Fábián Janka - Rozmaring
2013. augusztus 11. írta: enbee

Fábián Janka - Rozmaring

Első soraim anyukám viszonylag új, nagy kedvencétől: Fábián Jankától. A kíváncsiság hajtott, de nem ártott volna alaposabban utána járnom, mit is veszek a kezembe, akarom mondani töltök le a telefonomra, mivel az e-könyvként megjelent, Rozmaring címet viselő kötet egy rövidke novella, és az írónő korábbi regényének, Az angyalos háznak a kiegészítése. A fura, hogy még így is tetszett!

rozmaring.JPG

A történetünk főhőse, Hajnal "magyar bonviván" Imre, hajóra száll 1913-ban, és Amerikába utazik egy kis vendégszereplésre. Vele tart Kató, a partnernője, annak férje, meg Imre inasa is - valamint egy titokzatos fekete táska. A kompánia megérkezik New Yorkba, ahol a színészek egy régi kollégája, a némafilmek ismert színésze, Guszti veszi szárnyai alá Imrét, és mutatja be olyan embereknek, akik ismeretségére a férfinek szüksége van. Mert hogy a fellépések csak jó ürügyként szolgálnak arra, hogy a valós célját elérhesse, és ennek természetesen köze van a táskához. Olyan titkok lapulnak benne, amik örökre megváltoztathatják az iparág jövőjét.

Szerelmetesebb történetre számítottam, és bár nem azt kaptam, azért a romantika így is helyet kapott a novellában. Imre ugyanis otthon hagyott egy Hildát, de Amerikában flörtölgetett egy Mary-vel és beújított egy Rosemary-t is. Abba most ne menjünk bele, hogy ezek a kapcsolatok milyen mélyek, mert azt hiszem, elég könnyen ki lehet találni.

Amiről azonban az e-könyv élmény előtt még mindenképpen szeretnék írni, az a Fábián Janka élmény. Mert hogy van ilyen. Necces ez az egy évszázados időtávlat, amivel a Rozmaringban visszatekintünk, hiszen jó régen volt már ahhoz, hogy történelmiként tekintsünk rá, de olyan sok idő sem telt el, hogy felismerhetetlen legyen számunkra. Az írónő ezt tökéletesen jeleníti meg a szereplők nyelvezetében, viselkedésében. Egyáltalán nem túlzó vagy karakter idegen, úgy érezni, hogy minden a helyén van. Szerintem ez már fél győzelem.

Na és akkor a formátum. A Rozmaringot a Book&Walktól kaptam, .epub és .mobi formátumban volt letölthető. Olvasó és Kindle nélkül a legkényelmesebb módot választottam, a mobilomra varázsoltam rá a könyvet. Elsőre picurkát macerás volt a dolog, mert a B&W saját olvasó programja androidra még nincsen készen, de kábé három perc keresgélés és olvasgatás után találtam olyan appot, ami tökéletesen megfelelt a célra. És tudjátok, mit? Amennyire óckodtam az elején ettől az egész e-könyv mizériától, annyira belejöttem a végére. Tényleg mindenhol nálam volt (sorban állás a postán, bébiszitting, satöbbi), bármikor abba tudtam hagyni az olvasást, mert megjegyezte, hogy hol tartok, és este sem zavarta a szememet a képernyő, mert egy érintéssel lehet állítani a fény erősségén. És olvasóval ez állítólag még fincsibb, bár az meg nem fér el a farzsebemben, úgyhogy... Lényeg, hogy ez a mobilos dolog nekem tökéletesen bejött ilyen vésztartaléknak, szerintem megtartom.

Köszönet a könyvért a Book&Walknak!

A bejegyzés trackback címe:

https://popkult.blog.hu/api/trackback/id/tr275461819

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.