A muzsika hangja - The Sound of Music [1965]
2012. február 13. írta: enbee

A muzsika hangja - The Sound of Music [1965]

Tudtátok, hogy A muzsika hangja valós történeten alapszik? A musicalt Maria von Trapp The Story of the Trapp Family Singers című könyve alapján készítették, és az 1930-as években játszódik az Alpok kapujánál, Salzburgban, ahonnan a von Trapp család is származik. A film igazi bomba siker volt. Nyert öt Oscar-díjat, még Grammy jelölést is kapott, és 1966-ban az Elfújta a szelet letaszítva a maga 114 millió dolláros bevételével lett a legtöbbet jövedelmező film.

A salzburgi kolostorban él Mária (Julie Andrews), a fiatal novícia. Mária gyerekkorában sok időt töltött azzal, hogy egy fán ücsörögve hallgatta az apácák éneklését, és pontosan ez volt az oka annak, hogy úgy döntött, ő is a kolostorban szeretne élni. Csak hát, az a helyzet, hogy Mária nem éppen az a tipikusan apáca alkat. Sokat énekel, még a templomban is dudorászik, fára mászik, folyton futkos és rohangál, meg úgy általában túlságosan boldog. A zárda vezetője (Peggy Wood) ezért úgy dönt, hogy ad egy esélyt Máriának arra, hogy megismerhesse a kinti életet, még mielőtt végképp lemond róla. Így kerül Mária egy Salzburg közeli vidéki kastélyba, ahol Von Trapp kapitány (Christopher Plummer) hét rakoncátlan gyermekének nevelőnője lesz a nyári szünetben.

A Banks gyerekek is bepróbálkoztak Mary Poppinsnál, de nagyon úgy tűnik, hogy Von Trappéknek sokkal nagyobb a tapasztalatuk abban, hogyan kell egy nevelőnőt elkergetni. Na nem mintha Mária hagyná magát, egyrészt mert keményebb fából faragták, sem hogy egy békától vagy toboztól megijedjen, másrészt pedig mert szeretne segíteni a gyerekeken, akiket az apjuk vasmarokkal, és sípjelekkel próbál nevelni. Az a célja Máriának, hogy visszahozza a zenét és a jó kedvet a kastélyba. Erre kitűnő alkalomnak kínálkozik az a pár nap, amíg a kapitány Bécsbe utazik, hogy találkozzon a bárónővel (Eleanor Parker), akit a pletykák szerint el is fog jegyezni.

Na jó, ne szaladjunk ennyire előre. Amíg a kapitány Bécsben mulat, addig a gyerekek sem unják magukat halálra Salzburgban. Mária játszóruhát varr nekik, és kirándulni, várost nézni, játszani viszi őket minden nap. És természetesen folyton énekelnek, akármerre is járnak. Mire a kapitány hazatér a vendégeivel, Liesl (Charmian Carr), Friedrich (Nicholas Hammond), Louisa (Heather Menzies-Urich), Kurt (Duane Chase), Brigitta (Angela Cartwright), Márta (Debbie Turner) és Gréti (Kym Karath) újra ugyan azok a vidám kisgyerekek, akik anyjuk halála előtt voltak. Ez a nagy változás azonban nem nyeri el a kapitány tetszését, aki a bárónő mellett magával hozta Max bácsit (Richard Haydn) is "gardedámnak".

Amíg a kapitány Máriát korholja a gyerekek elkanászodása miatt, addig a hetek a kastélyban énekléssel szórakoztatják a bárónőt. Apu meghallja a gyerekek előadását, és csatlakozik hozzájuk, ami elnyeri a vendégek tetszését, és ami fontosabb, hogy átszakítja azt a falat, amit felesége halála óta a kapitány maga körül felépített. Nem mondom, hogy innentől kezdve csupa móka és kacagás az élet a Von Trapp családban, de a szigor már messze nem olyan nagy, mint Mária érkezése előtt. Max elkezdi a kapitányt győzködni, hogy a család lépjen fel a salzburgi fesztiválon, mint énekkórus, a bárónő pedig, látván hogy Mária és a kapitány milyen szemeket meresztget egymásra, azon igyekszik, hogy nyélbe üsse az eljegyzést. Max a küldetésével kudarcot vall, a bárónő viszont nagyon úgy tűnik, hogy sikeres lesz...

Bált rendez a bárónő tiszteletére a kapitány, ami három szempontból is fontos: 1) a gyerekek fellépnek a vendégek előtt, és mindenkit elvarázsolnak; 2) a kapitány ismét összetűzésbe kerül a náci szimpatizánsokkal; 3) Mária és a kapitány tánca után a bárónő elbeszélget a nevelőnővel, aminek hatására Mária összepakol, és visszaköltözik a kolostorba.

