Mary Poppins [1964]
2012. február 10. írta: enbee

Mary Poppins [1964]

Szerintem két fajta klasszikus van, legyen szó filmről, vagy akár könyvről. Az egyik, amelyikről mindenki azt állítja, hogy látta/olvasta, a másik pedig az, amelyiket ténylegesen mindenki látott/olvasott. Ebbe a második kategóriába tartozik a Mary Poppins, amit ha valaki eddig mégsem látott, akkor pótolja be gyorsan, csak vigyázzon a fülbemászó dalokkal, mert menthetetlenül azokat fogja dudorászni fél napon át. Ki tudjátok mondani, hogy dózusaliexpifradzsilisztikkálirepusz?

A film címszereplője Mary Poppins (Julie Andrews), a szelek szárnyán érkezik meg szőnyeg táskájával és papagájfejes esernyőjével a Cseresznyefa utca 17-be, hogy a Banks család dadája legyen. A gyerekek, Jane (Karen Dotrice) és Michael (Matthew Garber) nem éppen angyalok, de hát ez érthető is, hiszen a szüleik nem nagyon érnek rá velük foglalkozni: anyu (Glynis Johns) a szüfrazsett mozgalommal van elfoglalva, míg apu (David Tomlinson) folyamatosan dolgozik a bankban. Mi választásuk marad hát a gyerekeknek, hogy valahogyan felhívják magukra a szüleik figyelmét? Természetesen rosszalkodnak. Amit viszont a dadák elég rosszul bírnak. A film kezdetén például Katie dada (Elsa Lanchester) dobbant, miután a héten már negyedjére veszítette el az apróságokat.

Az új gyereklány kiválasztásában Jane és Michael is segétkezni kívánnak. Összeállítanak egy listát az ideális jelöltről, de apu összetépi azt, a kandallóba dobja, és saját hírdetést ad fel. Másnap kígyózó sorban állnak a jelentkezők a bejárati ajtó előtt, de ekkor hatalmas szél támad, ami a gyászos küllemű nőket szó szerint elrepíti. Aztán a fent említett módon megérkezik Mary Poppins, aki pont olyan, amilyet a gyerekek akartak maguknak!

A "kedves, de roppant határozott" Mary Poppins további jelentkezők hiányában megkapja a munkát egy hét próbaidőre, és megkezdődik a nagy kaland!

Már az első találkozáskor nyilvánvalóvá válik, hogy Mary Poppins szó szerint varázslatos, akivel még a rendrakás is jó móka. Kár, hogy nekem nem így megy.

Mary Poppins és a gyerekek elindulnak a parkba, de a bejáratnál összefutnak Mary egyik régi ismerősével, az utcai művész Berttel (Dick Van Dyke), aki úgy tűnik, tényleg nagyon jól ismeri a dadát, mert ezt mondja a gyerekeknek: "A parkba? Nem olyannak ismerem én Mary Poppinst. Más gyereklány a parkba vinne titeket, de Mary Poppins csupa olyan helyre, amiről eddig még csak nem is álmodtatok. Mielőtt annyit mondanátok: Fapapucs! csudálatos dolgok történnek körülöttetek." Bert is velük tart a varázslatos kiránduláson, ami természetesen ismét hatalmas éneklésbe torkollik, és aminek a gyerekek (és Mary-ék is) minden egyes percét élvezik. Az én kedvencem mindenesetre az, amikor Bert a pingvinekkel táncol :]

A kisróka megmentése, a lóverseny megnyerése és a szuperkálifradzsilisztikexpialidózus szó megtanulása után a zivatar haza kergeti a fáradt csipet csapatot, ahol Jane és Michael a nagy tiltakozásuk ellenére gyorsan elalszanak.

Mary Poppins jelenléte nem csak a gyerekekre, de a ház összes lakójára pozitív hatással van, kivéve apura, aki nem igazán tudja, mitől van mindenkinek ilyen kicsattanóan jó kedve. A gyerekeket ez nem igazán érdekli, főleg mikor kiderül, hogy Mary Poppins érti, hogy miről "beszél" Andrew, a kutya. Ez természetesen újabb kalandokat helyez kilátásba, amiből valószínűleg jó sok lesz még, egészen addig, amíg meg nem fordul a szél. Akkor ugyanis Mary Poppins tovább fog állni, és ettől a gyerekek már előre félnek. A továbbiakban készüljetek nevető gáztól lebegésre és háztetőkön táncolásra, míg végül aput is "megfertőzi" Mary Poppins, így a vidámság végleges otthonra talál a Banks családnál az után is, hogy dolga végeztével és a szélirány megfordultával a dada tovább áll.

Próbálom összeszámolni, hogy hányszor is láthattam már a Mary Poppinst. Az biztos, hogy többször, mint amennyi Oscart kapott a film (5-öt), de ha a 8 jelölést megduplázzuk, szerintem még akkor is én vezetek. Mi más mutathatná meg jobban ennek a filmnek a népszerűségét, ha nem az, hogy az emberek hányszor és hányszor újranézik? Szerintem ez elég biztos mutató.

A film egyébként P.L. Travers Csudálatos Mary-je alapján készült, és a sorozat 1934 és 1988 között hivatalosan 8 kötetet élt meg. A magyar fordítás Benedek Marcell keze munkáját dicséri.

A bejegyzés trackback címe:

https://popkult.blog.hu/api/trackback/id/tr354090149

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.