek a világnak a bemutatására Baznál jobban senki sem ért.”

Douglas Wick - producer

Mit tanulhatunk a történetből? Tanulhatunk kicsit a gyerekes szerelemről, az álmok hajhászásáról és széthullásáról, az őszinteségről, a látszatról, a meg nem értett emberekről, a tragikus sorsról és persze a pénzről, az üres érdekkapcsolatokról, a feltételekhez kötött vonzalmakról.

 

A látványról pedig ezt a videót javaslom nektek, mindenképp érdemes megnézni, és közben Lana Del Rey andalító hangja kísér minket ;)

Soundtrack pedig itt:

  1. 100$ Bill - JAY Z
  2. Back To Black - Beyoncé x André 3000
  3. Bang Bang - will.i.am
  4. A Little Party Never Killed Nobody (All We Got) - Fergie + Q Tip + GoonRock
  5. Young And Beautiful - Lana Del Rey
  6. Love Is The Drug - Bryan Ferry with The Bryan Ferry Orchestra
  7. Over The Love - Florence + The Machine
  8. Where The Wind Blows - Coco O. of Quadron
  9. Crazy in Love - Emeli Sandé and The Bryan Ferry Orchestra
  10. Together – The xx
  11. Hearts A Mess - Gotye
  12. Love Is Blindness – Jack White
  13. Into the Past - Nero
  14. Kill and Run - Sia

A bejegyzés trackback címe:

https://popkult.blog.hu/api/trackback/id/tr225508723

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.