Érthető módon a gyerekek eléggé bili füle állapotban vannak attól, hogy Mária köszönés nélkül lelépett, és az sem kifejezetten dobja fel őket, hogy apu bejelenti az eljegyzését. A bárónő megpróbál a gyerekek jó oldalára kerülni, de a nevelőnő elég magasra tette a mércét. Végül Mária visszatér a családhoz, de csakis azért, mert a tisztelendő anya küldi őt vissza, aki nem engedi, hogy Mária megfutamodjon a saját érzései elől. Na nem hiszem, hogy a szeleburdi novícia olyan nagyon bánja, hogy vissza kellett térnie a kastélyba, mert felbukkanása után szinte azonnal a kapitány felbontja a jegyességét, és megkéri Mária kezét. Az esküvői jelenetben pedig láthatjuk minden idők egyik leggyönyörűbb menyasszonyi ruháját!

Itt akár véget is érhetne a film, de nem így történik. Míg az ifjú házasok nászúton vannak, Ausztriában komoly dolgok történnek. Lezajlik az anschluss, és a visszavonult Von Trapp kapitány megkapja a behívóját a harmadik birodalom haditengerészetétől. Az osztrákok függetlenségét támogató családfő tudja, hogy egyetlen kiút létezik a helyzetből: ha családjával együtt Svájcba menekül. Az éjszaka leple alatt akarnak lelépni, de Herr Zeller (Ben Wright), a körzeti megbízott elkapja őket. Mentő ötletként a kapitány azt állítja, hogy a salzburgi fesztiválra igyekszenek fellépni, és mivel hivatalos kíséretet kap a család, így nincs más választásuk, mint hogy tényleg színpadra állnak. Utána pedig már csak meg kell szökni valahogyan...

Sajnos a film trailerének beágyazása le van tiltva... A blue-ray ajánlót viszont szabadon engedik felhasználni, szóval ha mást nem is, azt azért beillesztem.

A leadben már írtam, hogy Von Trappék nem kitalált személyek. Mária és Georg története igazából kicsit más volt, ahogyan az lenni szokott, de azért nem olyan nagyon más. Amikor Von Trappék 1938-ban átszöktek Olaszországba Hitler elől, Mária terhes volt Johannesszal, aki a család tizedik gyermeke volt. Mivel a kapitányék az összes vagyonukat hátra hagyták a meneküléskor, a következő 15 évben Trapp Family Singers néven járták a világot, és keresték meg a megélhetésre valót. Így jutottak el 1950-ben Vermontba, ami annyira emlékeztette őket Ausztriára, hogy úgy döntöttek, megtalálták a tökéletes helyet a letelepedésre - így épült meg Stowe-ban a Trapp Family Lodge, ami egy mai napig működő fogadó. A helyet jelenleg Johannes vezeti, akinek két édestestvére, Rosemarie és Eleonore, valamint Von Trapp kapitány első házasságából született legfiatalabb gyermeke, Maria szintén életben van.

A filmről magáról nem tudom, mit érdemes mondani, elvégre a számok magukért beszélnek. Ha egy mozi bevételt és elismeréseket is termel, akkor az annyira rossz azért nem lehet, igaz? Egyébként szerintem A muzsika hangjára is igaz az, ami a legtöbb klasszikusra, hogy egyszer érdemes megnézni. És aki egyszer tényleg megnézte, az úgyis le fog ülni, hogy újra lássa a történetet. Szóval vigyázzatok, mert fertőző!

A bejegyzés trackback címe:

https://popkult.blog.hu/api/trackback/id/tr154101883

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

beszóló 2012.02.13. 20:16:34

A Stow-ban található Trapp Family Lodge-t fogadónak nevezni enyhe túlzás. A család amerikai ismertsége miatt egy celebek által látogatott igen drága hotelről van szó. Volt szerencsém pár napot ott tölteni egy Von Trapp esküvő meghívottjaként. Akkor még élt a kivándorló család legidősebb fiúgyermeke (az ő lánya, Francoise esküvőjére érkeztem), aki megtudván, hogy Magyarországról jöttem, magyarul üdvözölt. Az üdvözlésen kívül nem tudott magyarul. Később elmesélte, hogy a családnak voltak magyarországi érdekeltségei is. Elpanaszolta, hogy ma már volt ausztriai otthonukban nem látják őket szívesen.
süti beállítások módosítása