Richelle Mead - A szukkubusz dala
2012. május 08. írta: enbee

Richelle Mead - A szukkubusz dala

Letha fiatal korában - pár évszázada - férjnél volt. Szerette Kyriakost, de felbukkant az életében Ariston, aki visszacsempészte a rég kihűlt szenvedélyt az életébe. Persze Letha és Ariston lebukott, Kyriakos pedig magába zuhant. A férfi odáig süllyedt a keserűségben, hogy az öngyilkosság gondolatát fontolgatta, ezt pedig Letha nem bírta elviselni. Ekkor bukkant fel Niphon, aki ajánlatot tett a fiatal lánynak: mindenkivel elfeledteti a történteket, és cserébe tulajdonképpen csak el kell adnia a lelkét az ördögnek. Nem nagy dolog. Hát így lett Lethából, a feleségből Georgina Kincaid, a szukkubusz.

Georgina Seattle-ben éli szukkubuszhoz viszonyítva nyugodt életét. Van egy rendes munkája (könyvesboltban üzletvezető-helyettes), a kollégáival jól elszórakozik, és vannak barátai is, akik tisztában vannak azzal, hogy mi is ő valójában. Mondjuk miért is titkolózna előttük Georgie, mikor Hugh egy kisördög, Peter és Cody pedig vámpír.

Persze nem minden démon automatikusan barátja a szukkubusznak, erre remek példa Duane, a vámpír, aki frusztrációját, hogy nem juthat be Georgina bugyijába, úgy éli ki, hogy piszkálja a lányt. Aprócska szépséghiba, hogy legutóbbi találkozásuk után a vámpírt holtan találják. Ez pedig nem fordul elő túl gyakran. A helyi fő démon, Jerome és az angyal pajtása, Carter ugyan kikérdezik Georginát az összezördülésről, de elismerik, hogy a lánynak sok köze nincs a dologhoz, és valószínűleg egy vámpírvadász munkálkodik a környéken. A mi kis szukkubuszunkat persze ez a PR válasz nem győzte meg, ezért a főnök kifejezett tiltása ellenére is nyomozgatni kezd, hogy kiderítse, ki gyilkolhatta meg a halhatatlant. Aztán elkezdenek újabb áldozatok felbukkanni...

Na nem csak krimi ez a könyv, sőt ez csak egy amolyan mellékszál, főleg a könyv első két harmadában. A fő téma ebben a részben Georgina magánélete. A szukkubusz ugyanis, munkakörével nehezen összeegyeztethető módon, nem szereti a jó embereket bűnre csábítani. Ennek folyományaként az is érthető, ha nem randizik senkivel, mert akit kedvel, annak nyilván nem akarja elszívni az életerejét. Csak ahogyan az lenni szokott, ilyenkor bukkan fel két férfi is az életében. Az egyikük Seth Mortensen, Georgina feltétel nélkül imádott írója, aki visszahúzódó, és annak ellenére, hogy szellemesen ír, ha beszélgetnie kell valakivel, akkor leginkább tőmondatokra szorítkozik. A másik pasas pont Seth ellentéte. Ő a társaság középpontja, humoros, rámenős, szeret szórakozni. Egy bejövős pasit még csak-csak el tud hajtani az ember lánya, na de kettőt? Ez még szukkubuszként (vagy pláne azért?) is nagy feladat.

Richelle Mead főszereplői közül, már akiket ismerek, egyértelműen Georgie a kedvencem. Nem azért, mert kidolgozottabb lenne, mint a Vámpírakadémia és a Vérvonalak karakterei, hanem mert sokkal emberibb, kézzel foghatóbb, hihetőbb, mint a többiek. Nagyon tetszik az a kettősség, ami benne van, ahogyan jó a rosszak között, és ahogyan a jók között meg valószínűleg rossz lenne. Seth-et is nagyon könnyű megkedvelni, viszont Roman kicsit érthetetlen, hogy mivel nyűgözi le Georginát. Művelt, humoros playboy viszonylag sok lehetett a szukkubusz prakszisában, márpedig pontosan ez az, aminek Roman tűnik. Nem is igazán értem, Georgie mit vacillál, elvégre ez nem egy alkonyatos (könyvbeli!) háromszög.

Három dolog van, ami azért böki a csőrömet:

  • Az izgalom faktor nem kifejezetten veri a plafont. Van benne egy kis meglepi, de alapjába véve az első ötven oldal után tudni lehet, hogy mi lesz a történet vége. A nagy nyomozósdit is hamar lerendezi az író, és visszatér Georgie vívódásához. Oké, mondjuk a címben is szereplő szukkubusz alapján gondolhattam volna, hogy a krimi és pornó végpontok közül inkább az utóbbihoz, sem mint az előbbihez fog közelíteni, de ha meg ooolyan regényt akart írni, akkor tényleg oooolyat írjon. Így olyan kis megalkuvó a sztori, hogy mindenkinek ad valamit, de a katarzis elmarad.
  • A többi szereplőre nem fordított túl nagy figyelmet Richelle Mead. Georgina a központ, ez természetes, de ettől még a háremét, a barátait, a feletteseit sem kell elhanyagolni. Egy sorozat esetében nyilván lesz még alkalmunk a többiek megismerésére, de akkor is fura, hogy például a vámpír fiúkról szinte semmit sem tudunk, mikor elvileg ők Georgina legjobb barátai (persze Hugh mellett).
  • Georgina vicces! Ez persze jó dolog, vagyis lenne, ha konstans vicces lenne. Tényleg van, hogy oldalakon keresztül bazsalyogva olvas az ember lánya, de aztán elfárad az írónő, vagy nem tudom mi történik, és a vicces Georgie helyett visszatér egy tök átlagos szóhasználatú valaki.


Persze ezek ellenére is ajánlom a könyvet elolvasásra, egyrészt mert olvasni jó, másrészt mert a sok vámpír, vérfarkas, boszorkány és angyal között jól esik egy új fajta rosszaságot megismerni, harmadrészt pedig mert Georgina tényleg üde színfolt a jelenkor YA fantasy palettáján.

A 2012-es várólistámon, ha kihúzzuk A szukkubusz dalát, akkor már csak öt könyv található. Úgy tűnik, idén hamarabb fogok végezni, mint tavaly :]

A bejegyzés trackback címe:

https://popkult.blog.hu/api/trackback/id/tr504495815

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.