Aprilynne Pike - Wings - Szárnyak (Laurel 1)
2012. augusztus 13. írta: redbandita

Aprilynne Pike - Wings - Szárnyak (Laurel 1)

Nem tudom ki, hogy van vele, de én nagyon kicsi lány korom óta imádom a tündéreket. Mindig úgy képzeltem el őket, hogy aprótermetű, szárnyakkal repkedő, kedves, segítő lények. Na ebben a könyvben ez nem így van. A tündérek léteznek és sokuk tényleg kedves, de korántsem apróak, konkrétan embernagyságúak. Sőt. Szárnyuk sincsen feltétlenül... A lányok/nők hátán egy virág nyílik minden évben, ami nagyon hasonlít egy szárnyhoz, de nem az. A fiúknak pedig egyáltalán nincs ilyenjük. De mi történik akkor, ha egy átlagos(?) tinilány egyik reggel arra ébred, hogy egy hatalmas virág nőtt a háta közepére?

wings.jpg

Valahogy ráuntam már a vámpírkönyvekre, így gondoltam átkalandozok egy kicsit egy másik világba, konkrétan a tündérekhez. Nem is bántam meg, tetszett a Wings, főleg ahhoz képest, hogy Pike első regénye. Érdeklődve várom, hogy milyen lesz a második kötet, mert valami azt súgja, hogy abban sem kell majd csalódnom.

Az már nem újdonság és talán nem is meglepő, így spoiler-nek sem gondolnám, hogy megismerünk egy átlagos tinilányt, Laurelt, akiről kiderül, hogy korántsem hétköznapi. Igazából még azelőtt, hogy kiderülne mi is ő valójában, vannak arra utaló jelek, hogy valami nincs rendben vele. Például imád korán kelni, de azt úgy képzeljétek el, hogy hajnal 5-6-nál tovább nem szeret és nem is bír aludni. Mutassatok nekem még egy tinit, aki magától felkel és reggeli sétára indul reggel fél hatkor! Ami talán még ennél is furcsább, hogy semmilyen ételt nem szeret... Kezdetben azt mondja, hogy azért mert vegetáriánus, de később kiderül, hogy a zöldségeket, gyümölcsöket sem szereti, inkább csak azért eszik, mert muszáj. Leginkább Sprite-on és barack kompóton éldegél, amit a szülei is furcsállnak, de már hozzászoktak. Itt álljunk is meg egy pillanatra.

Laurell imádja a szüleit, ahogyan ők is a lányt. Nem sokan sejtik, hogy Laurell nem is az igazi gyermekük, csak örökbefogadták. Valaki lerakta őt a házuk küszöbére, a lány akkor már 3 éves volt, de nem tudott elmondani semmit a múltjáról, csak a nevét tudta. Laurell imádta azt a házat, és az egész környéket. Ám most beköltöztek egy nagyobb városba, mert apja új boltot nyitott és a szülők is úgy gondolták, hogy Laurell járjon egy nagyobb iskolába.

A család tehát új életet szeretne kezdeni... Laurell idáig magántanuló volt, így most be kell illeszkednie 16-17 éves társai közé, ami kezdetben nagy szorongást vált ki belőle. Aztán kezd barátokat szerezni, pl. megismeri Davidet, aki teljesen egyértelműen halálosan szerelmes lesz belé kb az első percben, de ez a lánynak nagyon, de nagyon sokáig nem tűnik fel. Szinte minden idejüket együtt töltik és amikor Laurellnek akad egy kis problémája, azt is a fiúval beszéli meg. Hogy mi ez a kis gond? A lánynak egy virág nyílik a hátán... Először tényleg egy kicsit baromságnak tűnik (mint ahogy azt más olvasók kommentjeiből olvastam a moly-on), de érdemes kivárni a végét, mert akkor elég sok mindenre választ kapunk. Szinte egy véletlen folytán derül ki az igazság, amikor Laurelék elakarják adni régi házukat és visszamennek oda egy napra. A lány a közeli erdőben ismerkedik meg egy Tamani nevű sráccal, aki rögtön elbűvöli. A fiú azt mondja Laurelnek, hogy ők tündérek, és még sok minden mást is, de Laurelnek túl sok az infó és faképnél hagyja. De a dolog nem hagyja nyugodni és elmeséli Davidnek, aki egyáltalán nem tartja kizártnak a dolgot. Érdekes...

Innentől kezdve lesz izgalmas a történet, ahogyan David és Laurell próbálják összerakni a puzzle darabkákat és ahogy megpróbálnak megbirkózni a helyzettel. Tamani-hoz is visszajárnak néha, aki nagyon sok infóval ellátja őket, többek között azzal, hogy Laurel céllal érkezett ehhez a családhoz és a Földre is. Hogy miért? Tömören a lényeg az, hogy Laurel örökbefogadó szüleinek háza nagyon fontos terület a tündérek számára és erre nagyon sokan pályáznak. Rengeteg rosszfiú megakarja kapni, akik emiatt bármire képesek, akár még gyilkolni is...

Összességében szerintem nem rossz könyv. Nem az a klasszikus tündérmese, bár nyilván idegesítő lehet sokadszorra is egy nyálas szerelmi háromszögről olvasni, ez a része nekem sem jött be. Azt is sajnálom, hogy nem sok információt tudtunk meg a tündérekről, de szerintem a következő könyvben már több tündér is szerepel majd, vagy akár Laurel jut el tündérországba. inkább csak lányoknak ajánlom a könyvet, és csak akkor, ha szereti a tündéreket.

A bejegyzés trackback címe:

https://popkult.blog.hu/api/trackback/id/tr464709501

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.